Banki Lekötés Útmutató 2024

Mi pontosan a banki lekötés?

A kereskedelmi bankok számos megtakarítási lehetőséget kínálnak ügyfeleik számára, ezek egyik típusa a banki lekötés, vagy más néven bankbetét. Mielőtt azonban belemennénk a részletekbe, tisztázzuk azt, hogy mit is jelent ez pontosan. 

A bankbetétek esetén pénzünket egy forint, vagy deviza alapú betéti számlán helyezzük el, esetleg betéti okirat ellenében. Mivel jellemzően alacsony kamatozású megtakarítási termékekről van szó, ezért inkább pénzünk rövidtávú és biztonságos elhelyezésére szolgálnak.

A bankbetétekben elhelyezett pénzünk után a bank meghatározott módon kamatokat fizet, vagy nyereménybetét esetén – sorsolási eredménytől függően – nyereménytárgyat nyújt át a betétesnek.

Tehát a nyereménybetétek olyan speciális betétek, ahol a lekötött összeg után a pénzintézet a kamatokat nem kifizeti, hanem abból tárgynyereményt vásárol, amit eredményes sorsolást követően nyújt át a betétesnek. A nyereménybetétekkel a rögzített célú betétek résznél még részletesebben is foglalkozunk.

A bankszámla nyitást követően tehát a bankbetétekkel, vagy a betét jellegű okiratokkal akár egy nagyobb összeg lekötésére is lehetőségünk nyílik.

A banki lekötések legnagyobb előnye ráadásul az, hogy gyakorlatilag semmilyen pénzpiaci ismereteket nem igényelnek, ellentétben mondjuk egy értékpapírszámlával. Ezeknek a banki termékeknek a választása esetén ugyanis nem kell folyamatos befektetési döntéseket hoznunk megtakarításainkkal kapcsolatban, mivel azokat nem értékpapírokban helyezzük el.

Emellett egy másik előnye lehet a lekötésnek, hogy a legtöbb esetben pontosan tudjuk, mennyit fog pénzünk kamatozni a futamidő végére. Tehát egy biztonságos és kiszámítható befeketésről beszélhetünk, mivel a bank több szempontot figyelembe véve határozza meg az előre elérhető kamatokat. 

Mindezeken túl pedig azt is jó, ha tudjuk, hogy a számlát megnyithatjuk például euróban vagy dollárban is, így az átváltással sem kell törődnünk, hiszen a pénzünket forint mellett deviza alapú betéti számlán is leköthetjük. 

A lekötés futamidejét pedig rugalmasan, mi határozhatjuk meg hosszabb vagy rövidebb távra, ugyanakkor alapvetően ez a típus inkább rövid távon (maximum egy év) lehet jó alternatíva.

Eléri az inflációt a banki lekötés?

Most, hogy már tudjuk mi az a banki lekötés, joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy milyen kamatokat tudunk majd elérni vele. Eléri vagy esetleg meghaladja az infláció éves mértékét, vagyis meg tudjuk-e őrizni pénzünk reálértékét?

Ahhoz azonban, hogy erre a kérdésre választ kapjunk érdemes először azt tisztázni, hogy pontosan mi is az infláció.

Az infláció nem más, mint a pénzünk vásárlóértékének csökkenése, amit az árszínvonal – vagyis mennyiért tudunk egy terméket vagy szolgáltatást megvásárolni – folyamatos, tartós emelkedése okoz. Mértékét a forgalomban lévő pénz mennyisége – amit a jegybankok befolyásolhatnak – illetve a termékek és szolgáltatások árának emelkedése határozza meg leginkább. 

Sokat hallani, különösen az idősebb korosztálytól, hogy régen mennyivel olcsóbb volt az élet, különösen az élelmiszer. Például 1 kg házi jellegű kenyér 1991. januárjában 29,4 forintba került, ma pedig már sok helyen 500 forintot is kifizetünk a kenyér kilójáért, ami több, mint tízszeres drágulást jelent.

A puszta számokat megvizsgálva valóban így is van. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az idő elteltével a pénz értékének csökkenésével párhuzamosan mennyit változott a bérek mértéke is.

