Arany Befektetési Útmutató

Ismerkedjünk meg az arannyal

Mielőtt mélyebben elmerülnénk az arannyal történő kereskedés világában, először ismerkedjünk meg magával az arannyal mint nemesfémmel. Felhasználásának különböző lehetőségeivel, és nézzük meg azt is, hogy milyen árfolyamváltozások jellemezték az elmúlt évtizedekben. Majd ezt követően tekintsük át azokat az eseteket, amikor érdemes lehet elgondolkodnunk az aranyba történő befektetésen.

Mi az arany?

Az arany (latinul Aurum) a természetben termésaranyként, vagy ércásványként (pl. arzenopirit) előforduló, igen korrózióálló nemesfém, amelynek értékét már az ókori társadalmakban is viszonylag korán, a rézkorszakban (Kr.e. 4500-3000-ben) felismerték. Köszönhetően annak a tulajdonságának, hogy a természetben is fellelhető, és könnyen megmunkálható.

Érdekességként mindenképpen meg kell említenünk, hogy szűkebb hazánkban, a Kárpát-medencéből (Borsodból) is kerültek elő a Kr.e. 4000 körüli időszakból aranyleletek. 

Időszámításunk előtt 2000-ben, már az ősi Egyiptomban is ékszereket készítettek belőle, majd valamivel később, szintén az ókorban fizetőeszközként is használták. Többek között ezeket a funkcióit az arany a mai napig megőrizte, amelyről bővebben az arany történetét bemutató cikkünkből olvashat.

Tehát az arany, egy sokoldalúan felhasználható nemesfém, így a befektetési célú eltárolásán túl (ez az éves aranykereslet körülbelül 45%-át teszi ki) az ékszergyártás nagyjából 45%-ban, míg a különböző iparágak mintegy 10%-ban részesednek. 

Találkozhatunk az arannyal az egészségügytől kezdve, a kozmetikai iparon át, még az élelmiszeriparban (pl. színezékként, E175) is. Korrózióállóságának köszönhetően kiváló vezető, ezért a mikrochipgyártás, vagy éppen az űrkutatás elmaradhatatlan kelléke.

Tényleg érdemes aranyba fektetni?

A történelem már igazolta azt az állítást, hogy az arany egy értékálló nemesfém, melyet örömmel halmoztak fel már az ókori uralkodók, majd a középkori királyok is. Érdekes, hogy látványosan ezt teszi napjainkban sok ország jegybankja is, annak ellenére, hogy rég megszűnt a pénzfedezetként történő alkalmazása. Azonban az értékfelhalmozási (tezauráció) funkciója miatt még ma is meghatározó instrumentumként kell kezelnünk. 

Íme egy rövid lista arról, hogy mely országok rendelkeztek 2020-ban a legnagyobb aranytartalékkal:

Nem csak országok, hanem az egyéni befektetők szintjén is jó döntés lehet aranyat – vagy aranyhoz kapcsolódó értékpapírt – vásárolni a befektetési portfólióba. 

A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy növekvő inflációs várakozások esetén igazán jó döntés az aranyhoz kapcsolódó befektetésekben gondolkozni, mivel – mint a következő fejezetben látni fogjuk – ezekben az időszakokban általában ténylegesen emelkedésre számíthatunk az arany árában.

Az arany árfolyamának alakulása

Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk az aranybefektetések világáról, érdemes egy rövid “időutazást tennünk a múltba”, és megvizsgálni azt, hogyan is alakult az arany árfolyama az elmúlt évtizedekben. Megnézni azokat a főbb időszakokat, eseményeket, amelyek alapvetően befolyásolták a nemesfém árát ebben az időszakban.

Az alábbiakban két grafikont láthatunk. Mind a kettő az 1970-es évek első felétől kezdve mutatja be az arany árfolyamának mozgását 2021 közepéig. Az első grafikon lineáris (ez lehet ismerős a szemünknek), a második logaritmikus skálán ábrázolja az árfolyam alakulását.

A második – azaz logaritmikus – grafikon előnye, hogy sokkal pontosabban mutatja meg, hogy a 70-es évek végén történt emelkedés arányaiban legalább olyan mértékű volt, mint amit 2001 után láthattunk. És azt is, hogy az elmúlt pár év aranyár emelkedése bár dollárban kifejezve jelentősnek tűnik (1200$-ról 2000$-ra növekedett az ár), valójában – az arányokat tekintve – meg sem közelíti a korábbi nagy áremelkedések mértékét. 

