Ingatlanbefektetés üzleti modellek

Alapfogalmak röviden

Mielőtt elmerülnénk a különböző befektetési modellek részletesebb bemutatásában, gyorsan ismerkedjük meg néhány alapfogalommal, amelyek segítik a fontosabb összefüggések megértését.

Mi a befektetés?

Ha rendelkezünk egy kisebb-nagyobb összeggel, amit éppen nem szeretnénk elkölteni, de azt sem akarjuk, hogy az infláció miatt a rendelkezésre álló megtakarításunk értékcsökkenést szenvedjen, akkor befektethetjük azt. Ezzel átmenetileg lemondunk arról, hogy elköltsük pénzünket, de cserében egy jövőbeli időpontban – a befektetés során kapott hozamoknak köszönhetően – magasabb összeg áll a rendelkezésünkre.

A legnépszerűbb befektetési irányzatok:

• befektetési alapok, részvények;
• befektetéses biztosítások;
• vállalati és államkötvények;
• nemesfémek;
• ingatlanok.

Ezek mindegyikéhez, sőt ezeken belül az eltérő termékekhez is más és más kockázat, illetve elvárt hozam társul. Ezért minden egyes befektetési döntésünk alapos megfontolást igényel, amit reális befektetési célok mellett, kockázattűrő képességünket felmérve kell meghoznunk.

Mi az ingatlanbefektetés?

Hazánkban – szemben más európai országokkal – az emberek többsége még mindig saját tulajdonú ingatlant szeretne, amelyre sokan évtizedeket is hajlandóak spórolni. Ugyanakkor annak az ingatlannak a megvásárlására, ami a saját és szeretteink lakhatását biztosítja, nem tekinthetünk befektetésként.

Egész egyszerűen azért, mert nem az a célja az ingatlan megvásárlásának, hogy később – lehetőség szerint magasabb áron – eladjuk, esetleg bérbe adjuk, hanem az, hogy lakjunk benne.

Tehát csak azt az ingatlanvásárlást tekinthetjük befektetésnek, amelynek a célja, hogy rendszeres extra jövedelmet, és / vagy az árak változásából fakadó nyereséget érjünk el vele. 

Az ingatlanbefektetéseket alapvetően két csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba a közvetlen ingatlanbefektetések tartoznak, ahol a választott ingatlant megvásároljuk, majd bérbeadjuk, vagy éppen eladjuk. 

A másik csoportba azok az ingatlanbefektetések tartoznak, ahol nem közvetlenül ingatlant vásárolunk, hanem olyan vállalkozások értékpapírjaiba fektetünk, ahol megteszik ezt helyettünk. 

Az alábbiakban ezt a két csoportot nézzük meg közelebbről, kiemelve ezek főbb jellemzőit, előnyeit, hátrányait.

Habár ingatlanbefektetésnek tekinthető a ház és lakás mellett a nyaraló, a garázs, iroda- vagy üzlethelység, de még az építési telek és a termőföld vásárlása is, azonban az alábbiakban elsősorban a lakhatási célú ingatlanokkal foglalkozunk.

Ingatlanvásárlás költségei

Az ingatlan vételárán felül az alábbi – jelentősebb – költségekkel kell számolnunk:

• Vagyonszerzési illeték, amely a vételár 4%-a. Bizonyos esetekben kaphatunk erre vonatkozóan kedvezményt.
• Ügyvédi díj, amelyért az ingatlan adásvételi szerződése készül el. Általában a vevő szokta állni jellemző mértéke a vételár 0,5-1%-a.
• Esetleges felújítási, átalakítási költségek, illetve ha szükséges az ingatlan felszerelése gépekkel (pl. hűtő, mosógép, stb.) és bútorokkal.

Ingatlanbefektetés ingatlanvásárlással

Amennyiben ingatlanvásárlás mellett döntünk, úgy jellemzően három különböző üzleti modellben gondolkozhatunk, amelyek között természetesen bármikor válthatunk. Viszont fontos, hogy már az ingatlan kiválasztásánál tudjuk, hogy melyik üzleti modellel kezdünk és ki lesz a célpiacunk.

1. Magasabb áron történő eladás
2. Bérbeadás rövid távra
3. Bérbeadás hosszabb távra

A vásárlást általában egy kisebb-nagyobb karbantartás, felújítás követi. A cél ismerete ilyenkor már fontos, mert más és más szempontjaink lesznek a felújítás során. 

