Egy helyen minden fontos tudnivaló és hasznos információ az állampapírokkal kapcsolatban. Kiknek és hogyan érdemes állampapírba befektetni?
Állampapír Útmutató:

Cikkünkből többek között azt is megtudhatja, hogy az állampapír milyen időtartamra szól, mit jelent a garantált hozam, milyen változatai léteznek és hogy mennyire biztonságos befektetési forma.

Egyre többet hallani az állampapírokról és azok egyre újabb formáiról, amik kedvező megtakarítási lehetőségekkel, alacsony költségekkel és garantált hozamokkal kecsegtetnek.

Ez nem is véletlen, hiszen sokak számára vonzó lehet egy olyan befektetés, ahol az állam garanciát vállal az összegek kamatokkal növelt visszafizetésére, ami az egyéb, független befektetési formák többségénél biztonságosabb.

Ugyanakkor érdemes egy kicsit a mélyére nézni, hiszen számos tévhit és félinformáció kering erről a világhálón és a médiában, melyek könnyedén félrevezethetnek. Érdemes tehát, megismerni, hogyan is működik az állampapír, pontosan milyen apróbetűs feltételei vannak és milyen megkötéseket jelenthetnek ezek a gyakorlatban.

Azonban ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, szeretnénk-e befektetni állampapírba, fontos tisztáznunk néhány kérdést. Pontosan mi is az az állampapír? Hogyan működik? Milyen különböző típusai léteznek? Hogyan juthatunk hozzá? Mik az előnyei és a hátrányai?

Állampapír Útmutatónkban részletesen megválaszoljuk az összes felmerülő kérdést, hogy átfogó képet kaphassunk erről a befektetési formáról.

Mi az állampapír és hogyan működik?

Az állampapír, vagy más néven államkötvény egy olyan értékpapír, amely hitelviszonyt testesít meg, kibocsátója pedig az állam. Amikor állampapírt veszünk – magánszemélyként vagy cégként – tulajdonképpen egy kölcsönt adunk az államnak, amelyet ő az előre meghatározott futamidő végén visszafizet nekünk, közben pedig folyamatosan kamatozik.

Jelenleg hazánkban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bocsátja ki az Állampapírokat az állami költségvetés ismeretében és az államadósság finanszírozási stratégiájának keretében.

Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy az államnak vajon miért éri meg, hogy tőlünk vesz fel hitelt?

A válasz egyrészt az, hogy így az államadósság hazai kézben marad, és az állam a lakosságnak fog tartozni, nem pedig nagy nemzetközi cégeknek. Másrészt pedig, hogy az így szerzett pénz az állami gazdaságba forog vissza, ezáltal tőkéhez jut, amiből  beruházásokat tud végrehajtani.

Valamint az állam szempontjából az sem elhanyagolható tényező, hogy bár a lakosság a nagy, nemzetközi intézményektől, szervezetektől kapott kölcsönökhöz képest egyenként kisebb összegeket fektet be, ugyanakkor ezáltal jobban el is oszlik az összegek visszafizetési kötelezettsége.

A sok apróbb összeget pedig jóval könnyebb visszafizetni, mint az egyszerre egyben igényelt milliárdokatat. Így jóval kedvezőbb feltételek mellett juthat tőkéhez, és jobban fenn tudja tartani a folyamatos likviditását a lakosság felé és a gazdaságban egyaránt.

Milyen Államkötvények léteznek?

Az Államkötvényeknek számos típusa is létezik, melyeket több módon különböztethetünk meg egymástól:

  • Futamidő szerint: rövid vagy hosszú lejáratú
  • Kamatozás szerint: fix vagy változó kamatozású
  • Célcsoport szerint: csak a lakosság számára elérhető, vagy vállalatoknak, külföldi befektetési intézményeknek is

Nézzük is meg az egyes típusokat – elsősorban a futamidő szerinti felosztást – egy kicsit részletesebben is, hogy miket érdemes tudni róluk és pontosan mik tartoznak az egyes módozatokba.

Diszkont kincstárjegy, kamatozó kötvény

A rövid (maximum 1 éves) futamidővel rendelkező állampapírokat kincstárjegyeknek nevezzük. Ezeknek is két különböző fajtája van, a Kamatozó Kincstárjegy (mai nevén Egyéves Magyar Állampapír), és a kamatszelvény nélküli (zéró kupon) kötvény, aminek a leggyakoribb és legismertebb típusa a Diszkont Kincstárjegy.

A kettő között az a különbség, hogy a Kamatozó Kincstárjegy a “hagyományos” elven működik, vagyis a futamidő lejártával a névértéket és a kamatot egy összegben kapjuk vissza.

A névérték az az összeg, amelyet az adott értékpapíron feltüntetnek. Tehát egy 10.000 forintos alapcímletű értékpapír névértéke pontosan 10.000 forint. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben ennyit is fizetünk érte.)

A kamat pedig nem más, mint a befektetésünk eredménye, vagyis a haszon, amelyet az állampapír hoz nekünk. A kamat elszámolás mindig a kamatfizetés esedékességekor (többéves papíroknál általában évente vagy félévente) a névérték alapján történik.

Ha kibocsátáskor vásárolunk, a névértékkel megegyezik a vételár (tőke), vagyis az az összeg, amit befizetünk a befektetésbe. Azonban, ha menet közben, vagyis az előre rögzített fix futamidő során vesszük meg a papírt, akkor kicsit magasabb árfolyamon juthatunk csak hozzá, így a tőkénknél valamivel kisebb névértéken vásárolunk.

Ez azért van így, hogy időarányosan a tényleges hozamunk ilyenkor is változatlan legyen, illetve a kötvény korábbi tulajdonosát se érje veszteség amiatt, hogy nem várja meg a kamatfizetést.

Ez abban az esetben fordulhat elő, ha például egy 50.000 forintos, fél évvel ezelőtt kibocsátott Állampapírt az aktuális árfolyamok miatt 51.000 forintért tudunk csak  megvásárolni. Ilyenkor láthatjuk, hogy a névérték és a tőke nem azonos, hiszen az előbbi maradt ugyanúgy 50.000 forint (és mi ez alapján fogjuk megkapni a kamatot), viszont mi ennél többet fizettünk érte.

Ezzel szemben a Diszkont Kincstárjegynél nincs kamat, hanem eleve a névértékénél olcsóbban – például 10.000 forint helyett 9000 forintért – kerül kibocsátásra. Bár “kamatot” jogilag nem kapunk, a futamidő végén viszont a névérték összegét kapjuk vissza – 10.000 forintot – tehát tulajdonképpen így is gyarapodik a befektetésünk.