Általánosan elfogadott vélekedés, hogy az arany a válságok idején teljesít jól, és a befektetők mentsvára lehet a pénzügyileg zűrzavaros időkben. A következőkben annak járunk utána, hogy vajon valóban igaz-e ez az állítás!

Vessünk ismét egy pillantást a grafikonokra. láthatjuk, hogy az arany árfolyama 1973-ra meghaladta az unciánkénti 110$-t, ami szabad felvásárlások hatásának tulajdonítható. Ezt követően az 1970-es évek második felében a nemesfém árfolyama egészen 850$-ig emelkedett, köszönhetően az 1973-as és 1979-es olajárrobbanásnak, és az azt követően elszabadult inflációnak. A helyzetet pedig tovább súlyosbították a Közel-Keleten lejátszódó geopolitikai események (Afganisztán szovjet megszállása és az iráni iszlám forradalom), amelyek hatása természetesen nem maradt országhatárokon belül. 

A nemzetközi viszonyok rendeződését követően az arany 1981 és 2006. között, tehát több, mint két évtizeden keresztül, nyugodt pénzpiaci viszonyok között, apróbb változások mellett, de stabil árfolyamon (250-400$/uncia) teljesített. Majd az újabb árfolyamnövekedés első jeleit 2006-tól figyelhetjük meg, amikor már érezhető volt a 2008-as válság előszele is:

• az Amerikai Egyesült Államokban az ingatlan- és bankszektorban növekvő feszültségek tapasztalhatók, amelyek nemzetközi viszonylatban is éreztetik hatásukat;
• az amerikai lakosság jelentős mértékben eladósodott;
• a 2007-es évben megközelítőleg 1,3 millió amerikai ingatlan került árverés alá, amely az előző évhez képest több, mint 70%-os növekedést jelentett.

A pénzügyi válság kezdetén, 2008-ban az arany unciánkénti ára szinte elérte az 1000$-t, majd némi visszaesést (731$-ig) követően több, mint a duplájára nőtt az árfolyama és 2011-ben az 1800$-t is átlépte. A recessziót követően csökken az árfolyama és 2013-2019. között 1300$ környékén stabilizálódik a nemesfém ára.

A 2020-ban tapasztalható árfolyamemelkedés a szakértők véleménye szerint az inflációs félelmek erősödésére vezethető vissza. Ezért érdemes megvizsgálni azt is, hogy milyen kapcsolat van az infláció és az arany árfolyamának változása között. Valóban igaz-e az az állítás, amely szerint a növekvő infláció során az arany ára is emelkedni fog?

Ennek az alapja az 1980-ban tapasztalható inflációs nyomásra vezethető vissza, amikor is az inflációs ráta meghaladta a 13%-ot, ami az arany árának robbanásszerű, 300$-ról 700$-ra történő növekedését eredményezte. 

Általánosságban azt mondhatjuk, amíg az infláció tartósan alacsony, nagyjából 2-3% körüli (egyébként ez az infláció ideális mértéke), addig nem figyelhetünk meg szoros kapcsolatot a pénzromlás és az arany árfolyamváltozása között. Amikor az infláció jelentősebben meghaladja, vagy a piaci szereplők arra számítanak, hogy hamarosan átlépi ezeket a szinteket, akkor jellemzően emelkedő arany árfolyammal találkozhatunk.

A 90-es évek végétől egészen a 2008-as recesszióig kiszámítható inflációs viszonyok uralkodtak (3,0%-4,8%), és vele párhuzamosan az arany árfolyamában is egyenletes teljesítményt figyelhetünk meg, egészen addig a pontig, amíg a válság első jelei meg nem mutatkoztak. A 2007-ben meginduló inflációt az arany emelkedő ára követte, ami egészen 2012-ig kitartott. A pénzügyi válság lecsengésével az inflációs viszonyok rendeződtek, az arany árfolyama pedig csökkenni kezdett, és az 1700$-os unciánkénti ár 1300$ körül stabilizálódott, és ez az árszint volt megfigyelhető egészen a közelmúltig. 

