Befektetési Útmutató

Befektetési alapismeretek

Nagyon fontos, hogy értsük a befektetések kapcsán leggyakrabban felmerülő fogalmakat, ezért már itt elöljáróban tisztázzuk ezeket, miközben a kapcsolódó tévhiteket is eloszlatjuk. 

Befektetés

A befektetés – nagyon leegyszerűsítve – a rendelkezésünkre álló források felhasználása valamely jövőbeni hozam reményében.

Cikkünkben a pénzügyi befektetésekkel foglalkozunk, így például ingatlanhoz, műtárgyakhoz vagy éppen fizikai aranyhoz kapcsolódó befektetésekkel nem. Így mostantól, amikor befektetésekre hivatkozunk a cikkben, akkor a pénzügyi befektetésekre gondolunk.

Kockázat és hozam

Mivel nem látunk a jövőbe, ezért a befektetés időpontjában a befektetés kimenetele (eredményessége) gyakran bizonytalan. Ez a bizonytalanság a kockázat, amelyért cserébe hozamot szeretnénk kapni.

Az állampapírok és a bankbetétek hozamát szokták jellemzően a “kockázatmentes hozam” névvel illetni, mivel ezek esetében bár van kockázat, de jellemzően minimális. Az ezeknél nagyobb kockázatot jelentő termékek esetében természetes, hogy a kockázatmentes hozamnál magasabb nyereséget várnak el a befektetők. (Pénzügyi szaknyelvben az elvárt többlethozamot szokták kockázati felárnak is nevezni.)

Tisztázzunk rögtön egy félreértést. Mindannyian hallottunk már a kockázat és a hozam közötti összefüggésről, azonban a legtöbben helytelenül ismerik, így: “Minél magasabb kockázatot vállalunk, annál nagyobb hozamra számíthatunk.”

Az összefüggés helyesen úgy van, hogy a magasabb kockázat nem csak nagyobb hozamot, hanem akár nagyobb veszteséget is eredményezhet! 

Azaz amikor az általunk elfogadhatónak, elviselhetőnek tartott kockázatról gondolkodunk, akkor jusson eszünkbe, hogy a magas kockázat mellett az is benne van a pakliban, hogy veszteség ér minket.

Spekuláció és fundamentális befektetés

A “spekuláció” és a “spekuláns” (aki ezt a tevékenységet űzi) szavaink napjainkban – sajnos – gyakran pejoratív értelemben merülnek fel, pedig valójában az aktív tőzsdei, értékpapírpiaci kereskedést jelenti. 

Az értékpapírpiaci kereskedőket alapvetően két csoportba – spekulánsok és fundamentális befektetők – oszthatjuk.

Míg a spekulánsok ügyletei általában kifejezetten rövid távúak (pár másodperctől kezdve a néhány hetes, esetleg hónapos időtartamig), addig a fundamentumok alapján kereskedő befektetők gyakran nem is hónapokban, hanem években gondolkoznak.

A spekulánsok a vételi és eladási döntéseiket jellemzően az árfolyam mozgása (vagy valamely ebből kalkulált indikátor) jelzése alapján hozzák meg és nem foglalkoznak azzal, hogy a kereskedett termék (pl. egy vállalati részvény) fundamentális jellemzői milyenek.

A fundamentális befektetők (általában őket nevezzük befektetőnek) viszont pontosan ezen alapvető (fundamentális) tulajdonságok (pl. a cég valós értéke, jövőbeli kilátásai, nyereségtermelő képessége, gazdasági és iparági környezet stb.) alapján hozzák meg a döntéseiket. 

A spekulánsok számára kiemelt jelentőségű a megfelelő belépési és kilépési pontok megtalálása, míg a befektetők számára ugyanez kevésbé fontos, hiszen a fundamentumokon alapuló várakozások általában úgyis évek alatt hozzák meg a várt eredményt.

Kijelenthető, hogy mind a spekulánsi, mind a befektetői szemlélet eredményes lehet, de mindegyik magas szintű felkészültséget és ismereteket igényel. 

 Likviditás (hozzáférhetőség)

Egy befektetési eszköz likviditása azt jelenti, hogy mennyire gyorsan tudjuk eladni és mennyire gyorsan tudunk hozzájutni az ebbe fektetett pénzünkhöz. Nézzünk néhány példát az érthetőség kedvéért.

A bankbetétek nagyon likvid eszközök, hiszen bármikor feltörhetőek és azonnal a rendelkezésünkre áll a bankszámlánkon a pénz.

Egy részvény ennél már kevésbé likvid, mert csak a tőzsdei nyitvatartási időben tudjuk eladni és további két napba telik, hogy a pénzt ki tudjuk utalni a bankszámlánkra. (Ennek okáról a részvényekről szóló alfejezetben lesz még szó.) 

A tőzsdén nem kereskedett értékpapírok (részvények, kötvények) pedig sokkal lassabban, nehezebben eladhatóak, gyakran keresni kell rá vevőt, és jó eséllyel csak a termék valós értéke alatt tudunk kiszállni belőle.

Vannak olyan kifejezetten hosszú távra szóló befektetési megoldások (egyes befektetési alapok), ahol kb. egy hét alatt hozzá tudunk jutni a pénzünkhöz, de ha idejekorán szeretnénk eladni, akkor magas visszaváltási jutalékot (akár 8%-ot) kell fizetnünk.

Amikor a befektetésünk összeállítását tervezzük, akkor mindenképp válasszunk olyan befektetési eszközöket is (pl. bankbetét, államkötvény), amelyeket elsőként törünk fel, ha valamely előre nem látható ok miatt mégis szükségünk volna a pénzük egy részére. Egyrészt, mert ezekből könnyen, gyorsan ki tudunk szállni, de azért is, mert ezeket nulla, vagy minimális extra költséggel le tudjuk zárni.

A befektetési instrumentumokat bemutató fejezetben jelezni fogjuk, hogy az egyes eszközök mennyire gyorsan tehetőek pénzzé, azaz mennyire likvidek.

Befektetéseink védelme, biztonsága

A befektetések természetükből fakadóan kockázatosak. A piaci, gazdasági és a vállalati működéshez kapcsolódó árfolyamkockázatokra a befektető dolga felkészülni. Az árfolyamok változásából fakadó veszteségeinket ugyanis senki nem téríti meg.

Vannak azonban olyan kockázatok, amelyek rajtunk kívül állnak. Ilyen lehet például a befektetéseinket kezelő pénzintézet csődje, vagy esetleg egy ott történt sikkasztás. Ezekkel kapcsolatban jogszabályi és intézményi szinten történik védekezés.

Az értékpapírjaink biztonságát a Befektető-védelmi Alap (BEVA), míg pénzünkét az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) szavatolja. 