A felújítási munka lehet akár csak egy egyszerű festés is, de nem ritka, hogy ekkor kerül sor például a fűtésrendszer korszerűsítésére, vagy éppen a nyílászárók cseréjére. Ha már felújítás, akkor akár az ingatlan belső terének átalakítása is szóba kerülhet, szintén a tervezett célok függvényében. Például ha hosszabb távra szeretnénk kiadni a lakást egyetemistáknak, akkor több kisebb szobát tervezhetünk, míg ha egy családnak, akkor a hálószoba, gyerekszoba(ák) és egy nagyobb közös tér lesz a fő szempont.

Magasabb áron történő eladás

Az ingatlanbefektetés egyik lehetséges módja, amikor bízva az árak további emelkedésében azt tervezzük, hogy egy későbbi időpontban magasabb áron eladjuk a vásárolt ingatlant.

Itt mindjárt érdemes megállni egy pillanatra és feltenni a kérdést magunknak. Mennyire számít biztos befektetésnek egy ingatlan megvásárlása, majd – valamivel később – az eladása? 

A piac időről-időre váratlan helyzeteket produkál. Ha visszatekernénk 2008 környékére az idő kerekét, akkor éppen egy olyan időszakba csöppenve találnánk magunkat, amikor az ingatlanárak kb. 20%-kal csökkentek. (A 2008-as világgazdasági válság, illetve a hazai devizahitel-válság időszakára és a következő néhány évre gondoljunk.) A mélypont után pedig több évnek el kellett telni, mire ismét felélénkült a piac. Ezt követően azonban éveken át töretlen, időnként kifejezetten látványos mértékű volt az ingatlanárak emelkedése.

Azonban kijelenthető, hogy nem igaz az a vélekedés, miszerint egy ingatlanbefektetés kockázatmentes lenne.

Az viszont elmondható, hogy a lakásárak hosszú távon jellemzően emelkednek. Azonban ahhoz, hogy az ingatlanunk esetében is igaz legyen ez, időről-időre szükség lesz állagmegőrző felújítási munkákra. Azaz ritkán áll fenn az a tiszta helyzet, hogy megvesszük, várunk, majd drágábban eladjuk. 

Azt is jó tudni, hogy az ingatlanok egyáltalán nem likvid eszközök, azaz az eladásuk gyakran hónapokig is eltart. Ezért fontos, hogy csak olyan pénzt tartsunk ingatlanban, amelyre rövid távon biztosan nem lesz szükségünk.

Ingatlanbefektetésben jártas szakértők elmondása alapján jelenleg nagyobb (10-20%-os) hozamot csak ritka esetekben lehet elérni, de azt is szinte kizárólag akkor, ha egy lelakottabb ingatlant vásárolunk, azt megfelelően felújítjuk és így adjuk tovább, ugyanis az ingatlanok áremelkedésének üteme a legtöbbször nem elég gyors ahhoz, hogy csak ebből érjünk el nyereséget.

Az eladási folyamatnak is vannak kisebb-nagyobb költségei, amelyekkel szintén terveznünk kell: 

• Az ingatlanról készült profi fotók, jó leírás sokat tud segíteni abban, hogy legyenek érdeklődők a lakás iránt. 
• A kiemelt hirdetések – szintén ahhoz kell, hogy minél több érdeklődő megtalálja a hirdetésünket – szintén szükségesek és költségesek lehetnek.
• Ha ingatlanügynököt, vagy ügynökséget vonunk be, hogy ne nekünk kelljen az ingatlanhoz kijárni megmutatni az érdeklődőknek, illetve saját ügyfeleik felé hirdessék az ingatlant, akkor az eladási ár 3-4%-át is ki kell majd fizetnünk, ha sikerrel járnak.

Bérbeadás rövid távra

Megvásárolt ingatlanunk hasznosításának másik lehetséges módja, amikor az ingatlan kiadásából próbálunk bevételhez jutni. Ez történhet rövidebb és hosszabb időtartamra egyaránt. A kettő között azonban van néhány lényeges különbség. 

