Segítünk eligazodni a befektetések között.

A bankok alaptevékenysége, hogy betétet gyűjtenek, majd azokat hitelként kihelyezik. Pénzünk használatáért cserébe az elhelyezett összegek után a bank kamatot fizet nekünk, amelynek pontos mértéke és feltételei előzetesen megállapításra kerülnek. A bankbetétek meglehetősen kis hozamú, de kockázatmentesek befektetések, hisz az itt elhelyezett összegeket 100.000 euró értékhatárig az OBA biztosítja.

• Lekötött betét (banki lekötés)

  A bank részére egy előre megbeszélt időtávra (pl. 1, 2, 3, 6, 12 hónap) bocsátjuk rendelkezésre pénzünket, amelynek lejáratakor a kamattal növelt összeget kapjuk vissza. Ha lekötésünket idő előtt feltörjük, akkor általában a kamat egy részét vagy egészét elveszítjük.

  A bankok gyakran reklámoznak “akciós” lekötéseket, amelyek kamata valamivel magasabb mint az átlag, ezek azonban legtöbbször kizárólag új ügyfelek új befizetéseire vonatkoznak.

• Banki megtakarítási számla

  Befektetésünket ilyenkor egy külön betétszámlán helyezzük el, amelyen pénzünk “látra szólóan”, lekötési időtáv nélkül kamatozik. A kamatjóváírások általában havonta történnek, és bár itt nincs előre definiált futamidő, a kamat mértéke sokszor nagyban függ valamilyen feltétel teljesítésétől: például minden hónapban újabb összeget kell elhelyeznünk, vagy nem szabad a számláról megadott ideig pénzt kivonnunk. Ha a feltételeket nem teljesítjük, általában csak egy jóval kisebb kamatot kapunk.

A bankoknál és különböző befektetési szolgáltatóknál (brókercégeknél) manapság egyszerűen nyithatóak online kereskedői felülettel rendelkező értékpapírszámlák. A számlán elhelyezett összegből belátásunk szerint vásárolhatunk bármilyen értékpapírt, ami az adott szolgáltató palettáján keresztül elérhető: belföldi és külföldi egyedi részvényeket, tőzsdén kereskedett befektetési alapokat (ETF), hagyományos befektetési alapokat, de akár különböző tőkeáttételes certifikátok vásárlására is lehetőségünk nyílik. Az így vásárolt instrumentumokból általában kétféleképpen tehetünk szert haszonra: az adott értékpapír árfolyamának emelkedésből vagy – jellemzően részvények és egyes ETF-ek esetén – osztalékból.

Az értékpapírszámlák általában alacsony számlavezetési díjjal üzemelnek, de mivel minden döntést mi hozunk meg, így felelősségünk is rendkívül nagy. Kockázatunk mértéke, illetve hozamunk vagy veszteségünk nagysága egyaránt attól függ, hogy egész pontosan milyen értékpapírokat és mikor vásárolunk, valamint mikor adjuk el őket. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb a tervezett befektetési időtáv – az értékpapírok rövid távú árfolyamingadozásai miatt – kockázatunk is annál magasabb.

A világpiacon keresztül elérhető (akár többszázezer) értékpapír között még a tőkepiaci ismeretekkel rendelkezőknek is meglehetősen könnyű elveszni. Egy komplikáltabb portfólió összeállítása és megfelelő kezelése pedig nemcsak szakértelmet, de sokak szerint időben is teljes embert igénylő munka. Különösen igaz ez a nagyobb pénzösszegek esetén, ahol az egyes befektetési döntések súlya felértékelődik, és egyre nagyobb hatást gyakorolhatnak az egyenlegünkre pozitív vagy negatív irányba egyaránt. A privátbanki és prémium banki szolgáltatók erre a problémára kínálnak megoldást.

Ebben az esetben értékpapírszámlánkat (vagy TBSZ-számlánkat) ugyanis nem mi, hanem egy dedikált szakértő, a privátbankárunk menedzseli. Mind a megfelelő értékpapírok kiválasztása, mind a tranzakciók lebonyolítása, mind pedig a befektetésünk teljesítményének követése, és annak időről időről történő átdolgozása a privátbankár feladata. A befektetési paletta rendkívül széles, hisz egy privátbankban nemcsak a világ összes tőzsdéje, hanem a tőzsdén kívüli (OTC) piac is elérhetővé válik. Azért, hogy a privátbankár kellően érdekelt legyen pénzünk legjobb tudása szerinti kezelésében néhány szoilgáltató már sikerdíjas konstrukciót vezetett be. Ez azt jelenti, hogy egy megjelölt minimum elvárt hozam (pl. 5%) feletti nyereségből az ügyfél és a privátbank valamilyen arányban (pl. 70%-30%) osztozik egymással.

A privátbanki tevékenység alapvetően két formája van:

• Vagyonkezelés

  Ilyenkor a számlatulajdonos részéről nincs kontroll a privátbankár döntései fölött. Természetesen csak a korábban kialakított kockázati profilnak megfelelően kezeli a vagyont, de a konkrét tranzakciókat anélkül hajtja végre, hogy az ügyfelet az adott értékpapír vételébe vagy eladásba külön beavatná.

• Befektetési tanácsadás

  Ebben az esetben privátbankár nem tud az ügyfél beleegyezése nélkül ügyletet végrehajtani. A megfelelő értékpapírokok kiválasztása után a tranzakciókra a privátbankár itt minden esetben egy írásos javaslatot tesz, amelyet csak az ügyfél jóváhagyása után hajthat végre. Ha az ügyfél a tranzakcióra nem bólint rá, a privátbankár egy új, átdolgozott javaslatot tesz.