A 2019. végén megjelent koronavírus-járvány terjedésének megakadályozását célzó intézkedések miatt világszerte gyárak és egész ágazatok – például a turizmus és vendéglátás – álltak le. Hogy a pandémia megfékezésre hozott intézkedések negatív hatásait elkerüljék, az országok jegybankjai elkezdtek pénzt nyomtatni, amely az inflációs ráta növekedését eredményezte. 

Az áremelkedések hatását azonban a gazdasági szereplők is érzik a bőrükön. Ezért az inflációs várakozások következményeként az arany árfolyama is emelkedni kezdett, és 2020. júliusában átlépte a 2000$-os szintet is. Egy nagyobb árfolyam emelkedési ciklusban gyakran tapasztalhatunk hevesebb visszaesést (korrekció) is, ami egy teljesen természetes piaci folyamat. Pont egy ilyen erősebb – 15%-os – korrekció történt a 2000$-os szint átlépését követően.

Az arany befektetés lehetséges formái

Miután megismerkedtünk az arannyal, és megnéztük az árfolyamát befolyásoló főbb tényezőket, lássuk, hogy milyen instrumentumokba fektethetünk, ha szeretnénk megtakarított pénzünk egy részét aranyban elhelyezni.

Az alábbi témákat fogjuk ennek kapcsán áttekinteni: 

• Fizikai arany, mint például aranytömbök, vagy aranyémék vásárlása.
• Arany hátterű értékpapírok, például azok az ETF-ek, amelyek a hozzájuk befolyó befektetésekből valóban aranyat vásárolnak, vagy az árupiacon elérhető arany.
• Arany iparági értékpapírok, amelyek közé tartoznak többek között az aranyat bányászó, vagy az őket finanszírozó vállalatok részvényei.

Fizikai arany

Az aranyba történő befektetés egyik legrégebbi és talán mindenki által ismert formája a fizikai arany – általában aranytömb, vagy -érme (angolul, összefoglaló néven gold bullion) formájában történő – megvásárlása. 

Vásárlás előtt azonban mindenképpen érdemes tájékozódni és megismerni az alapfogalmakat és minőségi elvárásokat, amelynek meg kell felelnie a befektetési célból megvásárolni kívánt aranynak. Tekintsük is át ezeket! 

Az aranyat eredetileg unciában mérték (az árfolyamgrafikonja is az egy unciára vonatkozó árat mutatja), amelynek a súlya egészen pontosan 31,1035 g. Napjainkban az uncia mellett elterjedt a grammban történő méretezés is. 

A tisztaságát egy 24 fokozatú skálán, karátban határozzák meg, ahol a legtisztább arany 24 karátos. Manapság a befektetési arany esetében a tisztaság egy ezrelékekben kifejezett érték, ahol a 24 karát 1000 finomsági egységet jelent. A gyakorlatban pedig a befektetési céllal vásárolt arany legtöbbször 999,9 tisztaságú. A hétköznapi szóhasználatban a befektetők egyszerűen csak “négy kilences” aranynak nevezik.

Az egyik legfontosabb minőségi követelmény, hogy a befektetési aranytömbnek minimum 995 ezrelékes tisztaságúnak kell lenni, vagyis csak 5 ezreléknyi mennyiségben tartalmazhat a egyéb ötvözőket.

A fizikai arany megjelenési formája szerint lehet:

• érme;
• lap;
• tömb;
• vagy akár ékszer is.

A tömegüket tekintve rendszerint a 2, 5, 10, 20, 50, 100, 250, 500, valamint 1000 grammos tömbök közül választhatunk. Ezért tulajdonképpen már pár tízezer forinttól is lehetőségünk nyílik, hogy fizikai aranyba fektessünk.

A befektetési aranyérmék általában unciás súlyban, esetleg annak tört részében, 1/20, 1/10, 1/4 készülnek. Ezeknél a minimum 900 ezrelék tisztaság az elvárás. A legismertebb, piacon fellelhető aranyérmék például a Kanadai Juharlevél, a Kínai Arany Panda, az Amerikai Aranysas vagy a Bécsi Filharmonikusok.

Már több hazai szolgáltató kínálatában is elérhető az aranyszámla szolgáltatás, amelynek a lényege, hogy a számlára befizetett pénzt fizikai aranyban tartják nyilván. Erre a számla mögött elhelyezett arany nyújt fedezetet. Mivel a számlánkra már egészen alacsony összegért is vásárolhatunk aranyat, így hosszú távú befektetési megoldásként is tekinthetünk rá. Bárki könnyedén kezelheti, hiszen működését tekintve nagyban hasonlít egy lakossági folyószámlára, amelyre pénzt fizethetünk be, vagy vehetünk ki róla.