Az infláció feletti kamatozás tehát azért fontos, hogy pénzünk a futamidő végére legalább ugyanannyit érjen vásárlóértéken, mint amikor lekötöttük vagy éppen befektettük azt.

A lekötések esetében azonban legtöbbször alacsony, infláció szintje alatt teljesítő kamatokat kapunk (0,01-1,0%), ezért ezek a betétek inkább csak a pénzünk rövid távú, ugyanakkor biztonságos elhelyezésére alkalmasak.

Például, ha eladtunk egy ingatlant, vagy kaptunk egy magasabb összegű munkahelyi jutalmat, viszont még nem tudjuk, hogy mit szeretnénk az így szerzett pénzzel kezdeni, vagy még nem találtuk meg a számunkra ideális befektetési konstrukciót.

Fél, maximum egy éves távon tehát az infláció alatti kamatozás még nem okoz akkora értékcsökkenést, mintha 5-10 évre kötnénk le a pénzünket. Viszont már ezen rövid időszak hozamai után is van kamatadó-fizetési kötelezettségünk – ezt a bankbetétek esetében mindenképpen meg kell fizetnünk -, amely látványosan csökkenti a ténylegesen elért kamat összegét.

Éppen ezért, ha közép- vagy hosszú távú befektetésben gondolkodunk és infláció feletti kamatokat szeretnénk elérni, akkor érdemes más befektetési terméket keresni. Ilyen lehet például az egyösszegű befektetéses életbiztosítás, a tartós befektetési számla (TBSZ), a lakossági állampapír vagy több tízmillió forintos megtakarítás esetén a privátbanki szolgáltatás. 

Mi a különbség a banki lekötés és a banki megtakarítási számla között?

A banki megtakarítás egy másik formája a megtakarítási számla, aminek a célja, hogy a banki lekötésekhez hasonlóan megőrizzük pénzünk értékét, esetleg gyarapítsuk azt. Ez tulajdonképpen egy bankszámlánkhoz tartozó alszámla, amire bármikor díjmentesen átvezethetjük a pénzünket.

A legnagyobb különbség mégis a két kostrukció között az, hogy a megtakarítási számla esetében nincs előre meghatározott futamidő. Így bármikor utalhatunk rá, vagy levehetünk róla pénzt, a legfőbb előnye tehát a rugalmassága.

Azonban a hagyományos betétlekötési kamatokhoz képest általában alacsonyabb kamatokat kínálnak a bankok, mivel az első befizetéstől számítva az itt elhelyezett összegek látra szólóan (lekötés nélkül) kamatoznak. 

A megtakarítási számla ötvözi a látra szóló betétek rugalmasságát és a banki lekötések nyújtotta előnyöket. Hasonlít a folyószámlához annyiban, hogy nincs lejárata, és az elhelyezhető összeg sincs meghatározva, viszont a banki lekötéshez hasonlóan biztosítja számunkra az értékmegőrzés lehetőségét.

Bár az elérhető kamatok mértéke jellemzően alacsonyabb, mint a lekötött betétek esetében, de magasabbak, mint amit a folyószámlánkon tartott pénzünk után kapnánk. 

A megtakarítási számla által elérhető hozam nagymértékben függ attól, hogy a számlavezető bankunk milyen feltételekhez köti a kamatozás mértékét. Meghatározhatják például egy-egy kamatperiódus során a befizetések nagyságát és gyakoriságát, vagy egyéb feltételeket is, amiket ha betartunk, akkor akár magasabb kamatokat is elérhetünk.

Például 0,25% éves kamatot kínál egy bank a megtakarítási számlán elhelyezett pénzünk után, amelyet 0,5%-ra emel (egymillió Ft-os összegig), ha hitelkártyát is kérünk a bankszámlánk mellé.   

A bank által előírt szabályokat teljesítve tehát, akár az is előfordulhat, hogy magasabb kamatokat érhetünk el, mint egy betétlekötéssel.