Elsőként ismerkedjünk meg a rövid időtávra szóló ingatlan kiadással. Ez leginkább az airbnb jellegű, főként turistáknak, utazóknak szánt szálláshely szolgáltatásra kell gondolnunk, ami egy-két naptól pár hétig terjed.

Ha elutazunk egy idegen városba, vagy akár csak a Balatonra és nem hotelben vagy panzióban szállunk meg, hanem egy hétre kibérelünk egy nyaralót, lakást, akkor testközelből megtapasztalhatjuk, hogy mit is jelent ez.

Ha ezt az üzleti modellt választjuk, készüljünk arra, hogy

• megfelelő eszközökkel és bútorokkal kell felszerelni az ingatlant;
• a bérlők fogadása, az ingatlan átadása, a szükséges információk ismertetése, majd távozáskor az ingatlan átvétele, takarítása, illetve a mosás rendszeres és időigényes feladatot jelent;
• fontos minden karbantartási munka elvégzése (pl. klíma, fűtés, kazán), az alapvető funkciók működésének rendszeres ellenőrzése (pl. lefolyók eldugulása, zuhanycső törése, stb.);
• a hirdetési oldalak (beleértve a szállás.hu, booking.com és hasonló oldalakat) körülbelül 15-20% jutalékot kérnek a szolgáltatásukért.

Hazánkban az airbnb jellegű rövid távú ingatlankiadás egészen a koronavírus-járvány megjelenéséig rendkívül népszerűségnek örvendett, különösen a fővárosban. 

Éves szinten, az ingatlan méretétől, jellegétől és elhelyezkedésétől függően 5-30% hozamot lehetett elérni.

Azonban a pandémia miatt a turizmus jelentős mértékben visszaesett, aminek természetesen a rövid távon kiadó lakások tulajdonosai is vesztesei lettek. Ha nem akartak vagy nem tudtak tétlenül várni, amíg változik a helyzet, akkor két út kínálkozott előttük. Vagy meghirdetik eladásra az ingatlanokat, vagy lecserélik az addigi üzleti modellt és átállnak a hosszabb távú bérbeadásra.

Hosszú távú kiadás

A befektetési céllal megvásárolt ingatlanok harmadik üzleti modellje a hosszú távú bérbeadás. Erre a megoldásra a legtöbben – főként azok, akik még nem foglalkoztak vele – passzív jövedelemként gondolnak.

Ideális esetben valóban passzív jövedelemként számolhatunk vele, de sajnos ritkán ideális a helyzet. A gyakorlatban ugyanis azzal kalkulálhatunk, hogy időről-időre lesznek karbantartások, amelyeket nekünk kell elvégezni, vagy elvégeztetni (megszervezni, ellenőrizni, átvenni, kifizetni).  

A hosszú távú ingatlan bérbeadással foglalkozók elmondása alapján átlagosan évi 4-10%-os hozamot érhetünk el. Ezt azonban nagymértékben befolyásolja az ingatlan elhelyezkedése, tulajdonságai, állapota és a bérlő megbízhatósága, illetve az általános albérletárak is.

Hasonlóan a rövid távú bérbeadáshoz, ebben az esetben is igaz, hogy képesnek kell lennünk az ideális bérlő fejével gondolkodnunk. Ismernünk kell a jó bérlők igényeit. 

Például eldöntendő kérdés, hogy bútorozzuk-e be a lakást, vagy se. Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, ismét vissza kell lépnünk oda, hogy várhatóan kik lesznek a bérlőink. Ha az ingatlan egyetem, főiskola környékén található, akkor érdemes a diákok elvárásának megfelelően bebútorozni. Ha inkább felnőtteknek, pároknak vagy gyermekes családoknak szánjuk, akkor esélyes, hogy az üres ingatlan a jó megoldás.

A hosszú távú kiadás fontosabb jellemzői:

• évente csak 10 havi lakbér bevétellel tervezzünk, mert legjobb esetben is egy havi bevételünket a lakás állagmegóvására kell fordítanunk, míg átlagosan egy hónap – néha több – szükséges ahhoz, hogy új bérlőt találjunk;
• ha ingatlanügynökön keresztül keresünk bérlőt, akkor az ő díja általában szintén egyhavi bérleti díj;
• 4-5 évente számoljunk egy kisebb-nagyobb felújítással (és ennek költségével), amely a lakás használatából, öregedéséből adódó állapotmegörzési munkálatokat takarja;
• célszerű a bérleti szerződést közjegyző előtt megkötni, ami további kb. 40 – 60 ezer forintos többletköltséget jelent, viszont a közvetlen végrehajthatóság miatt elkerülhetők a különböző, bérlőnek felróható fizetési mulasztások (pl. bérleti vagy közüzemi díjhátralék);
• és számolnunk kell a bevételeink után 15%-os személyi jövedelemadó megfizetésével is.