Ha például úgy adódik, hogy csődbe megy a brókercég, amely az értékpapírszámlánkat vezeti és nincsenek meg a rajta lévő részvényeink (egy ilyen helyzet napjainkban azért nem túl valószínű), akkor a BEVA 1 millió Ft értékig teljes egészében, míg az 1 millió Ft feletti rész 90%-ában (de összesen maximum 100.000 euró értékig) kártalanít minket.

Ha ennél a csődbe ment brókercégnél nem csak értékpapírunk, hanem pénzünk is volt (éppen nem volt befektetve), akkor az OBA szintén 100.000 euróig teljes egészében kártalanít bennünket.

Értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ

Ahhoz, hogy értékpapírokat, pénzügyi befektetési termékeket (kivéve a banki megtakarítások és biztosítói befektetések) tudjunk vásárolni, szükségünk van értékpapírszámlára. Ezt brókercégeknél, bankoknál tudjuk megnyitni. (Banki megtakarítások esetén elegendő egy bankszámla, míg biztosítói befektetési termékek esetén egy biztosítási szerződés.)

Az értékpapírszámla két különleges altípusa a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) és a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ).

A TBSZ számla előnye, hogy adómegtakarítást tudunk elérni vele. 

Ismerjük meg röviden a működését. Csak a megnyitás évében (ezt nevezzük gyűjtőévnek) tudunk rá pénzt befizetni. A számla a gyűjtőévet követően pontosan 5 évig él, majd megszűnik. Kereskedni, értékpapírt vásárolni már a gyűjtőév során is tudunk, egészen a számla megszűnéséig.

A számla megszűnésekor a számlán elért eredményünk (árfolyamnyereség és kapott osztalék) kamatadómentes lesz, azaz nem kell 15% adót fizetni utána.

Az öt év során tudunk róla pénzt levenni, az alábbi szabályok mellett: 

• Ha a 3. év vége előtt vennénk ki pénzt, akkor a számla megszűnik és 15% adót kell fizetnünk az eredményeink után.
• Pontban a 3. év végén bármekkora összeget felvehetünk a számla megszűnése nélkül, ha legalább 25.000 Ft-ot hagyunk rajta. Ekkor már csak a kedvezményes, 10%-os kamatadót kell megfizetnünk.  (Ha megtartottuk a számlát, akkor a fennmaradó összeg és az ahhoz kapcsolódó hozam az 5. év leteltével adómentesen a rendelkezésünkre áll majd.)
• Ha 3. év vége után, de az 5. év vége előtt vennénk fel pénzt, az szintén a számla megszűnését jelenti, de a hozamok után kedvezményes adót fizetünk.
• Az 5. év végén a számla automatikusan lejár és az ezen elért eredmény után nem kell adót fizetni.

A NYESZ számla célja, hogy nyugdíj előtakarékosságra ösztönözzön. A TBSZ-szel ellentétben itt a futamidő teljes hossza alatt bármikor bármekkora összeget befizethetünk, a számla pedig akkor szűnik meg, amikor a tulajdonosa igazolja, hogy nyugdíjas lett és eltelt a nyitás óta legalább tíz év. Két fő előnye van:

• Ezen a számlán elért eredményünk is adómentes (itt kivétel a kapott osztalék). 
• Az állam támogatja a nyugdíj előtakarékosságot azzal, hogy a NYESZ számlánkra befizetett összeg 20%-át (maximum 100.000 Ft-ot) ráteszi erre a számlára. Ennek feltétele, hogy legalább a támogatás összegének megfelelő SZJA-t fizettünk be az adott évben.

A NYESZ-en lévő megtakarításunkhoz is hozzáférhetünk a nyugdíj vagy a 10 év lejárta előtt, de a kapott támogatást 20%-os büntetőkamattal növelten kell visszafizetnünk és a számlán elért nyereség után 15% kamatadót kell megfizetnünk.

Szükséges döntések

Van néhány olyan kérdés, amelyet meg kell válaszolnunk – méghozzá saját magunknak – mielőtt bármilyen befektetéssel kapcsolatos döntést hozunk. A válaszaink segíteni fognak a megfelelő befektetési forma kiválasztásában.

Mi a célunk?

Van egy olyan mondás, hogy csak akkor tudjuk elérni a célunkat, ha van célunk. Cél nélkül próbálkozhatunk ezzel, próbálkozhatunk azzal, de nem jutunk előre, hiszen nincs egy kijelölt pont és egy felé mutató irány amerre haladhatnánk. 

Tehát az első lépés – mint az élet minden más területén is -, hogy megfogalmazzuk a céljainkat a befektetéseink kapcsán.

• Hosszú távra (10-20 év) szeretnénk befektetni, hogy nyugdíjas éveink bőségben teljenek?
• Folyamatosan, gyűjtögetve takarékoskodnánk és fektetnénk be, hogy később (talán 5-10 év múlva) egy ingatlant vásároljunk majd?
• Nyaralásra / iskolára / autóra gyűjtünk és az eddig összespórolt pénzt fektetnénk be, amíg nincs rá szükség?
• Nagyobb összeghez jutottunk és szeretnénk évről-évre csak a hozamokat költeni belőle?
• Biztonsági tartalékot hoznánk létre, amelyhez, ha úgy hozza a szükség gyorsan és könnyedén hozzáférünk, de addig is legalább az értékét őrizze meg?

Természetesen más céljaink is lehetnek, sőt egyszerre akár több célt is kijelölhetünk! Az a fontos, hogy a célok meghatározása segít nekünk (vagy ha tanácsadótól kérünk segítséget, akkor a tanácsadónak), hogy mely befektetési eszköz, milyen kockázatú, illetve milyen időtávú megoldás lesz számunkra ideális.

Mi az időtáv?

Lehetséges, hogy már a céljaink meghatározása során megválaszoltuk ezt a kérdést, de ha nem, akkor fontos – minden célunk kapcsán – átgondolni, hogy mikor szeretnénk majd a befektetni szánt megtakarításunkat végül elkölteni. 

Két ok miatt fontos a kérdés:

• Egyrészt, mert minél hosszabb időtávban tudunk gondolkodni, annál “bátrabban” nyúlhatunk a kockázatosabb befektetési eszközök, mint például a vállalati részvények, vagy a részvényeket tartó befektetési alapok irányába.
• Másrészt egész más befektetési eszközöket kell választanunk akkor is, ha csak egy-két évben gondolkodunk, más eszközöket, ha 10+ évben, és szintén más megoldások lesznek ideálisak, ha az időtávot nem tudjuk előre meghatározni (mint pl. egy biztonsági tartalék esetén, amelyre bármikor szükségünk lehet).

Fontos tapasztalat, hogy a megfelelő fundamentumokkal rendelkező vállalkozások részvényei, illetve ilyen részvényeket tartó befektetési alapok hosszabb (minimum 5, de inkább 10 éves) időtávon válhatnak igazán eredményessé.