Ráadásul a megtakarítási számla másik előnye, hogy az itt elhelyezett pénzünk után járó kamatokat nem veszíthetjük el. Mivel nincs előírt futamidő, amit meg kellene várnunk, így nincs feltörési díj sem, ami csökkentené vagy teljesen elvonná az elért kamatokat. A kamatok számítása általában naponta történik, míg jóváírásuk havonta egyszer esedékes. 

Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy az így összegyűjtött kamatok után – a lekötésekhez hasonlóan – szintén meg kell fizetnünk a kamatadót (ami jelenleg az elért kamat 15%-a).  

Mit jelent a kombinált betét?

Abban az esetben, ha betétesként magasabb kamatokat szeretnénk elérni, de nem szeretnénk hosszabb távon lekötni pénzünket, akkor erre nyújthatnak számunkra megfelelő alternatívát a kombinált betétek. 

Ugyanis, ezek a betétek, ahogy a nevük is mutatja több összetevőből épülnek fel, vagyis a hagyományos betétek mellett tartalmaznak egy másik, attól eltérő megtakarítási terméket is.

Így a kombinált betétek esetében az alábbi típusokat különböztethetjük meg:

• Két vagy több betétet együttesen tartalmazó kombinált betétek
• Más befektetési termékekkel kombinált betéti termékek (pl. befektetési alapok, unit linked életbiztosítások)
• Strukturált, vagyis függő kamatozású betétek

Mielőtt részletesebben bemutatnánk az egyes típusokat, fontosnak tartjuk letisztázni, hogy mindhárom kombinált betét típus esetében – mivel mindegyiknek egy lekötött betét képezi az alapját -, ha lejárat előtt szükségünk lenne a pénzünkre, akkor rendszerint elveszítjük a lekötött összeg után járó kamatot.

A két vagy több betétből álló kombinált betétek ugyan magasabb kamatokat garantálnak, mint egy sima bankbetét, ugyanakkor teljesítményük így is elmarad a más befektetési termékekkel kombinált és a strukturált kamatozású betétektől.

A más befektetésekkel – jellemzően befektetési alapokkal – kombinált betéti termékek esetében már valamivel magasabb betéti kamatokra számíthatunk, azonban a befektetési alapok kockázatot hordoznak magukban.

Ezt a kombinált betétet úgy képzeljük el, hogy a megtakarításunkat a bank általában előre meghatározott arányban – legtöbbször 33-67%-ban – megosztja. A betétbe (ide kerül a pénzünk egyharmada) helyezett pénzösszeg után megkapjuk az előre meghatározott idő után az ígért extra kamatot, míg a befektetésben elhelyezett pénzünkre az ott elért teljesítmény alapján járó hozamokat kapjuk meg. Ez utóbbi kedvező piaci viszonyok között magasabb hozamokat, kedvezőtlen piaci környezetben pedig akár veszteséget is eredményezhet.

Strukturált vagy “függő” kamatozású betétekben lekötött pénzünkre bankunk csak minimális mértékű kamatot fizet garantáltan. A magasabb elérhető kamatok pedig egy előre meghatározott piaci változó függvénye, például a forint-euro árfolyamé. 

Így lehetséges az, hogy előzetesen meghatároznak egy 1%-os garantált és egy kedvezőbb 3%-os kamatlábat, amit a piaci változó alakulása alapján kaphatunk meg. Ugyanakkor a strukturált betéteknek ebben rejlik a kockázata is, mert ha nem teljesülnek a bank által előírt változó feltételek, akkor előfordulhat, hogy csak a garantált, alacsonyabb kamatokat fizetik ki számunkra. 2021-ben a strukturált kamatozású betétek nem jellemzőek a bankok kínálatában.

Hogyan és milyen feltételekkel nyithatunk betétszámlát?

Egy lekötött betét elhelyezése rendkívül egyszerű, mindössze pár percet igénylő folyamat. Azonban, szinte minden banknál követelmény, hogy ha lekötött betétet vagy megtakarítási számlát szeretnénk, akkor ahhoz bankszámlával kell rendelkeznünk. 