Ennek a “trükközésnek”, vagyis a diszkont kincstárjegyek az egész világon való megjelenésének a története régre nyúlik vissza. Alapvetően az volt a céljuk, hogy a klasszikus értelemben vett kamat hiányában ne kelljen kamatadót fizetni az ezeken a papírokon elért hozam után. 

Hazánkban ez viszont már egy jó ideje nem volt szempont a gyakorlatban, hisz az itt elért árfolyamnyereség már régóta kamatjövedelemnek minősült. Ugyanakkor 2019. június 1-e óta az összes kibocsátott lakossági állampapír kamatadó-mentességet élvez, beleértve a Diszkont Kincstárjegy árfolyamnyereségét is. Tehát ez a fajta különbség várhatóan a jövőben is csak technikai marad, és diszkont kincstárjegyek gyakorlati jelentősége inkább csak a rövid futamidőben nyilvánul meg.

Bár napjainkban a legtöbb kincstárjegy már elektronikus formában kerül kibocsátásra, azonban a Postán megvásárolható Postai Kincstári Takarékjegy még ma is csak hagyományosan, papír alapon kapható.

Babakötvény, állami nyugdíjkötvény

A hosszú futamidejű állampapírokra az a jellemző, hogy minimum 1 éves – ugyanakkor a Babakötvény esetében például 19 éves – futamidővel rendelkeznek, így ezek hosszú távú befektetésnek minősülnek. Természetesen e két véglet között is számos opció létezik, így szabadon választhatunk a leggyakoribb, 3, 5, vagy 10 éves futamidejű állampapírok közül is.

Illetve a kormány tervei szerint a jövőben bevezetésre kerül az állami nyugdíjkötvény is, amely egy nyugdíjcélú öngondoskodást segítő, extrém hosszú, akár 30-40 éves futamidejű állampapír lenne. A tervek szerint az ide befektetett tőkét és hozamot pedig kizárólag a nyugdíjba vonuláskor lehetne csak felvenni.

Államkötvények kamatozás és célcsoport szerinti felosztása

Mint azt már említettük, az állampapír kamata lehet fix vagy változó, amit már a kibocsátáskor meghatároznak. Az első típus a futamidő alatt végig előre ismert mértékű kamatot fizet, míg a másodiknál a kamatot a jövőbeli infláció mértéke vagy a Diszkont Kincstárjegyek későbbi átlaghozamai utólag befolyásolják.

Mivel azonban a kamatok típusainak pontos és részletes megismerése fontos az állampapír befektetésekkel kapcsolatban, ezért erről egy külön fejezetben – Állampapírok hozamai és költségei – részletesen is írunk.

Célcsoport szerinti felosztás alapján pedig az állampapírokat két részre oszthatjuk. Legnépszerűbb típusai csak a lakossági befektetők számára érhetők el, azonban léteznek olyan speciális típusok, amelyeket vállalatok, illetve külföldi, befektetésekkel foglalkozó intézmények is megvásárolhatnak.

Ahhoz, hogy állampapírba fektethessük a pénzünket, először egy értékpapírszámlát kell nyitnunk, ugyanis a mai állampapírok nagy része csak elektronikus formában létezik.

Hol vásárolhatunk állampapírt?

Amennyiben már eldöntöttük, hogy állampapírba szeretnénk fektetni a pénzünket, legelőször is nyitnunk kell egy értékpapírszámlát. A mai állampapírok döntő többsége ugyanis – kivéve a feljebb említett Postai Kincstári Takarékjegy – már csak elektronikus formában létezik, vagyis nem tudjuk őket kézzel fogható formában megvásárolni.

Az elektronikus állampapírok jellemzően sorszámmal sem rendelkeznek, a létrehozásuk és nyilvántartásuk is digitálisan történik. A tulajdonos nevét és az azonosító adatokat is az értékpapírszámla tartalmazza. Ezt nevezzük dematerializált értékpapírnak.

Emiatt van szükség az értékpapírszámlára, ahol a befektetéseink virtuális formában gyűlhetnek. Ez a számla működését tekintve hasonló a hagyományos folyószámlához, azzal a különbséggel, hogy pénz helyett az értékpapírjainkat tudjuk tárolni rajta.

Ilyen értékpapírszámlát nyithatunk a Magyar Államkincstárnál, illetve a nagyobb bankoknál (például Erste, OTP, UniCredit, Budapest Bank) és befektetési szolgáltatóknál vagyis brókercégeknél is  Ez általában személyes megjelenést igényel, kivéve az Államkincstárnál, ahol 2019. júniusa óta az Ügyfélkapuval rendelkező személyek már online is intézhetik a számlanyitást.

Amint sikeresen megnyitottuk a számlánkat, máris adott a lehetőség, hogy a befektetni kívánt összeget rátéve – érdemesebb egyszeri, nagyobb összegben gondolkodni – szabadon válogathassunk a rendelkezésünkre álló államkötvények közül.

Jó, ha tudjuk azonban, hogy az értékpapírszámláknak is több típusa létezik, így nagyon körültekintőnek kell lennünk, hogy melyiket választjuk, ugyanis eltérő költségekkel találkozhatunk, amelyek mind befolyásolják a befektetésünk gyarapodásának mértékét.

Az egyszerű értékpapírszámlákra melyeket jellemzően bankoknál nyithatunk – például sok esetben csak befektetési jegyeket és államkötvényeket tudunk vásárolni, illetve gyakori, hogy ezen belül is csak az adott bank saját befektetési alapjaiból tudunk válogatni. Vagyis ilyen esetben csak egy szűkebb rétegét érhetjük el a befektetésre alkalmas papíroknak.

A tőzsdei kereskedésre is alkalmas komolyabb értékpapírszámlákra a biztonságos állampapírok mellett ugyanakkor már magasabb kockázatú részvényeket, illetve tőzsdei termékeket is vásárolhatunk. Így ha efféle befektetésekben is gondolkodunk, akkor érdemes ezt a lehetőséget választanunk. 

Ezeket a jellemzően már különálló (vagy egy bankcsoport leányaként működő) brókercég vezeti. Ha viszont maradunk az egyszerűbb befektetési alapoknál vagy állampapíroknál, akkor általában jobban járunk egy egyszerű, banki értékpapírszámlával.

Ha pedig kifejezetten állampapírok vásárlása a cél, akkor a legköltséghatékonyabb megoldás az Államkincstárnál nyitható értékpapírszámla, amelyen keresztül az összes lakossági típusú, jelenleg forgalomban lévő államkötvény elérhető.