Biztonságos tárolás

Aki fizikai aranyat vásárol, azt jellemzően közép vagy hosszú távú befektetési céllal teszi. Azonban onnatól, hogy a birtokunkba kerül az arany, gondoskodnunk kell annak a biztonságos szállításáról és tárolásáról is. Egy megfelelő biztonsági minősítéssel ellátott értéktároló és annak beszerelése, beépítése otthonunkba több százezer forintos költséget jelent a kezdetekkor.

Nagyobb mennyiségű arany otthoni tárolása többszintű biztonsági problémát rejt magában, ezért például nagyobb mennyiségű fizikai aranyat célszerű kisebb részekre osztani, és egymástól elkülönítve elhelyezni. A vásárlást és az eredetiséget bizonyító dokumentációt, számlákat pedig minden esetben tároljuk külön aranyunktól.

Több kereskedő is kínál a tárolásra letétkezelési-szolgáltatást, amelyet igénybe véve biztonságos körülmények között tudhatjuk megvásárolt aranyunkat. A letét lehet közös vagy egyedi. Közös, úgy nevezett gyűjtő letétről beszélünk, amikor az ügyfelek aranyát nem különítik el egymástól (például az aranyszámla esetén), míg az egyedi letét esetén mindenki aranyát külön tárolókban helyezik el. Azt viszont fontos kiemelnünk, hogy a letéti szolgáltatás nem azonos a széfszolgáltatással, vagyis a kereskedő nem biztosít a számunkra olyan fiókot, amit tőle függetlenül bármikor kinyithatunk. Viszont ebben a helyzetben is kérhetjük az általunk vásárolt arany fizikai átvételét.

Megvásárolt fizikai aranyunk egyik legbiztonságosabb tárolási módja a már előbb is említett széfszolgáltatás. Mivel ez pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ezért ennek a tevékenységnek a végzése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyéhez kötött. A szolgáltatás díja pedig viszonylag olcsó, legtöbbször a széf méretétől függő. A kisebb értéktárolókat már havi 5 ezer forintért is bérelhetünk, akár a bankfiókunkban is.

Előnyök és hátrányok

Egyértelműen a fizikai arany előnyei között említhetjük meg, hogy megvásárlásával befektető nem egy értékpapírhoz jut, hanem a konkrét eszközhöz, ami önmagában hordozza az értékét. Ezáltal megtakarításunk kézzelfogható formát ölt.

Tagadhatatlan, a fizikai arany vásárlás egyik legnagyobb előnye, hogy a nemesfém fizikailag is a hozzánk kerül, és például egy válság idején mi birtokoljuk azt. 

Az előírásoknak megfelelő érmék és tömbök, amelyeket mennyiségi korlát nélkül bármelyik nyugati országba vámmentesen magunkkal vihetünk, szinte azonnal, könnyedén pénzre válthatók.

Hátránya viszont, hogy a biztonságos szállításról és őrzésről magunknak kell gondoskodni, amelynek a kialakítása jelentős költségnövelő tényező lehet. A tárolás költségei mellett meg kell említenünk az átváltás (azaz eladása) során felmerülő költségeket is. 

Jó, ha tudjuk, hogy a fizikai arany átváltása során találkozunk a legmagasabb járulékos költségekkel. Ugyanis mindenképpen számolnunk kell a kereskedőknél az eladási és vételi ár különbségével (margin), ami akár 10-20% is lehet. Magasabb marginnal rendszerint a kisebb súlyú (100 gramm alatti) aranytömbök esetében találkozunk, azaz ez a költség főként a kisebb befektetőket sújtja.A 100 gramm feletti tömbök esetében már jóval közelebb áll egymáshoz (3-5%) a vételi és az eladási árfolyam. Éppen ezért a fizikai arany nem alkalmas rövidebb távú befektetésekhez, pláne nem aktív kereskedéshez, hiszen a magas margin (a kereskedés költsége) jelentősen csökkenti az esetleg elért eredményünket.