Abban az esetben viszont, ha csak a betétlekötés miatt szeretnénk számlát nyitni, akkor nem kötelező bankkártyát kérnünk. Vagyis, ha nem a számlavezető bankunknál nyitnánk meg a betétszámlát, hanem egy másik, jobb feltételeket kínáló pénzintézetben, akkor nem kell átvinni a pénzügyeinket a leendő betétünket kezelő bankhoz.

Elegendő megnyitni a bankszámlát, amin nem kötelező pénzforgalmat is bonyolítani, szolgálhat csupán a lekötött betétek vagy megtakarítási számlákra szánt pénz gyűjtőszámlájaként. Így bankkártyára sincs szükségünk, vagyis nem kell ennek éves költségeivel számolnunk.

A számlanyitás előtt azonban érdemes körülnézni a piacon, a legtöbb bank ugyanis meghatároz számunkra egy minimum összeghatárt, amit kötelező lekötnünk. Ez a legtöbb betét esetében azt jelenti, hogy akár 50-100 ezer forinttól bárki számára elérhető ez a forma, azonban bankonként eltérések lehetnek az induló összegben.

Emellett azt is jó, ha tudjuk, hogy már egy hónap futamidővel is elérhetőek bankbetétek. Így pénzintézettől függően lehetőségünk van 1, 2, 3 hónapos, féléves, vagy akár egy éves futamidejű lekötést is választani.

A futamidő mellett, a céljainkat is érdemes átgondolni a számlanyitás előtt. Terveinktől függően ugyanis választhatunk egyszeri vagy ismétlődő lekötést, amit a kamatozás szempontjából érdemes szem előtt tartani. Az utóbbi esetben ugyanis, akár a kamattal növelt folyamatos lekötéssel a kamatos kamat előnyeit is kihasználhatjuk, ez azonban nem minden esetben érvényesül, ezzel viszont a következő fejezetben még részletesen foglalkozunk.

Ha pedig már megnyitottuk a betétszámlánkat, akkor pénzünk lekötését intézhetjük személyesen számlavezető bankfiókunkban, vagy otthonunk kényelméből internetbankon keresztül is. Ugyanakkor bizonyos bankokban (pl. OTP Bank) még telefonos ügyintézési szolgáltatás során, illetve videóbankon keresztül (Takarékbank) is adhatunk betétlekötési megbízást.

Most, hogy már definiáltuk a lekötött betét fogalmát, valamint meghatároztuk, milyen különbségek jellemzik a betétlekötést, illetve a megtakarítási számlát, és tisztában vagyunk azzal is, hogy milyen kapcsolat van a banki lekötés és a mindenkori infláció között, ismerjük meg ezeknek a banki termékeknek a kamatozását, annak különböző módjait, valamint a kamatászámítás típusait is.

A banki lekötések, megtakarítások kamatozása

Azt már tudjuk, hogy a lekötött banki betéteknek alacsony a kamatozása, ami legtöbbször az inflációt sem éri el, ráadásul az elért kamatok után kamatadót kell fizetnünk. Magasabb kamatokat pedig jellemzően csak extra feltételek teljesülése esetén szoktak megajánlani a bankok. Mindezek ellenére mégis érdemes részletesen beszélni a kamatszámítási módokról.

A bankbetétek esetében ugyanis különböző kamat-meghatározási módszerekkel találkozhatunk, ezért meglehetősen nehéz lenne összehasonlítani az egyes lekötött betétek kamatait. Ennek megkönnyítésére vezették be 2010-ben az egységesített betéti-kamatláb mutatót (EBKM), aminek számítási metodikáját egy kormányrendelet határozza meg.

Az EBKM ugyanis egy olyan százalékban megadott érték, ami lehetővé teszi számunkra a különböző futamidejű és kondíciójú betétek összehasonlítását az éves szintű tényleges hozamainak megadása révén.

A következőkben tehát részletesen áttekintjük a bankbetétek kamatozásának különböző módjait (fix, változó, változtatható), a betételhelyezés módját (egyszeri és ismétlődő) kamatszámítás típusait, valamint az EBKM jelentőségét, ezzel is segítve a megfelelő betét kiválasztását.