Rövidebb, vagy bizonytalan időtávú befektetések esetén pedig inkább az államkötvények, bankbetétek, likviditási befektetési alapok jöhetnek szóba. 

Mekkora összegű lesz a befektetés?

Nem kell, hogy már most pontosan kitaláljuk, hogy az egyes céljainkhoz mekkora összeget fogunk rendelni. Nagyságrendileg kell csak ezt meghatározni, mert a rendelkezésre álló összegtől függően más befektetések lehetnek megfelelőek a számunkra.

A legtöbb befektetési forma kisebb összegtől – akár pár tízezer forinttól – elérhető, de vannak olyan befektetési megoldások – néhány befektetési alap, privátbankári befektetési szolgáltatások -, amelyek jóval magasabb összegtől lesznek elérhetőek a számunkra. 

Szintén gondoljunk arra, hogy egy összegben rendelkezésünkre áll-e a teljes befektetni szánt pénz, vagy hónapról-hónapra szeretnénk spórolni valamire?

Állampapírt vagy bankbetétet akár minden hónapban is vehetünk már akár 10 000 Ft-ért is, de egyes befektetési jegyek vásárlása, vagy pl. a biztosítók által kínált egyösszegű befektetések esetén célszerűbb megvárni, amíg egy nagyobb (pár százezer forintnyi) összeg összejön.

Érdemes tudni, ha valamely befektetési célunk kapcsán az oda tervezett megtakarítás összege meghaladja a 10 millió Ft-ot, akkor akár privátbanki befektetési szolgáltatásban is gondolkodhatunk!

Mekkora a kockázatvállalási hajlandóságunk?

Ez egy kiemelten fontos kérdés és egyáltalán nem egyszerű válaszolni rá. A legtöbb befektetéssel foglalkozó írás – szakkönyveket is beleértve – csak felszólít minket, hogy határozzuk meg a kockázatvállalási hajlandóságunkat, de arról nem írnak, hogy miként tegyük ezt. Az alábbi bekezdések gondolatai segítenek abban, hogy az egyes befektetési céljainkhoz milyen kockázat vállalási szintet (alacsony, közép, magas) határozzunk meg.

Hüvelykujj szabály, hogy minél hosszabb távban gondolkozhatunk, annál bátrabban vághatunk bele kockázatosabb -, de természetesen megalapozott – befektetésekbe.

Szintén alapszabály, hogy magas kockázatot csak akkora tőkével vállaljunk, amely részleges (nagyon rossz esetben teljes) elvesztése sem fog életvitel szintű változást okozni számunkra.

A kockázatvállalási hajlandóság meghatározásában az is segít, ha tudjuk mit szeretnénk a megtakarításunkkal kezdeni majd a jövőben. Ha lakásra, vagy a csemeténk iskolájára gyűjtünk, akkor azt a megtakarítást nem célszerű nagyobb kockázatnak kitenni akkor sem, ha a felhasználásáig még több évünk van. 

Ha professzionális, szakmájában jártas szakértő (pl. privátbankár) segít minket a megfelelő befektetési megoldás kiválasztásában akkor szintén felmerülhet, hogy kicsit kockázatosabb ügyleteket vállaljunk.

Értünk-e a befektetésekhez?

Ez egy roppant egyszerű, de nagyon fontos kérdés, amelyre a legtöbben egyértelmű választ tudunk adni. A megfelelő befektetési lehetőségek megkeresése és kiválasztása egy külön szakma, amely tudásával jelen pillanatban vagy rendelkezünk, vagy nem. 

Bankbetétet, állampapírt külön szaktudás nélkül, mi magunk is tudunk választani és vásárolni, de ha van olyan befektetési célunk, ahol közepes vagy magas kockázatvállalási hajlandóságot fogalmaztunk meg, akkor – saját szakértelem hiányában – nagyon fontos, hogy a befektetési döntéseket befektetési szakemberek hozzák meg. 

Ha kijelenthetjük azt, hogy értünk a befektetésekhez, akkor is van egy eldöntendő kérdésünk. Vajon van-e időnk és energiánk foglalkozni a befektetéseink folyamatos menedzselésével, figyelemmel kísérésével? Végeredményképp akkor is bölcs döntés lehet egy professzionális szakértőt bevonni, ha mi magunk meg tudnánk hozni a döntéseket, de az időnket és energiánkat inkább más dolgokra fordítanánk.

Ki hozza meg a döntést?

Folytassuk az előző kérdésnél megkezdett gondolatmenetet és határozzuk el, hogy ki hozza meg a befektetési döntéseinket! Mi magunk szeretnénk a megtakarításaink menedzselésével foglalkozni, vagy inkább másra bíznánk?

Ebben a kérdésben is célszerű a különböző befektetési céljainkat külön kezelni.

 Mi intézünk mindent

Dönthetünk úgy, hogy nem engedünk ki semmilyen döntést a kezünkből. 

Bankbetét és állampapír esetén

Abban az esetben, ha valamely befektetési célunk kapcsán csak alacsony kockázatot vállalunk, azaz banki betétekben és állampapírokban gondolkozunk, akkor teljesen életszerű, hogy mi intézzünk mindent. A megfelelő betét kiválasztása, illetve a lakosság számára kínált állampapírok közül nem nehéz a választás és ezek megvásárlása, illetve később az eladása sem lehet kihívás.

Az összes többi befektetési termék esetén

Amennyiben közepes, vagy magas kockázatú befektetések irányába mennénk, akkor már jóval összetettebb feladat vár ránk. 

Kell, hogy legyen egy elképzelésünk, hogy – elemzéseinken alapuló előrejelzésünk szerint – várhatóan mi fog történni a következő években az általunk kinézett földrészen (pl. Ázsia, vagy Közép-Európa), a választott iparágban (pl. gyógyszeripar, vagy elektromos autógyárak), esetleg konkrét vállalkozásnál.

Ezt követően ki kell választanunk azokat a befektetési instrumentumokat, amelyek – az elképzelésünk megvalósulása esetén – a lehető legjobb eredményt hozzák majd a számunkra.

Szintén a mi feladatunk lesz a befektetési portfóliónk összeállításához kapcsolódó ügyletek megkötése, majd az ügyletek alakulásának figyelemmel kísérése, szükség esetén beavatkozás. Természetesen ez azt is jelenti, hogy tudnunk kell, mikor van olyan helyzet, amikor valóban be kell avatkoznunk és azt is tudunk kell, hogy pontosan mi olyankor a teendőnk.

Leegyszerűsítve szükséges, hogy legyen egy befektetési stratégiánk! Ebben rögzítjük, hogy mit szeretnénk elérni, milyen eszközökkel, mikor, milyen feltételek esetén lépünk be a piacra, majd mikor, milyen feltételek esetén zárjuk le az ügyletet (akkor is, ha a tervezett irányba mennek a dolgok és akkor is, ha kedvezőtlenül alakul a helyzet). Stratégiánk fontos része a kockázatkezelés is. Sose feledjük, hogy itt kizárólag rajtunk múlik a befektetésünk eredményessége!