Ingatlanunkat célszerű személyesen kiadni, és folyamatosan figyelemmel kísérni, legalább havonta egy alkalommal, hogy minden rendben van-e lakásunkkal. Erre jó alkalom lehet, ha magunk szedjük be a bérleti díjat. A közüzemi számlákat pedig tartsuk a saját nevünkön. Egyrészt, mert új bérlő esetén mindig át kellene íratni, másrészt, így követni tudjuk, hogy a bérlő rendesen befizeti-e a díjakat, és elkerülhetjük a fizetetlen számlákból eredő kellemetlen felszólításokat.

Ingatlan befektetés ingatlan vásárlása nélkül

Az ingatlanpiacban rejlő lehetőségekkel akkor is élhetünk, ha nem akarunk, vagy tudunk befektetési célú ingatlant vásárolni.

Nézzük meg, hogy ilyen esetben milyen lehetőségek közül választhatunk!

Ingatlan befektetési alapok

A befektetési alapok olyan eszközök, melyben egyszerre több befektető is elhelyezi a megtakarítását, amiért cserébe befektetési jegyeket kapnak. A befizetett összeg képezi az alap vagyonát, amit a profi alapkezelők befektetnek (és alapok típusától függően menedzselnek is) egy előre meghatározott befektetési politika mentén. Ez alapján számos befektetési alapot megkülönböztethetünk, lehet például részvény-, kötvény-, vegyes- vagy éppen ingatlanalap is.

Az ingatlanalapok sem csak kizárólag ingatlanokba fektetnek, mert szükségük van egy likvid vagyoni hányadra is, amit könnyen pénzzé tudnak tenni. Ezért rendszerint ezekben az alapokban is találunk például állampapírokat, amelyből azokat a befektetőket fizetik ki, akik eladják befektetési jegyeiket, vagyis kiveszik a pénzüket az alapból. 

Éppen ebben rejlik az ingatlanalapok egyik veszélye is. Ha egy szélsőséges gazdasági helyzet adódik, amikor a befektetők pánikszerűen egyszerre akarják kivenni az alapból a pénzüket, akkor a likvid vagyon nem biztos, hogy elegendő lesz a kifizetések teljesítésére. Míg az alap tulajdonában lévő ingatlanokat, viszont a legjobb szándékkal sem fogják tudni pár nap alatt értékesíteni.

Attól függően, hogy valósul meg az ingatlanpiaci alapok esetében a befektetés, megkülönböztethetünk közvetlen vagy közvetett alapokat is. A közvetlen alapok ingatlanokat vásárolnak (pl. bevásárlóközpont, irodaházak, lakópark, ipari létesítmények), a közvetett alapok jellemzően szektorhoz kapcsolódó cégek értékpapírjait vásárolják meg.

Az ingatlan befektetési alapok jellemzői:

• Viszonylag egyszerű befektetni ezekbe, hiszen csak egy értékpapírszámlára van hozzá szükség, és már egy alacsonyabb összeggel is belevághatunk.
• Nem szükséges mélyebb pénzügyi, befektetési, vagy éppen ingatlanpiaci ismeret ahhoz, hogy ezekbe fektessünk.
• Széles a kínálat, szinte minden alapkezelő kínál egy, de inkább több ingatlanokhoz kötődő befektetési alapot. Ez a bőség kihívás is, mert nem egyszerű eldönteni, hogy melyik alapot válasszuk.
• Egy ingatlanalapba történő befektetés automatikusan diverzifikáltságot is jelent a számunkra, mert az alapkezelők kiemelten odafigyelnek arra, hogy többféle típusú, nem egy környéken található ingatlanba történjen befektetés.

A piacon található alapok elmúlt éves hozamait megvizsgálva átlag 2-4%-os árfolyam emelkedéssel találkozhatunk, de volt olyan alapkezelő, ahol negatív eredményt láthatunk. Nagyobb kockázatot az jelent, ha egy fontosabb befektető szállna ki az alapból, így a befektetési ingatlanok közül kell értékesíteni.