Mivel a megtakarítási számla kamatszámítása egyszerű – ahogy korábban írtuk, napi szintű kamatszámítás, amelyet adott időszakonként jóváírnak -, ezért a következőkben csak lekötött betétek kamatozásáról lesz szó.

A kamatozás módja

A bankbetétek esetében a kamatozás módja szerint fix, változó és változtatható kamatozású lekötött betéteket különböztethetünk meg.

Fix kamatozás esetén a kamatlábat előre meghatározzák és szerződésben rögzítik. Így pontosan tudható, hogy a futamidő végén lekötött betétünk után mennyi kamatot fogunk kapni.

Vagyis abban az esetben, ha a bankbetétben elhelyezünk például évi 0,5%-os fix kamatra egy évre 1 millió forintot, akkor a futamidő végén pontosan ekkora kamatot fogunk kapni, mert a bank átvállalja a piaci változásokból eredő kamatkockázatot.

Változó kamatozású betétek esetében a kamat mértékét valamilyen előre meghatározott változó, például a jegybanki alapkamat értékéhez köti a bank.

Abban az esetben, ha a kamatokat befolyásoló változó tényező a jegybanki alapkamat, akkor annak a futamidőn belüli változása lesz kihatással arra, hogy betéteink után mekkora kamatot fizet pénzintézetünk. Vagyis, ha az alapkamatot megemelik, akkor magasabb kamatokat kapunk mi is a lekötött betétünk után.

Ha tehát például számíthatunk arra, hogy a kamatok várhatóan csökkeni fognak a lekötési idő alatt, akkor érdemesebb a lekötés pillanatában magasabb kamatokat biztosító fix kamatozású betétet választani, így elkerülhetjük a kedvezőtlen piaci viszonyok okozta kamatveszteséget.

A változtatható kamatozású betétek – ez a legritkább típus, amit jelenleg egy bank kínálatában sem találunk meg – esetében jellemzően a hosszabb futamidejű lekötéseknél a bank a betéti kamatlábat változtathatja meg előzetes felhatalmazás alapján.

Azaz a változó kamatozású betétekkel ellentétben, ebben az esetben nincs előre meghatározva, hogy milyen változó paraméter lesz, ami befolyásolja a kamatok mértékét. A bank dönti el, hogy milyen szempontok alapján módosítja, növeli vagy éppen csökkenti a kamatlábat.

A betételhelyezés módja alapján

Ahogy azt már említettük, a betételhelyezés módja alapján kétféle lekötési módot különböztethetünk meg, az egyszerit és az ismétlődőt.

Az egyszeri lekötések esetében a futamidő végén bankunk jóváírja a betét tőkeösszegét és a futamidő alatt elért kamatokat bankszámlánkon. Innentől kezdve pedig szabadon felhasználhatjuk pénzünket.

Ez a típusú lekötés, szakértőink szerint akkor lehet számunkra előnyös, ha már pontosan tudjuk, hogy a közeljövőben – fél esetleg egy év múlva – milyen konkrét céllal szeretnénk felhasználni (pl. ingatlan- vagy autóvásárlás) megtakarított pénzünket, addig azonban nem szeretnénk sem otthon a befőttesüvegben, sem bankszámlánkon lekötés nélkül tartani a félretett pénzünket.

Az ismétlődő, vagy folyamatos lekötések esetében azonban már kétféle betételhelyezési megoldással is találkozhatunk. 

Az egyik, amikor a betét lejáratát követően a kamatokat jóváírja a bank a folyószámlánkon, majd a betét tőkeösszegét ismételten leköti.

Ezt az alábbi egyszerű példával könnyedén szemléltethetjük. Tegyük fel, hogy 1 millió forintot lekötünk egy évre, ismétlődő tőkelekötéssel 1,0%-os kamatra. A futamidő végén pénzintézetünk a lekötött tőke után járó kamatot (mínusz 15% kamatadó) – ami jelen esetben 8 500 Ft (10 000 Ft – 1500 Ft kamatadó) – jóváírja folyószámlánkon, majd a kezdeti tőkét újra lekötik a szerződésben vállalt ismételt futamidővel – vagyis jelen esetben egy évre – valamint a fordulónapkor érvényben lévő kamatfeltételekkel.