Csak stratégiai döntést hozunk

A stratégiai döntés azt jelenti, hogy csak a kockázatvállalási szintünket és befektetésünk főbb irányát határozzuk meg.

Ennek keretében eldöntjük azt például, hogy melyik földrész, vagy éppen melyik iparág érdekes a számunkra (pl. USA olajipar, vagy európai bankszektor). De az is lehet, hogy úgy határozunk, hogy a legnagyobb amerikai cégeket összefogó S&P500 index árfolyam mozgását szeretnénk minél pontosabban lekövetni.

Ennek fényében egy (vagy több) befektetési alapot választunk ki, amelyek az általunk megfogalmazott stratégiai célokat követik és ezeket vásároljuk meg. Innentől a befektetési alapok menedzsereinek a dolga, hogy jó eredményt érjenek el.

A befektetési alap kiválasztásánál fontos, hogy ismerjük meg az adott alap tájékoztatóját, amely rögzíti, hogy mennyire számít kockázatosnak, milyen megoldásokat használhat (pl. származtatott termékekkel is kereskedhet, vagy akár short ügyleteket is nyithat). Ezek a tájékoztatók minden forgalmazó bank, vagy brókercég honlapján megtalálhatóak.

Amiben lehet, átadjuk a döntést

Megfelelő előképzettség és tapasztalat nélkül a befektetéseink stratégiai irányát meghatározni sem egyszerű feladat. Teljesen jogos, ha úgy érezzük, jobb ezt a feladatot is átadni egy hozzáértő szakembernek, akinek az is elegendő, ha meghatározzuk a kockázatvállalási hajlandóságunkat és innentől övé a terep.

Ebben az irányban két fő megoldás áll előttünk attól függően, hogy mekkora összeget szeretnénk befektetni.

• 10 millió Ft alatt az egyösszegű biztosítás, mint befektetés lehet a választásunk.
• 10 millió Ft felett pedig megnyílhat az út számunkra a privátbankok szolgáltatásai felé is.

Egyösszegű biztosítás

Elöljáróban fontos tisztázni, hogy itt elsősorban nem egy kockázati biztosításról van szó, hanem egy olyan befektetésről, amely biztosítási köntösbe van bújtatva. Elsősorban a kamatadó kivédésére szolgáló, 3-5 éves időtávra szóló megoldás, amely nem a hosszú távú gyűjtögetést célozza, hanem az egyösszegű befektetést.

A legtöbb biztosító kínálatában találunk ilyen – úgynevezett – egyszeri díjas biztosításokat. A befektetésnek nincs előre meghatározott futamideje, bármilyen időtávon tartható.

Ezeknél az egyösszegű biztosítási megtakarítási formáknál teljeskörű likviditást élvezünk, azaz bármikor lezárhatjuk és bankszámlánkra utalhatjuk a befektetésünk teljes összegét.

Előnye, hogy 5 év után – mintha TBSZ számlán tartottuk volna a pénzünket – kamatadó-mentessé válik a hozama.

A pénzünket az adott biztosító által kínált eszközalapokba (hasonló elven működnek, mint a befektetési alapok) helyezhetjük. Minden eszközalap kapcsán rögzítik, hogy mekkora a kockázati szintjük.

Fontos előnye ennek a befektetési formának, hogy az elérhető eszközalapok között szabadon mozgathatjuk a tőkénket. Azaz, ha esetleg úgy ítéljük meg, hogy a piaci kilátások kedvezőtlenné válnak, akkor lehetőségünk van arra, hogy csökkentsük befektetésünkben a részvényeket tartalmazó alapok és növeljük az állampapírokat tartalmazó alapok arányát.

Ha nincs meg a kellő gyakorlatunk, szakértelmünk a saját céljainkhoz, kockázatvállalási szintünkhöz passzoló befektetési portfólió összeállításához, akkor érdemes szakértő tanácsadó segítségét kérni.

Privátbanki szolgáltatás 

Ha a befektetni szánt tőkénk meghaladja a 10 millió Ft-ot, akkor dönthetünk úgy, hogy belépünk a privátbanki befektetések világába.

A privátbank egy privátbankárt jelöl ki a számunkra és az ő feladata lesz a velünk való teljeskörű kapcsolattartás, így ő fogja menedzselni az értékpapírszámlánkat is. Az ő feladata lesz a céljainknak megfelelő befektetési stratégia kiválasztása, majd végrehajtása, azaz az értékpapírok kiválasztása, adásvétele, menedzselése, illetve időről-időre a stratégia finomhangolása, újragondolása.

A privátbanki szolgáltatásoknak három fő előnye van:

• a szakmai ismeretek, illetve 
• világ összes értékpapírpiacához (tőzsde, OTC) való hozzáférés. Így rajtuk keresztül olyan befektetési lehetőségekhez is hozzá tudunk jutni, amelyekhez magánszemély befektetőként nem lenne mód.
• A privátbankárunk általában sikerdíjért dolgozik, azaz kiemelten érdekelt és motivált abban, hogy a befektetéseinket sikerre vigye. A gyakorlatban meghatározásra kerül egy minimálisan elvárt hozam (pl. 3-4%) és az e feletti részen osztozik a befektető (70-80%) és a bank (20-30%). 

Két szolgáltatási csomag érhető el a privátbankoknál: vagyonkezelés és befektetési tanácsadás.

Vagyonkezelés esetén teljes egészében átadjuk a gyeplőt a privátbankárunknak, aki az egyes tranzakciókat a mi tudtunk nélkül is végrehajthatja.

A befektetési tanácsadás esetén bankárunk nem hajthat végre semmilyen tranzakciót a jóváhagyásunk nélkül. A feladata azzal egészül ki, hogy a feltárt befektetési lehetőségeket bemutatja nekünk. Ha egyetértünk vele, akkor végrehajtja. Ha valamiért nem tetszik a javaslata, akkor alternatívákat fog felkutatni a számunkra. 

Befektetési eszközök

Ebben a fejezetben az alábbi befektetési, megtakarítási eszközöket ismerhetjük meg.

• Banki megtakarítások
• Befektetési alapok
• Állampapírok
• Részvények
• Kötvények
• Származtatott termékek
• Devizák

Valóban nagyon sokféle befektetési eszköz áll a rendelkezésünkre és ezek alapismerete akkor is praktikus, ha a befektetéseink kezelését inkább szakemberekre bízzuk.

Banki megtakarítások

A banki megtakarítások közé azok a befektetési eszközök tartoznak, amelyeket csak bankok tudnak nyújtani a számunkra, így például a lekötött bankbetét, vagy a megtakarítási betétszámla. 