Igaz ugyan, hogy a fizikai arany is egy befektetési termék, de nem tartozik az MNB által felügyelt termékek körébe, így sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem pedig a Befektető-védelmi Alap (BEVA) garanciája nem vonatkozik rá.

A fizikai arany kapcsán elért nyereség után SZJA fizetési kötelezettségünk van, és nincs lehetőségünk semmilyen befektetési adókedvezményt igénybe venni.

További hátrány, hogy az aranynak, mint terméknek önállóan nincs hozama, eredménye, így például osztaléka sem. Ha az aranyat választjuk befektetési eszközként, akkor mindössze a kedvező irányú árfolyamváltozása kapcsán számíthatunk nyereségre.

Arany hátterű értékpapírok

Ha szeretnénk aranyba fektetni, azt úgy is megtehetjük, hogy nem magát a nemesfémet vásároljuk meg, hanem olyan értékpapírokat, amelyek mögött áruként, vagy fedezetként valódi arany található.

Nézzük meg, hogy milyen értékpapírtípusok közül választhatunk, ha az arany árfolyamának mozgásából szeretnénk profitálni.

• Hagyományos befektetési alapok
• Tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF-ek)
• Árupiac

Ezeket pénzpiaci eszközöket a megfelelő brókercégen keresztül saját magunk is megvásárolhatjuk. De ha nem szeretnénk ezzel vesződni, vagy nem értünk hozzá, akkor hatékony megoldás lehet például a privátbanki szolgáltatás igénybevétele, amelyről egy későbbi fejezetben részletes információkat találunk.

Hagyományos befektetési alapok

A befektetési alapkezelők igyekeznek a befektetők kedvébe járni és olyan alapokat létrehozni, amelyre a befektetők leginkább vágynak. Így létrejöttek olyan befektetési alapok, amelyek az arany árfolyam emelkedése esetén hoznak majd profitot a tulajdonosaiknak.

A hagyományos befektetési alapok előnye, hogy könnyedén vásárolhatunk belőlük akár a bankszámlánkhoz kapcsolódó értékpapírszámlára is. További előnyük, hogy hozzáértő szakértők kezelik és fektetik be ezeknek az alapoknak a vagyonát.

Hátrányuk azonban a magas vételi és/vagy eladási jutalék (kibocsátónként eltérő, hogy mire és mekkora összeget számolnak fel). További hátrány a viszonylag magas alapkezelői díj (általában évente 1-2%). Ezzel a díjjal egyébként nem fogunk találkozni a költségeink között, hiszen a befektetési alap árfolyamát már e díjak levonása után teszik közzé.

Még egy jótanács, ha hagyományos befektetési alapok vásárlásában gondolkozunk. Időnként találkozhatunk a “… alapok alapja” (pl. arany alapok alapja) kifejezéssel. Ez annyit tesz, hogy ez a befektetési alap bizony nem aranyat fog vásárolni, hanem olyan befektetési alapokat, amelyek az arany árfolyam-emelkedéséből szeretnének profitálni. A különösen kedvezőtlen dolog ebben az, hogy a lehetséges hozamunkat közvetve újabb alapkezelői díjak fogják csökkenteni. Ilyen alapot tehát csak kiemelkedő befektetési teljesítmény esetén érdemes választani. 

Tőzsdén kereskedett befektetési alapok

A tőzsdén kereskedett befektetési alapok (angolul Exchange-traded Fund, azaz ETF) jóval alacsonyabb éves menedzsment díjjal dolgoznak, mint a hagyományos megfelelőik.

Hátrányuk viszont, hogy tőzsdén tudunk csak vásárolni belőlük, azaz szükségünk van egy brókercégre is a folyamatban.

Az ETF-eket alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik, amikor az ETF mögött a fizikai arany biztosítja a fedezetet. Az így megvásárolt aranyat a világ különböző pontjain található jegybankok – pl. New York, London – széfjeiben tárolják. Az SPDR Gold (tőzsdei szimbólum: GLD) például az egyik ilyen legnagyobb aranyat felvásárló ETF. Ilyenkor a pénzünk az ETF jegyeinek megvásárlásával ténylegesen aranyba kerül befektetésre.

Arany befektetéseink megvalósulhatnak úgy is, hogy olyan ETF-eket vásárolunk, amelyek mögött nem található fedezetként fizikai arany. Helyette ezek az alapok aranyhoz kapcsolódó instrumentumokon vásárlásán (pl. árupiaci határidős ügylet) keresztül érik el, hogy az árfolyamuk az arany árfolyamával együtt mozogjon.