Ez akkor lehet számunkra előnyös, ha rövidebb távon is szeretnénk esetleg a kamatokból részesedni.

A másik változat szerint pedig nem csak a betétünk tőkeösszege, hanem a betét futamideje alatt elért kamatok is újra lekötésre kerülnek az eredeti futamidővel. Így kihasználhatjuk a már említett kamatos kamat előnyeit is, ami ebben az esetben érvényesül.

Vagyis a korábbi példánknál maradva, 1 millió forintot szintén egy évre kötünk le, 1,0%-os kamat mellett, de kamattal növelt (és kamatadóval csökkentett) ismétlődő lekötéssel. Így az első futamidő végén 1 008 500 forint kerül ismételten lekötésre. A második év végén már az ez után az összeg után járó kamatokat kapjuk meg, ami így két év után már összesen 1 017 072 forint végösszeget fog jelenteni.

A kamatokkal növelt ismétlődő lekötés tehát azoknak ajánlott, akiknek nincs szükségük rövidebb időtávon sem a pénzükre, így ki tudják használni a kamatos kamat nyújtotta előnyöket, vagyis a magasabb hozamokat.

A kamatszámítás típusai

A kamatszámítás vonatkozásában egyszerű, sávos és lépcsős kamatozású bankbetéteket különböztethetünk meg.

Az egyszerű kamatszámítás esetében – ami egyébként a standard kamatszámítási mód – mindig azonos mértékű kamatot kapunk, függetlenül attól, hogy mekkora összeget, milyen futamidőre kötünk le. Vagyis mindegy, hogy 1 millió vagy 5 millió forintot helyezünk el bankbetét formájában, a kamatláb nem fog változni.

A sávos kamatozás már egy kicsit összetettebb. Létezik a futamidő szerinti sávos kamatozás, illetve a lekötött összeg szerinti sávos kamatozás.

Példa a futamidő szerinti sávos kamatozásra: Egy éves lekötött betét, ahol az első 3 hónapban 0,1%, a második 3 hónapban 0,3%, míg a további 6 hónapban 0,5% éves kamatot fizet a bank. (Egy ilyen betét lejárat előtti feltörése esetén általában az összes kamatot elveszítjük.)

Példa a lekötött összeg szerinti sávos kamatozásra: Lekötünk 5 millió forintot, amelyből az első 1 millió forintig 0,3%, míg az 1 millió forintot meghaladó részre, tehát 4 millió forintra magasabb, 0,4% éves kamatot fizet a bank.

Mindenképpen ildomos megnézni a betétet bemutató banki honlapot vagy kiadványt, amelyből megismerhetjük pontosan a teljes futamidőre, vagy a teljes összegre eső kamatok mértékét. Lesz olyan sáv, amihez magasabb és lesz olyan, amihez alacsonyabb kamat tartozik. Így előfordulhat az is, hogy a teljes lekötött összeg után járó kamat alacsonyabb lesz, mint mondjuk a lépcsőzetes kamatozású betéteknél.

A lépcsős kamatozás esetében a pénzintézetek különböző összegek esetén különböző kamatlábakat határoznak meg. Vagyis, amennyiben a lekötött betétünk összege átlép egy ilyen határt, akkor nem csak a felette lévő részre, hanem a teljes összegre a magasabb kamatot kapjuk meg.

Például a bank 500 ezer forintig 0,5%, 500 ezer és egymillió forint között 0,6%, míg egymillió forint felett 0,9% éves kamatot fizet 6 hónapos lekötés esetén. Így, ha mi 1,2 millió forintot kötünk le, akkor a teljes összegre a legmagasabb (0,9%) kamatot fogjuk megkapni.

A leglényegesebb különbség tehát a sávos és a lépcsős kamatozás között, hogy az utóbbit a teljes a tőkére kell vonatkoztatni. Ezért általánosságban azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb összeget fektetünk be, annál magasabb kamatokat érhetünk el.