A banki megtakarítások virágkora évekkel ezelőtt volt, amikor egész jónak mondható kamatokat kaphattunk a betétek után.

Jelenleg a banki megtakarítási formák nem igazán alkalmasak arra, hogy a befektetési eszköztárunk elemei legyenek. Rövidtávú befektetés esetén a lakossági állampapírokat érdemes választani, míg közép- és hosszú távon már kifejezetten széleskörű a rendelkezésünkre álló választék befektetési eszközökből.

A banki megtakarítások annyiban térnek el a legtöbb befektetéstől, hogy szinte nulla a kockázatuk, éppen ezért nem is nagyon van hozamuk.

Lekötött bankbetét

A lekötött betét a legismertebb megtakarítási forma. Minden bank kínál többféle futamidőre betételhelyezést, de nem könnyű olyan helyzetet találni, amikor ez lenne az optimális megoldás.

A lekötött betétek futamideje jellemzően 1, 3, 6 vagy 12 hónap, de előfordulhatnak hosszabb, 2-3 éves lekötési idejű betétek is.

A betét lejárati ideje előtti feltörése esetén jellemzően nem jár kamat. 

A bankok igyekeznek betétlekötési akciókat kitalálni, amelyeket általában új ügyfeleknek, vagy más banki termékek igénylésével kombinálva érhetünk el. Az akciós kamatok általában egyszeri maximum egy éves lekötésre vonatkoznak és – ahogy korábban is jeleztük – még ebben az esetben is ritka az olyan eset, hogy ez lenne az optimális megoldás.

Megtakarítási számla

A megtakarítási számla a banki folyószámlánkhoz kapcsolódó alszámla, amelyhez bármikor hozzányúlhatunk, nincs lekötve a pénzünk.

Bizonyos feltételek esetén (pl. havonta rendszeres befizetés a számlára) akár a lekötött betétek kamataihoz közeli hozamokat biztosít. 

A legtöbb bank kínál ilyen terméket, napjainkban gyakran a mobiltelefonos applikációba integrálva, hogy nagyon egyszerű legyen kezelni a pénzünket.

Bár minimális kamatot fizet, mégis praktikus lehet, ha nem akarjuk a folyószámlánkon tartani a pénzünket.

Mindegyik banki megtakarítási formáról elmondhatjuk, hogy nagyon likvid megoldások. Ha úgy hozza a szükség, akkor szó szerint pillanatok alatt hozzáférhetünk a pénzünkhöz. A megtakarítási számláról egyszerűen átvezetjük a fő számlánkra, míg a lekötött betétet feltörjük. Az előbbi esetben napi szintű kamatszámítás van, így ott nem veszítünk kamatot. Betétfeltörés esetén jó eséllyel az addigi időtartamra összegyűlt kamatot elveszítjük. Tőkénk azonban minden esetben biztonságban marad.

Befektetési alapok

A befektetési alapokat úgy képzelhetjük el, mint egy nagy közös kasszát, amely sok befektető befizetéséből áll össze. A befektetési alap vagyonát egy tapasztalt alapkezelő menedzseli az alap létrehozásakor rögzített befektetési stratégia mentén.

Megkülönböztetünk nyílt és zárt végű befektetési alapokat. 

Nyílt végű befektetési alapokat bármikor vásárolhatunk a kibocsátójától vagy a forgalmazó bankoktól, brókercégektől.

A zárt végű alapok előre meghatározott időpontig léteznek, utána a befektetők között szétosztják – az eredeti befizetéseik arányában – a befektetési alap vagyonát. Zárt végű alapokat kibocsátáskor tudunk jegyezni, ezt követően már csak egy eladni szándékozó tulajdonostól tudunk vásárolni. Van, hogy a kibocsátó pénzintézetek is közzétesznek vételi, illetve eladási árat, de ezek általában nem túl kedvezőek.  (Például 2%-os vételi és 3% eladási jutalék a tervezett 3 éves futamidő alatt.)

A befektetési alapok vásárlásához már értékpapírszámlára van szükségünk, de ezt bármely bank, vagy brókercég megnyitja a számunkra.

A befektetési alapok egy különleges fajtája az ETF, azaz Exchange Traded Fund (tőzsdén kereskedett befektetési alap). Ezekről a következő alfejezet szól. 

A befektetési alapok nagyon sokféle befektetési stratégia mentén működhetnek. Egyes alapok kifejezetten alacsony kockázatú eszközökbe, más alapok pedig főként részvényekbe, sőt, akár származékos termékekbe is befektetnek. Nézzünk meg néhány jellemző fajtát. (Az alábbi fajták szinte bármely kombinációja elképzelhető.)

Tőkevédett: A tőkevédelem általában 95-100%-os, azaz a tőkénket minimális szinten kockáztatjuk. A tőkevédelem ára, hogy a nyereség-várakozásaink sem lehetnek túl magasak.

Hozamgarantált: Minimális, körülbelül a banki betéti hozamot garantáló befektetési alapok. Ez a minimális garantált hozam “garancia” arra is, hogy ennek a befektetésnek sajnos sohasem lesz magas hozama.

Indexkövető: Az indexkövető befektetési alapok azt a stratégiát választották, hogy egy tőzsdei index (pl. S&P500, Nasdaq, Nikkei, DAX, BÉT stb.) mozgását követik le a lehető legpontosabban. Azaz az alap hozama vagy vesztesége megközelítőleg akkora lesz, mint az indexé.

Részvény alapok: A részvényalapokon belül is nagyon sokféle kategória létezik. Ami fontos, hogy minél magasabb egy befektetési alapban a részvények aránya, annál kockázatosabbnak számít.

Kötvény alapok: A kötvény alapok általában az alacsony kockázatú befektetési alapok. Jellemzően állampapírokat és vállalati kötvényeket tartanak.

Regionális (pl. európai / ázsiai / amerikai / stb.): Ezek a befektetési alapok kifejezetten az adott földrajzi régió cégeinek értékpapírjait (részvény, kötvény) fogják megvásárolni.

Szektor (pl. bankszektor / gyógyszergyártók / olajipart / stb.): Ezek a befektetési alapok a kiválasztott ágazathoz kapcsolódó, vagy abba tartozó vállalkozások értékpapírjai vásárolják.

Deviza (pl. euró / dollár): Ezek az alapok nem forintért, hanem a megadott devizákban jegyezhetőek.

Mielőtt bármely befektetési alapot is választjuk, mindenképpen olvassuk el a közétett tájékoztatóját, amelyből könnyen ki tudjuk olvasni, hogy pontosan milyen befektetéseket fogunk az alapon keresztül megvásárolni.

A befektetési alapokat akár mi magunk megvásárolhatjuk, de gyakran a biztosítók befektetési megoldásaiban, sőt a privátbankárok javaslataiban is találkozhatunk velük.

A nagyobb befektetési alapokat a legtöbb pénzintézet forgalmazza.