Láthatjuk tehát, hogy az értékpapírszámlák tekintetében is többféle lehetőségünk van, hiszen a számlanyitási- és vezetési kondíciók, illetve az elérhető termékek köre is jelentős eltéréseket mutat. Valamint az is fontos szempont, a választás előtt, hogy milyen célokra tervezzük használni a számlát.

Kincstári értékpapír nyilvántartási-számla

Az Államkincstárnál nyitott állampapír értékpapírszámla a Kincstári értékpapír nyilvántartási-számla.  Ha rendelkezünk Ügyfélkapuval, akkor igazán egyszerű dolgunk van, ugyanis otthonról, kényelmesen, egy egyszerűen használható online felületen is megnyithatjuk a számlánkat. Így nem kell személyesen elmennünk az állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálati irodák valamelyikébe.

Ha bejelentkezünk az Ügyfélkapun, akkor az űrlap kitöltését követően mindössze csatolnunk kell egy személyazonosságot igazoló dokumentum (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány), a lakcímkártyánk, és az aláírt nyilatkozat szkennelt másolatát. Ha mindent hiánytalanul benyújtottunk, akkor az adatok ellenőrzése után számlánk máris használatra készen áll.

Annak pedig, ha közvetlenül a MÁK-nál (Magyar Államkincstár) nyitjuk meg a számlánkat, számos előnye van:

  • a számla nyitása és vezetése teljes egészében díjmentes, nincsenek rejtett költségek
  • az összes lakosságilag elérhető államkötvényből egyszerűen és gyorsan vásárolhatunk
  • közvetlenül bankkártyával is fizethetünk, ami sokkal kényelmesebb, mint készpénzt befizetni, vagy átutalással bajlódni, ráadásul a bankkártya tranzakciók általában teljesen díjmenetesek.

Mennyire biztonságos az Állampapír?

Bármilyen befektetésről legyen is szó, a legtöbbünkben felmerülnek kétségek és bizonytalanságok. Mi történik, ha valami előre nem látható helyzet áll elő, és örökre búcsút vehetünk a pénzünktől?

A jó hír az, hogy ilyesmi az állampapírokkal csak nagyon szélsőséges esetekben fordulhat elő, mert megbízható befektetésnek számítanak, hiszen itt maga az állam kezeskedik érte, hogy maradéktalanul visszafizeti a kölcsönzött összeget.

Milyen garanciák vonatkoznak az államkötvényre?

Minden megvásárolt állampapírra jár a hozam-és tőkegarancia, egészen a futamidő végéig.

A garancia tekintetében ugyanakkor meg kell különböztetnünk közvetlenül a MÁK-nál, illetve a bankoknál vagy más befektetési szolgáltatóknál, brókercégeknél vásárolt államkötvényeket.

Ha ugyanis a Kincstárnál fektetünk be állampapírba, akkor az összegtől függetlenül korlátlan garanciát kapunk. Tehát biztosak lehetünk benne, hogy szinte bármilyen előre nem látható esemény bekövetkeztekor is megkapjuk a teljes összeget, amire jogosultak vagyunk.

Ha azonban bankoknál vagy brókercégeknél vásároljuk meg az Állampapírt, akkor már nem a külön állami garancia védi a megtakarításunkat. Természetesen ebben az esetben is jár védelem, viszont ilyenkor ezt a BEVA, azaz a Befektető-védelmi Alap nyújtja, itt viszont a maximális összeg 100.000 euróban van meghatározva.

Vagyis ha a számlavezető bank csődbe megy, és az értékpapírjaink valamilyen módon eltűnnek, akkor a BEVA – az állami garanciával szemben – 100.000 eurónál, vagyis kb. 35 millió forintnál nem fizet ki magasabb összeget, bármekkora kár is ért bennünket.

Időtáv és kockázat

Láthatjuk tehát, hogy az Állampapírok esetében is – ahogy minden más befektetésnél – számolnunk kell bizonyos kockázatokkal, ezeknek a mértéke azonban eltérő lehet.

A rövid távú befektetések ugyanis alacsonyabb kockázatokkal járnak, ám így a hozamok is alacsonyabbak lesznek. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy van az államkötvényeknek valamekkora likviditási kockázata is, ami abból adódik, hogy az állam gyakorlatilag bármikor módosíthatja egy-egy állampapír lejárat előtti visszaválthatósági jogát.

Vagyis, ha a gazdasági helyzet rosszabbra fordulna, akkor nagy valószínűséggel egy nagyobb államcsőd elkerülése érdekében egy ilyen lépéssel védekezhet az állam. Jó tehát, ha ismerjük ennek a kockázatát is, ezzel a lehetőséggel azonban vélhetően tényleg csak a legszükségesebb esetben – egy nagyobb veszteség elkerülése érdekében – élne az állam.

A hosszú távú befektetések esetén viszont a nagyobb várható hozam mellett a kockázat is nő, hiszen senki sem tudja előre megmondani, mi változik a világban, és hogyan alakul a gazdaság mondjuk 5-10 év múlva.

Az egyik ilyen kockázat lehet egy esetlegesen bekövetkező államcsőd, amelyet még az elemzők is csak nehezen tudnának megjósolni. Tehát általánosságban véve azt mondhatjuk, hogy a 3, 5, esetleg 10 éves futamidejű Állampapírok kevésbé biztonságosak, mint az 1-2 évesek, ugyanakkor ez még mindig belátható időtávnak számít.

A legnépszerűbb lakossági kötvények egyébként 3 és 5 éves futamidővel rendelkeznek, hisz a hozam már relatíve magas, de még viszonylag jól becsülhető az országkockázat is.

Ennél hosszabb távon, 15-20 évre előre azonban már szinte lehetetlen tervezni, hiszen ennyi idő alatt a világban is számos olyan esemény történhet, amely hatással van a gazdaságra, és növeli az államcsőd esélyét. Hosszú távon tehát az állampapírok esetében is van valós kockázat.

Azt azonban nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy az államkötvények a többi befektetési forma között végeredményben igencsak biztonságosnak számítanak, hiszen belátható időtartamon belül nem jelentenek nagyobb kockázatot.

A hosszú távú előrejelzések veszélye pedig elsősorban a bizonytalanságban rejlik, hiszen ha például kitör egy az egész világra nagy hatást gyakorló váratlan gazdasági válság, akkor előfordulhat, hogy az állam, akinek kölcsönadtunk, nem lesz fizetőképes.