E második csoportba tartozó ETF-ek jellemzően nem alkalmasak hosszú távú befektetésre (rövid távú spekulációs ügyletekre igen), mivel a határidős termékek időről-időre történő újrakötésével jelentősebb költségekre számíthatunk. (Ezek a költségek sem fognak az értékpapírszámlánkon költségként megjelenni, mivel az ETF közzétett árfolyama már ezek levonását követően kerül meghatározásra.)

Árupiac

Az árupiacon nem csak energiahordozók (pl. olaj, földgáz, stb.), gabonák (pl. búza, szója, stb.) cserélnek gazdát, hanem többek között nemesfémek, így arany, ezüst, platina, stb. is.

Az árupiacon elsősorban határidős kereskedés történik, ahol valódi, fizikai termékeket lehet megvásárolni, vagy éppen eladni. A határidős kereskedés különlegessége, hogy az ügylet megkötésekor még nem történik meg az adásvétel, csak egy megállapodás arra vonatkozóan, hogy melyik napon, milyen árfolyamon fogunk megvásárolni (vagy éppen eladni) egy adott mennyiségű és minőségű terméket. 

A határidős ügyletek kapcsán standardizáltak az adásvétel fő jellemzői, mint például az adásvétel helyszíne, időpontja, a termék mennyisége és minősége. 

Az ügyletkötéskor nem is kell még kifizetnünk a megvásárolt termék árát, mindössze letétet kell biztosítanunk a brókercég számára, amely az esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozásra nyújt fedezetet. Ennek az előnye, hogy a igen komoly tőkeáttételt tudunk elérni.

Fontos, hogy nem vételi, vagy eladási lehetőséget, hanem kötelezettséget vállalunk egy határidős ügylet során. Ha nem kívánjuk az adott terméket megvásárolni, csak az árfolyammozgásából profitálni, akkor mindenképpen le kell zárnunk a pozíciónkat egy ellenirányú ügylettel (ha korábban vásároltunk, akkor el kell adnunk) még annak lejárata előtt. 

Általában rövidebb időtartamú (jellemzően néhány hónap) spekulatív és fedezeti ügyletek esetén ideális, hosszabb távú befektetésre nem.

Arany iparági értékpapírok

Az arany befektetési portfóliónkat kialakíthatjuk úgyis, hogy nem magát a nemesfémet vásároljuk meg (közvetve, vagy közvetlenül), hanem egy aranyhoz szorosan kapcsolódó iparág – például bányászat, vagy finanszírozás – egyes vállalatainak részvényeit. Ugyanis ezek teljesítménye általában pozitív korrelációt mutat az arany árfolyamával. Vagyis, ha az arany árfolyama növekedni kezd, akkor e cégek részvényei is drágulnak.

A vállalatok nyereségének alapját az képezi, hogy mennyiért képes a bányász cég kitermelni egy uncia aranyat. Tehát minél magasabb az arany árfolyama, mint a kitermelés költsége, annál magasabb lesz a cég nyeresége. Ha pedig az arany ára tartósan alacsony és meghaladják a bányászat költségeit, akkor akár jelentős veszteségük is keletkezhet.

Tegyük fel, hogy egy bányatársaság egy uncia aranyat 1000 dollárért tud kitermelni. Az arany ára legyen 1800 dollár unciánként. Így a cég 800 dollár nyereséget is elkönyvelhet minden egyes uncia arany után, legalábbis elméletben, mert a piac működése ennél azért bonyolultabb. Például gyakran már előre, jelentős mennyiségeket lekötnek fix, esetleg az arany árfolyamához kötött, de annál alacsonyabb árakon, azaz nem feltétlenül jelenik meg nyereségként ha az arany ára emelkedik.

De a bányatársaságok gazdálkodásában is vannak olyan helyzetek, amelyek az arany árfolyamától függetlenül felfelé, vagy lefelé mozdíthatják el a részvény árfolyamát.

Ha összevetjük az egyik legjelentősebb kanadai aranybányász cég, a Barrick Gold (GOLD) és az arany árát követő ETF (GLD) árfolyamát, akkor láthatjuk, hogy nem minden esetben fedezhetünk fel egyenes arányosságot a vállalat részvényeinek és az arany árfolyamának teljesítménye között, azonban a hasonlóság tagadhatatlan.