A befektetési alapok legnagyobb haszna, hogy a pénzügyileg nem, vagy kevésbé képzettek számára is elérhetővé teszik a tőzsdei, kötvénypiaci befektetéseket.

A befektetési alapok mindegyike likvid eszköznek számít. Fajtájától függ, hogy azonnal, vagy csak néhány nap múlva írják jóvá a bankszámlánkon az eladott alapok árát.

Egyes befektetési alapok magas (akár 8% is lehet) visszavásárlási jutalékot is megszabhatnak, ha a vásárlást követően bizonyos időn belül szeretnénk eladni.

ETF

A befektetési alapok egy különleges és napjainkban nagyon népszerű tőzsdei terméke az ETF, azaz Exchange Traded Fund (magyarul tőzsdén kereskedett befektetési alap).

Különlegessége abból fakad, hogy tőzsdén kereskedhetőek, azaz nagyon egyszerű (és költséghatékony) az adásvételük.

Szintén előnyük, hogy az alapkezelői díj roppant alacsony a befektetési alapokhoz képest, mivel az ETF-ek passzívan kezelt alapok, azaz nem igényel sok időt a menedzselésük.

Az ETF-ek általában részvényekbe (vagy kapcsolódó származtatott termékeket), ritkábban kötvényekbe vagy árupiaci termékekbe (pontosabban ezek határidős kontraktusaiba) fektetnek.

Ha azt mondtuk, hogy a befektetési alapokból sokféle létezik, akkor ez az ETF-ekre fokozottan igaz, ami egyszerre előnye és hátránya is ezeknek a termékeknek. Előny, hiszen jó eséllyel találunk olyat, amely a leginkább passzol a befektetési céljainkhoz. Hátrány pedig azért, mert szinte lehetetlen áttekinteni és összehasonlítani az összes létező ETF-et, így nem feltétlen lesz egyszerű a választás.

Az ETF-ek nagyszerű eszközök arra, hogy megvásárlásukkal azonnal egy – bizonyos szempont szerint – diverzifikált befektetési portfólióhoz jussunk. Nézzük meg, hogy milyen ETF kategóriák léteznek (felsorolásunk nem teljeskörű).

Indexkövető: Hasonlóan működik, mint a hétköznapi befektetési alapok esetében, azaz egy kiválasztott index (pl. Nasdaq, Dow Jones, BÉT stb.) mozgását követi le egész nagy pontossággal. 

Leveraged / tőkeáttétes: Általában ezek is indexkövetőek, azzal a különbséggel, hogy az adott index napi mozgását 2 vagy 3-szoros “sebességgel” követik. (Tehát ha az index emelkedik 0,6%-ot, akkor egy 2-szeres ETF 1,2%-ot, míg egy 3-szoros ETF 1,8%-ot fog emelkedni.) Ezek a tőkeáttétes ETF-ek a spekulációs kereskedés eszközei, nem a hosszú távú befektetőké.

Short (inverse): A megcélzott index mozgásának az ellenkezőjét igyekszik mozogni. (Azaz, ha az index értéke egy nap 0,5%-ot emelkedik, akkor ennek az értéke 0,5%-ot csökken.) Az inverse ETF-ekből is vannak kétszeres és háromszoros sebességű ETF-ek.

Commodity / árupiaci: Ezek a befektetési alapok az árupiaci határidős termékek (pl. olaj, földgáz, arany stb.) árának mozgását követik.

Szektorindex követő: Az USA piacokon a legtöbb szektornak (pl. pénzügyi szektor, telekommunikáció, energia stb.) külön indexe van. A szektorkövető ETF-ek ezek mozgását másolják.

Dividend / osztalék: Vannak olyan ETF-ek, amelyek a magas osztalékot fizető vállalatok részvényeit tartják. 

Value / érték: Vannak olyan befektetési stratégiát követő ETF-ek, amelyek a fundamentálisan jó, de valamely ok miatt alulárazottnak látszó részvényeket vásárolják. 

Bármely ETF megvásárlása mellett is döntünk, előtte mindenképpen nézzünk utána, hogy pontosan mit is vásárolunk. (Nehogy véletlenül egy indexkövető ETF helyett annak az inverzét, vagy tőkeáttétes változatát vegyük meg.)

A részvényekéhez hasonló a likviditásuk, azaz kereskedési időben az aktuális piaci árfolyamon bármikor eladható és néhány nap múlva már a bankszámlánkon lehet a pénzünk.

Állampapírok

Jelenleg az állampapírok – közöttük is a kizárólag magánszemélyek számára elérhető Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) és a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) – a befektetők számára elérhető legjobb rövid és középtávú megoldások.

Hosszabb távon (jellemzően 5 év fölött) már sokkal árnyaltabb a kép, hiszen ott akár a magasabb kockázatú termékek is tudnak versenyképes hozamot produkálni.

Az államkötvények megvásárlásával a kibocsátó államnak nyújtunk hitelt. Az állampapírok kamatát szokták az adott országokban kockázatmentes hozamnak tekinteni, hiszen az állam nemfizetési kockázata – a fejlett gazdaságokban – rendkívül minimális. 

Jelenleg a lakosság számára elérhető államkötvények mind kimagasló kondíciókat biztosítanak, így a privátbankároknak, a befektetési-, illetve eszközalapok kezelőinek alaposan fel van adva a lecke, hogy ezeket a hozamokat túlszárnyalják. Nem lehetetlen, de biztos, hogy meg kell dolgozniuk a pénzükért.

Állampapírt vásárolhatunk a bankoknál, brókercégeknél vezetett értékpapírszámlánkra, de közvetlenül a Magyar Államkincstárnál is nagyon egyszerűen és kényelmesen megtehetjük ugyanezt. Az államkincstárnál vezetett értékpapírszámla előnye, hogy nincs számlavezetési díja. Hátránya, hogy csak az itt vásárolt állampapírt tarthatjuk rajta.

Nagyon likvid eszközről van szó, a Magyar Állam bármely pillanatban – akár éjszaka is – visszavásárolja tőlünk. Ennek díja – a legnépszerűbb MÁP+ papír esetén – mindössze 0,25% (amely jelenleg kb. 30 napnyi kamatnak felel meg). A kamatfizetési periódusoknál van egy-egy hét, amikor a 0,25% visszaváltási jutalék nélkül, teljesen díjmentesen adhatunk el az állampapírjainkból.

Részvények

A részvények vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok, tehát ha részvényt vásárolunk, akkor tulajdonosai leszünk az adott vállalkozásnak.

Bár tőzsdén kívül (azaz az OTC piacokon) is van lehetőség adásvételre, de elsősorban a tőzsdére bevezetett és ott forgó részvényekkel érdemes foglalkoznunk. Részben azért, mert ez megerősíti a vállalat megbízhatóságát (valós adatokat tesz közzé), részben pedig azért, mert sokkal egyszerűbb és gördülékenyebb lesz a kereskedés.