Vagyis ilyen esetben az állami garancia ellenére is megnő a veszélye annak, hogy a befektetésünket elveszítjük és a kötvények névértékét nem-, vagy csak részben fizetik vissza.

Ha tehát állampapírt vásárolunk, főleg hosszú távra, mindig mérlegelnünk kell, hogy kedvezőtlen gazdasági változások esetén bizony van reális kockázat. Ezzel együtt azonban még mindig az egyik legbiztonságosabb befektetési eszköznek számít.

Részletesen bemutatjuk, hogy milyen hozamai és költségei lehetnek az egyes állampapíroknak.

Az állampapír hozamai és költségei

Eddig tehát megnéztük, hogy pontosan mi az az állampapír, hogyan és hol tudunk vásárolni, illetve hogy mik a lehetséges kockázatok. A továbbiakban gyakorlatiasabb vizekre evezünk, és bemutatjuk, hogy az egyes állampapíroknak milyen hozamai és költségei lehetnek, illetve milyen típusai léteznek, valamint azt is, hogy mi jellemző rájuk.

Ezeknek az ismereteknek a birtokában pedig már könnyebben mérlegelni tudjuk, hogy számunkra melyik államkötvény lehet a legmegfelelőbb.

Hozamok

Az állampapírok lényege – ahogy a legtöbb befektetésnek is -, hogy a futamidő végére összesen több pénzünk legyen, mint amennyit befektettünk. Ezt pedig a hozamok és a kamatok segítségével érhetjük el. Azonban fontos megemlítenünk, hogy a két fogalom nem teljesen ugyanazt takarja, ugyanis egyes esetekben nem azonos a hozam mértéke a kamattal.

Hozam vagy kamat?

Először is érdemes tisztázni, hogy melyik szó mit jelent pontosan. A kamat egy százalékban megadott szám, az a pénzmennyiség, amelyet a tőkén felül pluszban kapunk azért, mert a pénzünket befektettük. A kamatozást az állampapír kibocsátásakor előre meghatározzák, tehát már a vásárlás előtt tudjuk, hogy pontosan mekkora vagy éppen milyen változókhoz kötött kamatozásra számíthatunk.

Ezzel ellentétben a várható hozam összegét nem ismerjük előre, hiszen több tényezőtől függ: hatással lehet rá a vásárlás (és az esetleges eladás) konkrét időpontja, illetve a pénzpiaci- és kamatváltozásokon keresztül az állampapírok aktuális árfolyama is. Ha például egy állampapírt drágábban adunk el, mint amennyiért megvásároltuk, akkor a két összeg közötti különbség hozam lesz, nem pedig kamat, hiszen sehol sem volt előre rögzítve ez az összeg, hanem az aktuális árfolyamok határozták meg.

Az állampapírok esetében a kamatozás úgy működik, hogy alapesetben a kamat összegét minden évben kiutalják a pénzszámlánkra. Tehát automatikusan nem kerül hozzá pluszban a tőkéhez, azaz nincs kamatos kamat.

A tőke a jóváírt kamatokkal tehát nem növekszik, hanem mindvégig névértéken marad. Az utolsó év végén pedig, amikor lejár a futamidő akkor egy összegben kapjuk meg a tőkét és az utolsó évi kamatot. (Természetesen a jóváírt kamatot mi magunk visszaforgathatjuk egy azonos vagy eltérő állampapírba, de ez saját döntésünk, és interakciót igényel részünkről.)

A jelenlegi legnépszerűbb lakossági kötvény, a Magyar Állampapír Plusz kivételt képez ez alól. Az 5 éves futamidő alatt az esedékes kamatfizetésekkor nincs automatikus kiutalás, hanem annak összege visszafektetésre kerül ugyanazon állampapírba. Azonban az esedékességkor pontosan egy hétig lehetőségünk van költségmentesen eladni a papírjainkból, így – ha szeretnénk – a kamatot fel tudjuk venni részben, vagy egészben is.

A kamatot mindig az állampapír névértékéből számolják, tehát például egy 100.000 forintos címletű (névértékű), 5 éves futamidejű, fix 5%-os kamatozású államkötvény éves kamata 5000 forint (a fix, de sávos kamatozástól ebben a példában most eltekintünk, alább bővebben is foglalkozunk majd vele).

Ebből mi a futamidő lejártával visszakapjuk a 100.000 Ft tőkét, plusz az utolsó évi 5000 Ft kamatot, tehát összesen 105.000 Ft-ot, egy összegben. Az ezt megelőző 4 év alatt pedig minden évben kapunk 5000 forintot a számlánkra – ami 4 év alatt összesen 20.000 Ft. Ebben az esetben tehát a kamat és a hozam összege megegyezik.

Állampapírokat viszont nem csak konkrétan a kibocsátáskor tudunk vásárolni, hanem akár a másodpiacon is, vagyis mástól megvásárolva is hozzájuthatunk. Viszont ebben az esetben sokszor már nem a névértéket kell kifizetnünk érte, hanem egy alacsonyabb vagy magasabb összeget, az utolsó kamatfizetéstől eltelt időtől és az aktuális piaci hozamoktól függően.

A kamatfizetés után a kötvény árfolyama – a “benne” felhalmozódó, de még ki nem fizetett kamatok miatt – folyamatosan nő, egészen a kamatfizetésig, ahol ugrásszerűen lecsökken a kiutalt kamat értékével, majd a folyamat újraindul. Ez a kötvény bruttó árfolyamának természetes, logikus mozgása, ami minden kötvénynél végbemegy. Érdekesebb azonban az az eset, amikor a nettó árfolyam (a felhalmozott kamatok nélküli) is elmozdul. Ezt a hatást a piacon elérhető kamatok megváltozása befolyásolja.

A fenti példánál maradva tegyük fel, hogy a kamatszintek lecsökkennek, és frissen kibocsátott kötvények már csak egy kisebb, 4%-os kamatozás mellett érhetőek el. Ebben az esetben a már nem forgalmazott 5%-os kötvényeket sokkal jobban keresik, hisz ezek a frissen kibocsátott társaiktól függetlenül továbbra is 5% kamatot írnak jóvá évente. Magasabb kereslet miatt árfolyamuk (értékük) megnő, vagyis a névértéknél vélhetően többet kell majd fizetnünk ugyanazon kötvény megvásárlásért az azt eladónak.

Tehát, ha például ugyanezt a 100.000 forintos névértékű, 5%-os kamatozású papírt a futamidő során valamikor 103.000 forintos nettó árfolyamon vásároljuk meg, akkor az éves kamat ugyanúgy 5000 forint marad, hiszen az mindig a névértéktől függ. A mi befizetésünk viszont ezúttal 103.000 forint volt, aminek az 5000 forint a 4,81%-a.