Vagyis az arany árfolyamának növekedése nem jelenti a cég részvényeinek garantált emelkedését, mivel ezt számos más tényező is befolyásolhatja:

• a bánya földrajzi elhelyezkedése, mert vannak olyan régiók, amelyek gazdaságilag instabilak és a kormányok plusz adókkal sújthatják a cégeket;
• a bánya üzemeltetésének költségei;
• előfordulhat, hogy természeti katasztrófa, vagy járvány miatt a termelés akadozik, esetleg átmenetileg leáll.

Természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a bányászcégekbe történő befektetés is csak egy kellően diverz portfólióval lehet eredményes. Mindezt megvalósíthatjuk a tőzsdén kereskedett alapokkal is, amelyek kifejezetten ilyen vállalatok részvényeit tartalmazzák. Jó példa erre a VanEck Vectors Gold Miners ETF (GDX), amely portfóliója 52 aranybányászattal foglalkozó cég részvényeiből áll össze. 

Az arany iparági értékpapír-befektetéseknek létezik egy másik alternatívája is, ami az átlag befektetők körében kevésbé ismert. Ez pedig nem más, mint a royalty és stream cégekbe történő befektetés. 

A bányatársaságok speciális működése miatt (pl. magas kitermelési költségek, bizonytalan megtérülés) a hagyományos útvonalakon keresztül – mint a banki hitelezés, vagy a részvénykibocsátás – nehéz a feltáráshoz és működéshez szükséges forráshoz jutni. A megoldás, hogy royalty és stream cégekkel kötnek finanszírozási szerződést, akik előre biztosítják számukra az elegendő forrást. 

Stream alapú finanszírozás esetén a bányatársaságok előre értékesítik a jövőben kitermelni szándékozott érceket részben, vagy egészben. A megállapodásban rögzíthetik az ércek árát, vagy a képletet, amellyel az ár kiszámítható (pl. aktuális piaci ár mínusz 40%).

Royalty szerződés esetén a bánytársaságok a bevételük egy adott százalékát fizetik ki a finanszírozó társaságnak.

Mennyire értünk a befektetésekhez?

Miután kellő részletességgel megismertük a különböző arany befektetési lehetőségeket, felmerülhet bennünk, hogy “gyerünk, fektessünk be arany alapú értékpapírokba”. Ennek kapcsán azt kell őszintén eldöntenünk, hogy értünk-e eléggé ahhoz, hogy a szükséges elemzési, befektetés-előkészítési munkát mi magunk végezzük-e el, vagy más tegye.

Amennyiben a válaszunk az, hogy mi magunk is meg tudjuk oldani a befektetési céljainkhoz és kockázatvállalási szintünkhöz leginkább passzoló értékpapír(ok) kiválasztását, akkor – a tőkén kívül – mindössze egy brókercégre és egy értékpapírszámlára van szükségünk.

Azonban ha hiányosak az értékpapír elemzési ismereteink, viszont egy jelentősebb tőkét szeretnénk aranyba, vagy éppen egy kellőképp diverzifikált – ennek megfelelően aranyat is tartalmazó – portfólióba fektetni, akkor számunkra a privátbanki szolgáltatás lehet az ideális választás.

A magasan kvalifikált pénzügyi szakemberek, a privátbankárok segítenek megtervezni a megfelelő stratégiát és kiválasztani az instrumentumokat, amelyeken keresztül arany befektetésünket megvalósíthatjuk. Fontos szempont, hogy nekik anyagi érdekükben áll (általában a sikerdíjuk múlik rajta), hogy jól kezeljék (önállóan, vagy velünk közösen) a befektetéseinket.

Mivel a befektetési folyamat során nem maradunk segítség nélkül, így ha éppen elkezd csökkenni az arany árfolyama, mert például az inflációs félelmek mérséklődnek, akkor privátbankárunk ugyanilyen könnyedén segít egy másik, számunkra adekvát befektetési alternatívát találni. 

A privátbanki szolgáltatás további előnye, hogy valamennyi létező befektetési eszköz elérhetővé válik számunkra, ezáltal könnyedén diverzifikálhatjuk megtakarításainkat. A befektetésekkel járó döntések meghozatalában pedig magasan képzett privátbankárunk mindenkor segít.