A magyar tőzsde (BÉT) mellett a legtöbb brókercégnél a legnagyobb amerikai és európai tőzsdék is elérhetőek, azaz befektetőként a részvények igen széles skálájához hozzáférhetünk.

Felmerülhet bennünk, hogy ez mennyire nagyszerű – és bár valóban az -, de pontosan ez a bőség elég komoly kihívás elé állítja a befektetőket, hiszen több ezer részvényből nem egyszerű megkeresni a számunkra legérdekesebbeket, majd azokból kiválasztani azt a néhányat, amelyet befektetésre érdemesnek tartunk. 

Már maga a keresés és kiválasztási folyamat is nagyon idő és erőforrásigényes feladat megfelelő rutin és módszertan nélkül. És akkor még a vállalati adatok, jövőbeni kilátások elemzéséről, értékeléséről még nem is beszéltünk.

Befektetési stratégiánkba a részvények több szempontból is jó választás lehetnek. Egyrészt számíthatunk arra, hogy egy jó fundamentumokkal és kilátásokkal rendelkező vállalat árfolyama – a piaci ingadozásokat követve, de – várhatóan emelkedni fog hosszabb távon. Másrészt vannak olyan vállalatok, ahol az elért nyereséget nem mind forgatják már vissza további növekedésre, fejlesztésekre, hanem egy részét kifizetik a tulajdonosoknak osztalékként. 

A részvényekbe történő befektetés mind a lehetőségek, mint a kockázatok tekintetében kimagasló. Néhány éves időtávban egyáltalán nem ritka 50%-os vagy nagyobb árfolyam emelkedés, de nem kell sokáig nézegetni az árfolyamgörbéket, hogy hasonló mértékű eséseket is lássunk. 

Éppen a fentiek miatt – legtöbbünk számára – akkor érdemes részvényvásárlásban, mint befektetésben gondolkozni, ha rendelkezünk a megfelelő módszerekkel és ismeretekkel, vagy ha valaki – aki érdekelt a sikereinkben (pl. privátbankár) – tesz ajánlást a számunkra.

A tőzsdén kereskedett részvények nagyon likvid eszköznek számítanak, hiszen a tőzsde nyitvatartási idejében bármikor el tudjuk adni a papírokat és innentől – az elszámolás ideje miatt – 2-3 munkanap múlva már a bankszámlánkon lehet a pénz. Itt is igaz, ha váratlanul és gyorsan kell kiszállni a befektetésünkből, akkor előfordulhat, hogy a rossz időzítés miatt veszteséggel kell eladnunk a részvényeinket. 

Vállalati kötvények

A kötvények megvásárlásával hitelt adunk a kibocsátó vállalkozás számára. A kölcsön összegét általában a kötvény futamidejének végén egy összegben, míg kamatait vagy időszakonként, vagy szintén a futamidő végén kapjuk meg.

Érdemes tudni, hogy a kötvény kamatait és a hitel teljes összegét ki fogja fizetni nekünk a vállalkozás függetlenül attól, hogy nyereségesen, vagy veszteségesen gazdálkodik-e. Ha előfordulna az a kedvezőtlen, és nem is túl gyakori helyzet, hogy a kötvényt kibocsátó vállalkozás felszámolásra kerül, akkor kötvényesként az elsők között fognak kártéríteni minket a felszámolt vagyonból. 

Magánszemélyként a kötvénypiaci kereskedés nem igazán elterjedt. Mindenképp fontos, hogy nagyon alaposan tájékozódjunk a termék jellemzőiről, mielőtt jegyzünk, vagy vásárolunk belőlük.

A legnagyobb kihívást – magánszemélyként – a kötvények alacsony másodlagos piaci forgalma okozza. Ha úgy adódik, hogy el kell adnunk a kötvényeinket nem lesz egyszerű vevőt találnunk. Éppen ezért egyes kötvénykibocsátó vállalatok napi szintű visszaváltási árfolyamot kínálnak, de ezek – a befektetői oldalról nézve – egyáltalán nem kedvezőek. 

Amennyiben mindenképp szeretnénk kötvényeket a befektetési portfóliónkba, akkor érdemes azzal számolni, hogy lejáratig meg is tartsuk őket.

Privátbanki szolgáltatók gyakran tudnak olyan kötvény-különlegességekkel szolgálni, amelyről magánbefektetőként nem is hallanánk, illetve jó eséllyel önállóan nem is lenne lehetőségünk megvásárolni ezeket. Vagy azért, mert magánszemélyként nincs hozzáférésünk azokhoz az OTC piacokhoz, ahol ezekkel kereskednek, vagy mert akkora az egyes kötvények névértéke, hogy egyedül nem tudnánk megvenni. (De egy bróker fel tudja osztani ennek az összegét több befektető között.)

A vállalati kötvények gyakran képezik különböző befektetési alapok befektetéseinek részét. Főként azért, mert a megbízható cégek kötvényei jellemzően alacsony, közepesen alacsony kockázattal bírnak, de az állampapíroknál jobb hozamokkal kecsegtetnek.

Összességében elmondható, hogy a számunkra megfelelő kötvények kiválasztása szintén tapasztalatot és szakértelmet igénylő feladat, így célszerű hozzáértő szakemberekre (befektetési alapkezelők, privátbankárok) bízni.

Likviditása nagyon alacsony. Ha mégis el kell adnunk lejárat előtt, akkor biztosan számíthatunk néhány százaléknyi veszteségre. Akkor válasszuk, ha meg szeretnénk tartani lejáratig.

Származtatott termékek

A származtatott termékek közé igen sokféle befektetési instrumentum tartozik. Közös jellemzőjük, hogy valamely mögöttes termék (más néven alaptermék, amely lehet pl. egy részvény, egy kalkulált index, árupiaci termék stb.) árából kalkulálják e termék árfolyamát. (Azaz az alaptermékből származtatják ezt.)

A származtatott termékek az eredeti termékhez képest mindig valami többlet lehetőséget is tartalmaznak, mint pl. későbbi teljesítés, vagy tőkeáttétel.

A későbbi teljesítés azt jelenti, hogy most kötünk egy ügyletet, de a hozzá kapcsolódó adásvétel egy későbbi időpontban történik majd meg. 

A tőkeáttétel annyit tesz, hogy a rendelkezésünkre álló tőke összegénél nagyobb értékű pozíciót is fel tudunk venni. 

A származtatott termékek szintén tőzsdére bevezetett eszközök, azaz egyszerű velük a kereskedés (hiszen nem kell keresni a vevőket, vagy eladókat), illetve pontosan rögzítettek a termékek fő paraméterei (pl. milyen időpontban történjen meg a teljesítés), azaz nem lehetnek vitás kérdések.