Vagyis a mi első éves hozamunk ezen az üzleten 4,85%, hiszen végeredményben 3000 Ft-tal többet fektettünk be, mint 100.000 forint. Ilyenkor tehát a kamat mértéke nagyobb, mint a tényleges hozam.

Természetesen ennek az esetnek a fordítottja is előfordulhat. Ha a kamatszintek felfele indulnak el (pl. 6%-on kaphatóak új állampapírok), a korábban kibocsátott kötvények kevésbé lesznek keresettek.

Ilyenkor mi is olcsóbban tudunk egy ilyen meglévő papírt megvásárolni. Egy ilyen helyzetben egy névértéken 100.000 forintos állampapírt megvásárolunk mondjuk 96.000 forintért. Azonban az ugyancsak 5%-os, 5000 forintos kamatösszeg a 96.000 forintnak már 5,21%-a, vagyis ezzel egyenértékű lesz az első éves hozamunk. Ilyenkor tehát a hozam tényleges összege lesz nagyobb a kamatnál.

Megjegyzés: a szemfülesekben felmerülthet, hogy ez utóbbi példában vajon nem jobb választás-e a friss kibocsátású 6%-os papír megvásárlása? Elsőre talán úgy tűnhet, hogy egyértelműen az, de ez nem így van. Nagyon röviden attól függ, hogy mekkora a hátralévő futamidő, és hogyan alakulnak majd a vásárlást követően a jövőbeli kamatszintek. Ha azt feltételezzük, hogy 4 év van hátra (tehát az első kamatfizetés után vásárolunk), és a kamatszintek később már tovább nem változnak (tehát marad 4% vagy 6%), akkor mindkét vázolt esetben jobbra jövünk ki a vásárlással, mint a friss kibocsátású papírral.

A fenti eset egy leegyszerűsített példa volt, hogy megértsük, miért nem mindig egyezik a kamat és a hozam. Viszont ha mi kizárólag elsőkézből, azaz az Államkincstártól vagy egy banktól a kibocsátáskor szeretnénk államkötvényt vásárolni – és azt a futamidő végéig várhatóan meg is kívánjuk tartani – ránk nem vonatkoznak ezek a változások, mert ilyen esetekben a kamat és a hozam méréke gyakorlatilag megegyezik egymással.

Ez már csak amiatt is hasznos, mert a valóságban nem mindegyik állampapírnak van végig azonos kamatozása, sőt. Az államkötvények esetében két főbb típust különböztetünk meg: a fix – ezen belül lehet sávos vagy lépcsős -, illetve a változó kamatozásút.

A fix kamatozásnak három eltérő fajtáját különböztetjük meg: fix, sávos fix és lépcsős fix.

Fix kamatozású állampapír

Ebbe a típusba tartozik a Magyar Állampapír Plusz, a nyomdai Magyar Állampapír Plusz, az Egyéves Magyar Állampapír, a Kincstári Takarékjegy, a Kétéves Magyar Állampapír, és Kincstári Takarékjegy Plusz.

A fix kamatozásnak három különböző fajtáját különböztetjük meg:

  • Fix
  • Sávos fix
  • Lépcsős fix

A fix és a sávosan fix kamatozás között az a különbség, hogy az előbbi esetben a futamidő végéig állandó, például 2,5% kamattal számolhatunk. Ezzel szemben  a sávos esetében a kamat mértéke a futamidő alatt évente változik.

Az első évben például 3,5%, a másodikban 4,5%, a harmadikban 5%, és így tovább. Tehát a befektetésünkre évről-évre nagyobb mértékű kamatot kapunk. Természetesen ezeket a számokat már előre rögzítik, vagyis fixálják az állampapír kibocsátásakor, így pontosan tudni fogjuk, mikor mekkora kamatra számíthatunk.

A fix lépcsős kamatozásnál pedig a kamat mértéke attól függ, hogy mennyi idő telt el az állampapír vásárlási ideje óta. A kamat visszamenőleg a teljes futamidőre, illetve a teljes befektetett összegre vonatkozik, szemben a sávossal, ahol a kamatozás idősávokra (évekre) van osztva.

Ilyen kamatozással a Kincstári Takarékjegy esetében találkozhatunk, ami 1 év alatt 2,25%-ot, 2 év alatt pedig 2,75%-ot kamatozik. Fontos, hogy lépcsős kamatozásnál a kamatokat nem kapjuk meg menet közben, azokat a futamidő végén vagy az esetleges korábbi visszaváltáskor írják jóvá egy összegben.

A fix kamatozású állampapírok előnye tehát, hogy előre rögzített, biztonságos hozamot nyújtanak. Amit azonban senki sem tud előre, hogy miképp alakulnak a piaci hozamok. Ezek a fontos gazdasági változások ugyanis kihatással vannak az államkötvényeinkre is.

Nézzük meg ismét a korábbról már ismert gyakorlati példát, csak egy kicsit más szemszögből: vásároltunk egy frissen kibocsátott állampapírt, fix, 5%-os kamatozással. A következő évben azonban nő az infláció, így a kötvénypiaci hozamok emelkedtek, ezért az újabb, ugyanilyen típusú álampapírokat már 6%-os kamatozással bocsátják ki. Ebben az esetben tehát a mi állampapírunk valamelyest értéktelenedett, hiszen kevesebb kamatot termel, mint amire egy új papír képes.

Ugyanakkor az infláció, vagyis a piaci hozamok nemcsak emelkedhetnek, hanem csökkenhetnek is, így az is előfordulhat, hogy az újonnan forgalomba kerülő Állampapírok kamata mindössze 4% lesz. Ez az eset nekünk kedvez, hiszen a miénk stabilan tartja az 5%-ot, vagyis felértékelődik az újakhoz képest, hiszen ugyanakkora befektetett összegre több kamatot fizet. A fix kamatozás tehát egyszerre lehet előny és hátrány is.

Ha lejárat előtt értékesíteni szeretnénk az állampapírunkat, mindig nézzünk utána az aktuális piaci árfolyamoknak, hiszen attól függ, hogy névérték alatt vagy felett tudjuk  eladni a kötvényeinket.

Változó kamatozású állampapír

Ebbe a típusba soroljuk a Prémium Magyar Állampapírt, a Prémium Euró Magyar Állampapírt, a Babakötvényt és a Bónusz Magyar Állampapírt.