Sokak számára ijesztő lehet, hogy a privátbankok magas – átlagosan 30 millió forintos – belépési limit meglétét várják el leendő ügyfeleiktől. Azonban a megfelelő közvetítő segítségével már lehetőségünk nyílik jóval alacsonyabb, 10 millió forintos belépési összeg mellett is privátbanki ügyféllé válni, és élvezni a szolgáltatás által elérhető valamennyi előnyt. 

Hazánkban több kereskedelmi bank és vagyonkezelő cég eltérő feltételek és költségek mellett kínálja privátbanki szolgáltatását. Ezért a megfelelő szolgáltató kiválasztása sokszor bonyolult feladat egy laikus számára. Ezt a döntést azonban nem kell egyedül meghoznunk, mert egy független szakértő, egy díjmentes konzultációt követően segít kiválasztani számunkra az elképzeléseinknek leginkább megfelelő privátbanki szolgáltatót, ahol – a fizikai arany vásárlását kivéve – bármely más befektetési eszközhöz hozzáférhetünk.

Arany alapú befektetések adózása

Mindenki, aki befektetéssel foglalkozik, kivétel nélkül azért teszi, hogy megtakarításait gyarapítsa, hozamokat érjen el, amit aztán egy megfelelő alkalommal pénzre válthat. Azonban a legtöbb esetben a befektetéseink által elért hozamok után adót is kell fizetnünk. 

Kezdjük is mindjárt az arany befektetések klasszikus formájával, a fizikai arany adásvételével.

Mindjárt az elején érdemes tisztázni, hogy az aranyérmék és -tömbök vásárlása során nem keletkezik általános forgalmi adó (ÁFA) fizetési kötelezettségünk. Azonban nem érdemes ékszereket vásárolni befektetési céllal, ugyanis a megmunkált aranyon már rajta van a 27%-os ÁFA, illetve a megmunkálás díja is. Nem is beszélve arról, hogy az ékszereket szinte kivétel nélkül ötvözik valamilyen más nemesfémmel, ezért jóval alacsonyabb a tisztaságuk, mint a befektetési célra előállított aranyérméknek és -tömböknek.

Amennyiben a birtokunkban lévő arany értékesítéséből árfolyamnyereségünk keletkezik, úgy 15% SZJA-t (kamatadó) kell megfizetnünk, amelynek a bevallásáról magunknak kell gondoskodni.

A kamatadó fizetési kötelezettség alól csak abban az esetben mentesülünk, ha:

• a bevételünk nem haladja meg a 600.000 Ft-ot;
• a nyereségünk nem haladja meg a 200.000 Ft-ot;
• ha a fizikai arany megvásárlásának az ára magasabb, mint az eladási ár, vagyis veszteségünk keletkezett. 

Ezeket a vásárláskor és eladáskor kapott dokumentumokkal alá kell tudnunk támasztani egy esetleges ellenőrzéskor.

Amennyiben értékpapírszámlán keresztül folytatunk az aranyhoz kapcsolódó befektetési ügyleteket, ETF-kel, befektetési alapokkal vagy részvényekkel kereskedünk, akkor is 15% SZJA-val kell számolnunk árfolyamnyereségünk után. Ennek kivédésére a Tartós befektetési számla (TBSZ) alkalmas.

Összefoglalás

A történelem folyamán az arany már bebizonyította értékállóságát, amely megalapozta a népszerűségét a befektetők körében. Látható, hogy a pénzügyileg nehéz, illetve az emelkedő inflációs időkben rendre növekszik az érdeklődés az arany iránt, és ugyanolyan szívesen választják a kis- és nagybefektetők is, rövidebb és hosszabb távra egyaránt. 

Mivel jó eszköze az értékmegőrzésnek, ezért mindenképpen helye van az aranynak és a hozzá kapcsolódó instrumentumoknak egy jól összeállított portfólióban, amelyen keresztül eredményesen csökkenthetjük befektetéseink kitettségét. Hiszen ahogy láthattuk, a növekvő infláció legtöbbször az arany árfolyamának növekedését eredményezi. 

Manapság pedig a materializált arany, illetve a legkülönbözőbb tőzsdei termékeken keresztül történő kereskedelme kiforrott, és kellő ismeretek birtokában bárki számára elérhető.