Ezek a termékek – főleg a bennük rejlő tőkeáttétel lehetősége miatt – gyakran a spekuláció bevált eszközei, de megfelelő indokoltság mellett a befektetéseink eszköztárába is helyet kaphatnak.

Bár a korábbi befektetési termékek kapcsán is írtuk, de itt most különösen fontos, hogy ne kereskedjünk ezekkel a termékekkel megfelelő ismeretek nélkül! Egyes származtatott termékek az árazásuk jellege miatt “nulláig eshetnek”, azaz elveszíthetik a teljes értéküket (pl. opciók esetében ez hétköznapi dolog). A határidős termékek kereskedése esetén pedig az is lehetséges – bár ez nem hétköznapi, de nagyobb árfolyamelmozdulás esetén bizony előfordulhat -, hogy valaki a befektetésénél nagyobb összeget veszítsen. 

Bár ezek a termékek avatatlan kezekben veszélyesek, de egyúttal különlegesek is, így nem hétköznapi befektetési stratégiák kialakítására lehetnek alkalmasak.

A teljesség igénye nélkül nézzünk meg néhány népszerűbb származtatott terméket:

Certifikátok, warrantok: Ezek egy pénzintézet által kibocsátott befektetési eszközök, amelynek ára egy előre meghatározott logika mentén kapcsolódik a mögöttes termék (pl. index, részvény, határidős termék stb.) árfolyamához. Elérhető velük tőkeáttétel. A BÉT-en két további előnyük van. Egyrészt, hogy olyan termékek (pl. DAX index) árfolyammozgására is köthetünk ügyletet, amelyre egyébként nem lenne lehetőségünk. Másrészt a kibocsátó pénzintézet árjegyzést biztosít, azaz eladóként és vásárlóként is folyamatosan jelen van a piacon.

Áru- vagy részvénypiaci határidős ügyletek: A határidős ügyletek esetén a jelen pillanatban kötünk egy ügyletet, amelyben megállapodunk, hogy adásvételt bonyolítunk le egy most meghatározott áron, egy adott napon, adott mennyiségű termék, adott helyre történő leszállításával.

Opciók: Egy-egy alaptermékhez (pl. részvény, ETF) több tucat opció is elérhető lehet a tőzsdéken. Egy opció megvásárlásával lehetőséget teremtünk magunknak arra, hogy az opció lejártáig – ha úgy döntünk – egy adott áron megvásároljuk, vagy eladjuk a mögötte álló terméket az opció kiírójának.

Likviditásuk nagyon változó. A nagyobb forgalmú alaptermék esetén a származtatott termékek piaca is sokkal pörgősebb, több kereskedő van jelen. Alacsonyabb forgalmú termékek esetén nehezebb partnert találni az ügylethez és emiatt a kiszállás gyakran csak kedvezőtlenebb áron lehetséges. 

A BÉT-en a BUX index (adott év decemberi lejáratú) határidős terméke nevezhető megfelelően likvidnek, és talán a certifikátok között van néhány, ahol az árjegyzőn kívül más ajánlata is látszik az ajánlati könyvben. Igazán likvid opciókat inkább az igazán nagy forgalmú amerikai részvények és ETF-ek esetében találhatunk.

Devizák (valódi és krypto)

Egy megfelelően átgondolt és diverzifikált befektetési stratégiának jó eséllyel része az, hogy többféle devizában (pl. USD vagy EUR) vásárolunk befektetési eszközöket.

Jó, ha tudjuk, hogy ilyen esetben nem csak az adott termékbe fektetünk, hanem abba a devizába is, amelyet a vásárláshoz felhasználtunk. Másként fogalmazva devizakockázatot is vállalunk az adott befektetés kockázata mellé. Ugyanis, ha a befektetés időtartama alatt a deviza gyengül a forinttal szemben, akkor ez csökkenteni fogja a befektetés eredményét. Természetesen, ha a forint gyengülne, akkor a befektetésünk – forintban kifejezve – extra hozamot tud majd felmutatni.

Kizárólag a devizák árfolyam elmozdulására stratégiát építeni a rövid távú kereskedők szoktak. Befektetési cél esetén érdemes az átváltott pénzt valamely befektetési eszközbe – például egy alacsony kockázatú állampapírba – elhelyezni.

A devizák likviditása szinte végtelen. Szükség szerint egy pillanat alatt tudunk bármekkora összeget átváltani a megfelelő felületeken. Több brókercég a bankközi középárfolyamon kínálja az átváltást, de vannak, ahol külön eladási és vételi árfolyamok vannak meghatározva. 

Napjainkban egyre gyakrabban felmerül a befektetőkben, hogy milyen lenne krypto valutákba is fektetni. Pár felvetés, ha ilyen irányban gondolkodunk.

• A krypto pénzek olyan szintű árfolyam elmozdulásokat tudnak produkálni bármely irányba kifejezetten rövid időtávokon is, amely rendkívül kockázatossá teszi őket.
• Egy-egy felröppent hír, kiadott nyilatkozat 20-30%-os elmozdulást is eredményezhet pár nap alatt bármely irányba.
• Nehéz fundamentális alapot találni a krypto pénzek mögött. Azaz, ha megszűnik az árfolyamot felhajtó kereslet, akkor nagyobb esés is bekövetkezhet. 
• A krypto valutákon elért nyereség után nem csak az SZJA-t, hanem a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnünk.
• A hozzáférési jelszó elvesztése, elfelejtése a krypto vagyonunk elvesztését jelenti.

Természetesen minden befektetési döntés esetén igaz, de a krypto-valuták esetén különösen, hogy ne hírportálok és magazinok cikkei alapján hozzuk meg a befektetési döntéseinket, hanem valóban ismerjük meg, hogy pontosan milyen terméket vásárolunk meg, milyen hatással lehetnek az árfolyamára különböző piaci folyamatok.

Likviditása magas.

Mibe érdemes befektetni?

Láthattuk, hogy a befektetések tárháza igencsak széles és nem létezik olyan konstrukció, amely általánosan mindenki számára jó lenne. Éppen ezért fontos, hogy megismerjük befektetési céljainkat, és ezek tudatában válasszuk ki a megfelelő megoldásokat.

Nagyon igaz az, hogy a megfelelő befektetési, pénzügyi ismeretek nélkül kiemelten kockázatos a befektetések világa. Viszont hozzáértőként is tapasztalhatjuk azt, hogy se időnk, se energiánk nincs a befektetési lehetőségek keresésével, majd menedzselésével foglalkozni.

Első körben mindenképp érdemes egy független pénzügyi szakértő segítségét kérni, aki ingyenes tanácsadás során segít átlátni, hogy – a céljaink, a vagyonunk, a futamidő és kockázatvállalói hajlandóságunk függvényében – melyek a számunkra optimális befektetési megoldások és miként érdemes ezekbe fektetni.