Ezeknek az államkötvényeknek a legfontosabb jellemzője, hogy nincs egy fix, előre meghatározott számszerű kamat, hanem ennek a mértékét mindig valamilyen szabály határozza meg. Ez lehet a Diszkont Kincstárjegyek átlaghozama, vagy az infláció mértéke.

Ebben az esetben a kamat két részből tevődik össze: ez a kamatprémium (ez állandó), és a kamatbázis (ennek a mértéke változik). Az éves kamatot pedig úgy határozzák meg, hogy a fix kamatprémiumhoz hozzáadják a kamatbázist, vagyis a KSH adatai alapján megállapított inflációt, vagy a Diszkont Kincstárjegyek átlaghozamát.

A fogyasztói árindexhez kötött változó kamatozású állampapírok előnye, hogy védik a tulajdonosaikat az inflációtól, hiszen ha az infláció nő, akkor a kifizetendő kamatok mértéke is növekedni fog, így nemcsak a kötvény nem fog elértéktelenedni, de a kamatok vásárlóereje is mindig nagyjából azonos marad.

Ez a változó kamatozás viszont mindig rejt magában némi bizonytalanságot, hiszen a hozamunk nincs úgy “kőbe vésve”, mint a fix kamatozás esetén. Ha például vásárolunk egy olyan Állampapírt, amely fix 5%-ot kamatozik, illetve egy olyat, ami változó, és jelenleg 3,5% az aktuális kamata, akkor előre még nem tudjuk, hogy a jövőben melyikkel érhetünk el nagyobb hozamot.

Ha ugyanis nő az infláció, akkor a változó kamat is növekedni fog, így akár felül is múlhatja a fix 5%-os államkötvény kamatát. Ha viszont az infláció csökken, akkor vele együtt a kamat is még jobban csökkenni fog, és még kevesebb hozamot érhetünk el vele, mint a fix 5%-ossal.

Akik tehát szeretik az előre kiszámítható, rögzített kamatozást, vagy nem számítanak komolyabb mértékű inflációra, azoknak jobb megoldás a fix kamatozású államkötvény. Akiknek pedig belefér némi ingadozás, vagy úgy gondolják  hogy a  pénzromlás üteme nőni fog a következő években, azok bátran választhatják a változó kamatozású opciót. Azt azonban mindenképpen érdemes kihangsúlyozni, hogy a befektetésünk egyik esetben sem lesz veszteséges.

Állampapírba fektetni tehát nem csak biztonságos, hanem jövedelmező is, hiszen a kizárólag lakossági részre kibocsátott államkötvények jóval magasabb hozamokkal rendelkeznek, mint a banki lekötések.

Ha az Államkincstárnál nyitunk értékpapírszámlát, jelenleg díjmentes a számlavezetés, azonban ha ezt valamelyik pénzintézetnél tesszük meg, bizonyos költségekkel számolnunk kell.

Költségek

Bár maga az állampapír megvásárlása nem jár plusz költségekkel, azt azonban ne feledjük, hogy a kötvényeket kizárólag egy értékpapírszámlán tudjuk tárolni. Ezt a számlát érdemes közvetlenül az Államkincstárnál megnyitni és veztetni, hiszen náluk ezt jelenleg teljesen díjmentesen tehetjük meg. Nincs tehát számlavezetési díj, nem számolnak fel tranzakciós költséget az állampapírok adás-vétele után, illetve készpénzfelvételi díjat sem.

Ezzel szemben, ha valamelyik pénzintézetnél nyitjuk meg a számlánkat, akkor valószínűleg lesznek kiadásaink is. Ezek megnevezése és összege bankonként és számlánként változó, de nagyjából a következőkre számíthatunk:

  • Számlavezetési díj: rendszeres időközönként – havonta, negyedévente, esetleg évente – kerül levonásra.
  • Kiutalási díj: ha szeretnénk kivenni a hozamot, vagy a futamidő lejártával a teljes befektetésünket, azért a legtöbb banknál külön díjat számítanak fel.
  • Inaktivitási díj: ha ritkán vesszük igénybe a számlánkat, akkor jó ha tudjuk, hogy egyes bankoknál ilyen költség is létezik, ezért mindig nagyon alaposan olvassuk át a díjszabást.
  • Kereskedési költség: az állampapírok vétele vagy eladása során felmerülő kiadás. Bankonként változik, van, ahol csak az eladásért kell fizetni, míg máshol mindkét tranzakció díjköteles, jobb esetben ingyenes.
  • Devizaváltási díj: ha nem forint alapú állampapírt vásárolunk (például a Prémium Euró Magyar Állampapír esetében), akkor a pénzváltás miatt is felszámolhat plusz költséget a bank. Ebben az esetben ugyanis euróban vásároljuk meg az állampapírt, ugyanakkor forintban kezelik és fizetik ki a kamatokat és a tőkét is a futamidő végén.

Az állampapír kifizetése és hozzáférhetősége

Az állampapírokat mindig meghatározott futamidőre vásároljuk, amit már a kötvény kibocsátásakor rögzítenek, így pontosan tudni fogjuk, hogy mikor jár majd le a befektetésünk és milyen módon kerül kifizetésre a tőke és a hozam.

A féléves és az egy egyéves állampapír esetében például a tőkét és a hozamot egy összegben, a futamidő lejártakor kapjuk meg. A kétéves, vagy ennél hosszabb időtartamra szóló államkötvények esetén pedig  általában évente írják jóvá a kamatot – amit akár ki is vehetünk időközben – és a futamidő legvégén, az utolsó kamatösszeg a névértékkel együtt kerül kifizetésre. (Ez alól a MÁP Plusz kivétel, ahol a kamatot ugyan jóváírtják, de ki nem vehető, hanem kötelezően visszafektetésre kerül.)

Az állampapírt bármikor lehetőségünk van eladni vagy visszaváltani kivéve 2 munkanappal a lejárat, vagy a kamat fizetésének esedékessége előtt. Az államkötvényeinket visszaválthatjuk közvetlenül az Államkincstárnál, de ha inkább eladnánk, akkor a másodpiacon bankok vagy akár magánszemélyek is megvásárolhatják tőlünk.

Arra azonban figyeljünk, hogy az idő előtti visszavásárlás általában egy meghatározott, napi árfolyamon történik, ezért ennek aktuális összegéről érdemes előre tájékozódni, hiszen ha akkor adjuk el vagy váltjuk vissza az állampapírunkat, amikor az árfolyamok alacsonyan vannak, akkor kevesebb lesz a hozamunk is.