Javasolt befektetési időtáv – befektetési alaponként változó – 1-5 év között van.

Az alapkezelő éves díja (a befektetési jegy árfolyama ezt már tartalmazza) általában a kezelt vagyon 2%-a évente.

Ingatlan ETF-ek

Az ETF-ek (Exchange-traded Fund) olyan speciális befektetési alapok, amelyekkel tőzsdén kereskedhetünk. Az alapba befolyt tőkéből ingatlanbefektetéssel, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalatok részvényeit vásárolják, de gyakran REIT-ek (ld. alább) is megtalálhatóak a portfóliójukban.

Kezelt vagyon alapján a nagyobbak közé tartozik a 2011-ben indult Schwab US REIT ETF (tőzsdei szimbóluma: SCHH), befektetési portfóliójának értéke 5,9 milliárd USD. Az árfolyamváltozásból származó eredmény mellett éves szinten kb. 2% osztalékot fizet.

Érdemes kiemelni még a Vanguard Real Estate ETF-et (tőzsdei szimbóluma: VNQ), amely már 2004 óta a piacon van. Kezelt vagyona több, mint 77 milliárd dollár. Az értékpapír átlagos napi forgalma közel 4,4 millió darab. Az SCHH-hoz hasonló mértékű osztalékot fizet évente, amely a jelenlegi árfolyamához képest 2,3%.

A befektetők természetesen nem csak az osztalékokból, hanem az ETF árfolyamának emelkedéséből is profitálhatnak.

Ingatlanokhoz kötődő ETF-ekbe történő befektetés jellemzői:

• Kifejezetten likvid eszközök, a tőzsde nyitvatartása alatt bármikor vásárolhatunk, vagy adhatunk el belőle.
• Az alapkezelői díjak jóval alacsonyabb szinten vannak, mint a hagyományos befektetési alapok esetében.
• Ha TBSZ számlán kereskedünk velük, akkor az elért árfolyamnyereség után nem kell SZJA-t fizetnünk.
• A fizikai ingatlanokhoz képest az értékük sokkal volatilisebb. Piaci hangulat változásának hatására is jelentős árfolyamesés, vagy akár -emelkedés is történhet. Például a 2020. márciusi nagy tőzsdei pánik, amikor a VNQ árfolyama 99.72 USD-ről (2020.02.16) 59.35 USD-re (2020.03.15) esett. Azaz egy hónap alatt 40%-ot! Egészen biztos, hogy a portfóliójában található cégek által birtokolt ingatlanok értéke nem zuhant ekkorát. 

REIT-ek

A klasszikus ingatlan befektetési alapokon és ETF-eken túl találkozhatunk a tőzsdéken REIT-ekkel, azaz Real Estate Investments Trust-okkal (magyarul ezt is ingatlan befektetési alapnak lehet fordítani) is.

REIT között találkozhatunk olyanokkal, amelyek valóban ingatlanokat vásárolnak és azokat adják bérbe (tehát nem ingatlan kereskedelemmel foglalkoznak). Bármilyen ingatlan lehet a portfóliójukban a lakóházaktól kezdve, bevásárló központokon át egészen az irodaépületekig.

A REIT-ek másik csoportjába azok a cégek tartoznak, akik nem vásárolnak ingatlant, hanem ingatlan vásárláshoz nyújtanak kölcsönt. Nem csak magánszemélyeknek, hanem akár iparvállalatoknak is, például azok kibocsátott kötvényeinek megvásárlásával. A bevételeik ennek megfelelően nem bérleti díjakból, hanem kapott kamatokból származnak. És természetesen találkozhatunk a két irányzat hibrid változatával. 

A REIT-ek kapcsán törvényi előírás, hogy a nyereségük 90%-át minden évben osztalék formájában ki kell fizetniük a tulajdonosaiknak.

Két nagyobb REIT-et nézzünk meg egy kicsit közelebbről is. 

Az Annaly Capital Management Inc. (tőzsdei szimbóluma: NLY) eszközeinek értéke több, mint 12 milliárd USD. A tőzsdén forgó értékpapírja kimagaslóan likvid, átlagos napi forgalma meghaladja a 15 millió darabot. De ami igazán népszerűvé teszi, az a rendkívül magas osztalékráta, amely 2021-ben közel 10% volt!