Az azonban fontos, hogy bármilyen áron adjuk el államkötvényünket a befizetett tőkét és a futamidőből a vásárlástól az eladás napjáig eltelt időtartammal arányos hozam összegét minden esetben megkapjuk, hisz az árfolyamban ez – ahogy fentebb is írtuk – megjelenik.

Mindezek mellett azt is jó, ha tudjuk, hogy az állampapírokat egészen 2019. júniusáig kamatadó is terhelte. Ez azt jelenti, hogy a kamat 15%-át adó (SZJA) formájában levonták tőlünk. Vagyis, ha például a befektetésünk egy év alatt 10.000 forintot kamatozott, akkor nekünk ebből csak 8500 forint maradt és 1500 forint ment az államkasszába. Ez pedig hosszabb távú és nagyobb összegű befektetéseknél már jelentős összeget is jelenthetett.

Szerencsére azonban az országgyűlés elfogadta a Pénzügyminisztérium által benyújtott módosítási javaslatot, így a 2019. június 1. után kibocsátott állampapírokra már nem kell kamatadót fizetni, vagyis aki ezután forgalomba hozott államkötvényt vásárolt, annak ettől a levonástól már nem kell tartania.

Fontos tehát tudni, hogy a törvénymódosítás, vagyis 2019. június 1-je előtt megvásárolt állampapírokra nem törölték el a kamatadót. Tehát ezeket továbbra is kamatadó terheli, amikor kivesszük a nyereséget, függetlenül attól, hogy a papír esetleg csak később került a birtokunkba.

Milyen Állampapír típusok léteznek?

Most, hogy már ismerjük az Állampapírok működését, a vásárlásra és az eladásra vonatkozó tudnivalókat, nézzük meg az egyes típusok legfontosabb jellemzőit egy összefoglaló táblázatban.

A forgalomban lévő állampapírok 2021-ben
Név Futamidő Kamatozás Legkisebb vásárolható címlet Kik vásárolhatják meg?
Magyar Állampapír Plusz – MÁP Plusz (Nemzeti kötvény) 5 év Fix, sávos 1 forintos alapcímlet Belföldi és külföldi magánszemélyek
Nyomdai Magyar Állampapír Plusz 5 év Fix, sávos 10.000 forint Belföldi magánszemélyek
Babakötvény 19 év Változó 1 forintos alapcímlet Magánszemélyek, 18 éven aluli gyermekek számára
Egyéves Magyar Állampapír 1 év Fix 10.000 forint Belföldi és külföldi magánszemélyek
Prémium Magyar Állampapír – PMÁP 3 vagy 5 év Változó 1000 forint Belföldi és külföldi magánszemélyek
Kincstári Takarékjegy 1 vagy 2 év Fix, lépcsős 10.000 forint Belföldi magánszemélyek
Prémium Euró Magyar Állampapír – PEMÁP 3 év Változó 1 €-s alapcímlet Belföldi és külföldi magánszemélyek
Magyar Államkötvény 3 év, 5 év, 10 év, 15 év Fix vagy változó 10.000 forint Belföldi és külföldi magánszemélyek, cégek, intézmények
Diszkont Kincstárjegy 3 és 12 hónap Nem kamatozik 10.000 forint Belföldi és külföldi magánszemélyek, cégek, intézmények
Önkormányzati Magyar Államkötvény 3 év Fix 10.000 forint Helyi önkormányzatok
Már nem értékesített Állampapírok
Név Futamidő Kamatozás Legkisebb vásárolható címlet Kik vásárolhatják meg?
Kétéves Magyar Állampapír 2 év Fix 1 forintos alapcímlet Belföldi magánszemélyek
Bónusz Magyar Állampapír 4 év, 6 év, 10 év Változó 1 forintos alapcímlet Belföldi magánszemélyek
Kincstári Takarékjegy Plusz 1 év Fix, lépcsős 1 forintos alapcímlet Belföldi magánszemélyek

Ezek tehát a Magyar Állam által kibocsátott, forgalomban lévő, illetve néhány korábban forgalmazott, jelenleg azonban nem elérhető államkötvények. Ahogy látjuk, belföldi magánszemélyként jelenleg 9 féle különböző állampapír közül választhatunk, vagyis jelentősen nagyobb a kínálat, mint a cégek vagy szervezetek számára elérhető állampapírok között.

A döntés persze nem egyszerű, hisz láthatjuk, hogy az egyes államkötvények eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A hosszú futamidejű (akár 19 éves tényleges tartam), speciális Babakötvényben csak célzottan gyermekünk nevére gyűjtött tőke helyezhető el, a pénz jogilag is őt illeti. Illetve itt  például már számolni kell valós országkockázattal, hiszen nem tudhatjuk, hogyan változik a gazdaság közel két évtized alatt.

A Prémium Magyar Euró Állampapír pedig a pénznemben tűnik ki egy kicsit a többi típus közül, és ebből fakadóan itt a kamatok is az eurózóna inflációjához igazodnak.

A lakossági befektetők körében pedig jelenleg igencsak népszerű a Magyar Állampapír Plusz (közismertebb nevén “szuperállampapír”), ami nem is csoda, hiszen a többinél magasabb, sávosan fix kamatokkal, nagyobb nyereséggel kecsegtet.

Bár a táblázatban érdekességként feltüntettük az Önkormányzati Magyar Államkötvényt is, azonban a nevéből adódóan ez a típus kizárólag önkormányzatok számára érhető el, magánszemélyek nem vásárolhatják meg.

Mielőtt azonban döntenénk, jó, ha azt is szem előtt tartjuk, hogy az 1 forintos alapcímletű állampapírok esetén bármekkora, nem kerek összeget is befektethetünk. Viszont a többi típus esetében csak a megadott címletek, tehát például 1000 forint, 10.000 forint és ezek többszörösei közül válogathatunk.

Ez tehát azt jelenti, hogy ha például Egyéves Magyar Állampapírba szeretnénk befektetni egy évre 100.000 forintot, akkor összesen 10 darab ilyen állampapírt kell vásárolnunk a pénzünkön, hiszen ezt a típust csak 10.000 forintos alapcímletben vehetjük meg.

Természetesen 100.000 forint befizetésével nem csak egy típusú állampapírból vásárolhatunk többet, hanem azt is megtehetjük, hogy több különböző típus között osztjuk meg a pénzünket. Ebben az esetben azonban azzal mindenképpen számolnunk kell, hogy a különböző államkötvény típusoknak eltérő lehet a futamideje, így előfordulhat, hogy nem egyszerre jutunk hozzá a teljes befektetésünkhöz.

Láthatjuk tehát, hogy a legmegfelelőbb állampapír kiválasztása nem mindig egyértelmű, ezért ha magunktól nem boldogulunk, akkor érdemes tanácsot kérni egy független szakértőtől, aki segít nekünk eligazodni a különböző típusok között.

A tanácsadás során azonban akár arra is fény derülhet, hogy talán mégsem csak az állampapír jelent ideális befektetési formát számunkra, hiszen egyéb lehetőségeink is vannak, így egyszerre több helyre is befektethetünk.

Milyen más befektetési típusok léteznek még?

Ha már eldöntöttük, hogy mindenképp szeretnénk befektetni a pénzünket, ám nem vagyunk biztosak benne, hogy valóban az állampapírok jelentenék a legjobb megoldást számunkra, vagy szeretnénk több lábon állni, akkor jó ha tudjuk, hogy léteznek, még egyéb, az államtól független befektetési formák is.

Így, ha inkább egyéb pénz- és tőkepiaci szolgáltatások között keresgélnénk, akkor is számos opció közül választhatunk.

Ha szeretnénk például jobban személyre szabni befektetéseinket, ugyanakkor a pénzügyeinket profi szakemberekre bíznánk, akkor bizonyos összeghatár felett jó alternatíva lehet a privátbank és a biztosítónál vezetett egyösszegű befektetési számla.

Ezeknél a befektetési módoknál ugyanis több típusú értékpapír érhető el, illetve eldönthetjük a kockázat mértékét is. Emellett választhatunk a rendelkezésre álló befektetési alapok közül is, amik különböző mértékben tartalmaznak állampapírokat, részvényeket, kötvényeket, meghatározva ezzel a kockázat mértékét és optimalizálva a hozamokat.

Ezek a befektetések jellemzően magasabb hozamot biztosítanak, mint az állampapírok, ám valamennyivel kockázatosabbak és költségesebbek is, valamint a minimum befektethető tőke is általában magasabb.

A privátbanki és az egyösszegű biztosítói befektetési számla esetében a pénzünket  privátbankár vagy egy eszközalapkezelő kezeli. Így folyamatosan tudják figyelni a piacot helyettünk és aszerint alakítják portfóliónkat.

Ha viszont otthonosan mozgunk a pénzügyek világában, értünk a befektetésekhez, rendelkezünk megfelelő mennyiségű idővel, és mi magunk szeretnénk menedzselni a saját pénzügyeinket, akkor érdemes lehet megfontolni egy olyan speciális saját kezelésű értékpapírszámla nyitását, amelyre akár egyedi részvényeket is vásárolhatunk.

Jól kezelt befektetésekkel ugyanis igen jelentős hozamokat is elérhetünk. Viszont az állampapírral és a szakértők által kezelt befektetésekkel ellentétben itt sokkal nagyobb a bukás lehetősége is, hiszen minden döntés a mi kezünkben van, így egy rossz lépés esetén a mi felelősségünk, ha veszteségesen jövünk ki a végén.

Végül meg kell említenünk a banki lekötés lehetőségét is, mely fix, ám alacsony kamatozással rendelkezik, ráadásul az állampapírokra bevezetett kamatadó-mentesség sem vonatkozik rá. Annál viszont még mindig sokkal jobb megoldás, mintha otthon, a szekrény mélyén tartanánk a pénzünket, hiszen minimális összegre, rövid távon, egy biztonságos és könnyen hozzáférhető befektetési lehetőség.

Ezeknek a további befektetési formáknak is ugyanúgy megvannak az előnyei és a hátrányai. Míg az állampapírok megvásárlása és visszaváltása bárki által egyszerűen elvégezhető művelet – vagyis nem igényel semmilyen plusz teendőt, ha nem szeretnénk idő előtt értékesíteni -, addig a felsorolt alternatívák némelyike komoly pénzügyi ismereteket igényel, és a nagyobb hozamért cserébe általában nagyobb kockázatokkal is jár. Mindazonáltal érdemes megismerni ezeket a befektetési lehetőségeket is. Az oldalunkon található részletes útmutatók segítetnek ebben, azonban nem biztos, hogy önmagukban elegendőek ahhoz, hogy jó döntést hozzunk.

Azoknak éri meg állampapírt vásárolni, akik nagyobb összeget szeretnének befektetni minimum 3 évre és biztonságban akarják tudni pénzüket.

Kinek éri meg államkötvénybe fektetni?

Az állampapír azoknak lehet a legjobb megoldás, akik 50.000 forint feletti összeget szeretnének 3-5 éves távlatban befektetni, és fontos számunkra, hogy a befektetésük biztonságban legyen.

Szakértőink egybehangzó véleménye szerint az államkötvények még mindig az egyik legbiztonságosabb befektetési formát jelentik, hiszen maga az állam vállal garanciát arra, hogy kamatokkal együtt visszafizeti nekünk a pénzt.

Emellett az államkötvények viszonylag kedvező, előre kiszámítható hozamokkal rendelkeznek, ami lehet fix vagy változó. Ha pedig nem kívánjuk megtartani állampapírunkat a futamidő végéig, akkor a legtöbb esetben lejárat előtt a másodpiacon, az aktuális piaci árfolyam szerint továbbértékesíthetjük. Az államkötvényeknek ráadásul magánszemélyek számára 9 különböző típusa létezik jelenleg, melyek különböző címletezéssel, futamidővel, és kamatozással kerülnek forgalomba.

Ha az Ön érdeklődését is felkeltették a befektetések, ám nem biztos benne, hogy mekkora összeget és mibe érdemes befektetnie ahhoz, hogy mérsékelt kockázatok mellett kedvező hozamokat érjen el, akkor kérjen ingyenes tanácsadást!

Szakértőink segítenek eligazodni az állampapírok és egyéb befektetési lehetőségek útvesztőjében, és együtt olyan megoldást találhatnak, amely Önnek a lehető legkedvezőbb lesz. A beszélgetés során felteheti kérdéseit, felvázolhatja elképzeléseit, és szakembereink hasznos tanácsokkal látják el a befektetésekkel kapcsolatban.

Jelentkezzen díjmentes tanácsadásra, ahol szakértőnkkel átbeszélheti, hogy melyik Állampapír nyújtja Önnek a legjobb befektetési megoldást!


Alakítsuk át együtt a pénzügyi gondolkodás­módot!

Kövessen, kedveljen, osszon meg, kérdezzen, írjon nekünk.

Örömmel beszélünk olvasóinkkal!