A következő legnagyobb REIT cég az AGNC Investment Corp. (tőzsdei szimbóluma: AGNC), amely eszközeinek értéke valamivel több, mint 8 milliárd USD. Osztalékfizetési rátája szintén látványos, közel 9% volt az elmúlt évben.

A REIT befektetések fontosabb jellemzői:

• A REIT befektetésünkből származó osztaléknyereség után – hasonlóan más befektetési eszközökből származó bevételekhez – 15% SZJA fizetési kötelezettségünk keletkezik.
• A REIT alapok kivétel nélkül igyekeznek diverzifikált ingatlanportfóliót kiépíteni, így bármely REIT megvásárlása esetén elmondhtjuk, hogy befektetésünk – az ingatlanpiacon belül – megfelelő szinten diverz.
• Biztosak lehetünk benne, hogy az alap forrásait magasan kvalifikált szakértők kezelik.
• Az osztalék magas, de ez nem garancia arra, hogy a jövőben is az tud maradni. Például egy nagyobb ingatlanbérlő csődje esetén, amíg zajlanak a tárgyalások, majd új bérlő keresése, akár jelentős mértékben is csökkenhet a bevétel, és így a befektetőknek kifizetésre kerülő osztalék is.
• A tőzsdén kereskedett REIT-ek az ETF-ekhez hasonló szinten likvidek.
• A piaci hangulat szintén kihat a REIT-ek árfolyamára. A koronavírus okozta 2020. elejei tőzsdei pánik nagyon látványosan érintette a fent említett két REIT árfolyamát is, melyek akkor egy hónap alatt 50%-ot veszítettek értékükből. Az általános piaci hangulat mellett az is közrejátszott ebben, hogy a befektetők megijedtek attól, hogy a vírus hatására tönkremehetnek azok a cégek, akik a meglévő ingatlanokat bérelték és nehéz, illetve lassú lesz helyettük új bérlőket találni.

REIT-ek Magyarországon

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) a REIT-ek hazai megfelelői, amelyek története mindössze egy évtizedre tekint vissza.

A SZIT-ek működési feltételeit egy 2011-ben megjelent törvény szabályozza, azonban ez a társasági forma egészen 2017-ig – míg a jogalkotó nem könnyített a jogszabályi feltételeken – nem volt népszerű a hazai ingatlanpiac tőkeerős szereplői számára.

A REIT-ekhez hasonlóan a szabályozott ingatlanbefektetési társaságoknak is meg kell felelni bizonyos elvárásoknak, amelyek közül a legfontosabbak, hogy:

• tevékenységüket csak nyilvánosan működő részvénytársaságként (Nyrt.) folytathatják;
• legalább 5 milliárd forint induló tőkével kell rendelkezniük;
• csak saját tulajdonú ingatlan adásvételi, üzemeltetési és bérbeadási-;
• ingatlankezelési-;
• vagyonkezelési-;
• épületépítési projekt szervezési tevékenységet folytathatnak. 

Ilyen cég a hazai piacon a Graphisoft Park vagy a Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF).

Befejezés

Bizonyára sokunknak van olyan ismerőse, aki jelentős nyereségre tett szert egy ingatlan adásvétel során, esetleg rendelkezik egy lakással, ezáltal folyamatosan kiadva, rendszeresen plusz jövedelemre tesz szert. Mindezt látszólag kevés munkával.

Nem is csoda, hogy az ingatlanbefektetés úgy ivódott a köztudatba, hogy nem lehet rajta veszíteni, és mindenki, aki belefog kockázatmentes hozamokra tesz szert.

Azonban csak nagyon kevesen tehetik meg, hogy több tízmillió forintért befektetési ingatlant vásároljanak, sokan pedig nem elég bátrak – leginkább a szükséges ismeretek hiánya miatt -, hogy az ingatlanpiaci instrumentumokba fektessenek, amibe akár már egy kisebb összeggel is bátran belevághatnának.

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy vannak időszakok, amikor az ingatlanpiac teljesítménye is visszaesik. Ezért érdemes néha felülvizsgálni a befektetési portfóliónkban helyet kapó eszközök arányát.