EBKM

Láthatjuk, hogy az eltérő kamatszámítási módok mennyire megnehezítik a különböző típusú betétek összehasonlítását. Így fordulhatott elő régebben, hogy pusztán a közzétett kamat alapján történő összehasonlítás miatt – amikor a költségeket és a kamatszámítás módszertanát nem vették figyelembe – a papíron magasabb kamatokat kínáló bankbetétek a futamidő végén akár alacsonyabb hozamot is produkálhattak.

Az EBKM bevezetésére tehát többek között azért volt szükség, mert a különböző betétek kamat alapján elvégzett összehasonlítása sokszor nem vette figyelembe a bankok eltérő kamatszámítási módszereiből eredő eltéréseket.

Ugyanis vannak olyan bankok, amik 360 napos bázison, amíg mások 365 nappal állapítják meg az éves kamatok mértékét. Így akár az is megtörténhet, hogy a magasabb kamatú bankbetétet választva a futamidő végén alacsonyabb hozamot érünk el, mint egy alacsonyabb kamatozású lekötött betéttel.

Ezt befolyásolják még az eltérő tőkésítési periódusok is, vagyis a kamatjóváírás gyakorisága és időpontja. Különböző bankok ugyanis – a lekötés időtávjától függően – a lejáratkor vagy ettől eltérően havi, negyedéves, féléves esetleg éves – időszakonként is jóváírhatják a kamatokat.

Emellett a banki lekötésekkel kapcsolatban sokszor bankonként eltérő költségekkel is találkozhatunk. Ugyanis a lekötött betéteink után nem csak kamatokat kapunk, azok kezeléséért díjakat is felszámolhatnak a pénzintézetek, tehát költségünk is keletkezhet. 

A betétkezelési költségek pedig csökkentik a lekötési kamatok értékét, vagyis a nettó kamatok alacsonyabbak lehetnek, mint amit a bank ígér. (Napjainkban a lekötött betéteknél a költségelvonás egyébként nem tipikus.)

Az EBKM viszont ezekről az eltérésekről is tájékoztat bennünket, így pontos képet kaphatunk banki lekötésünk tényleges megtérülését illetően.

Láthatjuk tehát, hogy szükség volt ennek a mérőszámnak a megalkotására, ami lehetővé tette a különböző betéti termékek pontosabb összehasonlíthatóságát.

A jobb érthetőség kedvéért nézzük meg az EBKM lényegét egy példán keresztül. 

Vegyünk egy betéti ajánlatot, amely 3% kamatot ígér két éves lekötés esetén. Ha a kamatot csak a két év lejárta után fizet a bank, akkor az EBKM csak 2,96% lesz (és 1.000.000 Ft lekötése esetén két év múlva 1.060.000 Ft-ot kapunk kézhez). Amennyiben minden eltelt év végén tőkésíti a bank a kamatot, akkor az EBKM valóban 3,0% lesz és a betétünk lejáratakor 1.060.900 Ft-ot kapunk vissza.

Mivel a számítás módszertana a kamatadó kivételével levonja a kamatokat terhelő költségeket, így tulajdonképpen arról tájékoztat bennünket, hogy melyik betéttel járunk jobban, vagyis mindig a költségekkel csökkentett és évesített effektív kamatlábat mutatja meg.

Sajnos azonban az EBKM sem tökéletes, mert nem tartalmazza a mellé nyitott bankszámla esetleges számlavezetési költségeit, de ugyanígy nem veszi figyelembe a látra szóló számlán tartott pénz után kapott jóváírásokat, de a változó kamatozású betétek kamatváltozásait sem.

További tudnivalók és érdekességek a lekötött banki betétekről

Most, hogy részletesen is megismertük a lekötött betétek kamatozási módjait, a betételhelyezés és kamatszámítás típusait, illetve az összehasonlíthatóságot segítő EBKM-et, nézzük meg, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha váratlanul a futamidő előtt szükségünk lenne a pénzünkre és azt, hogy mikor kell kamatadót fizetnünk. 

Ezek után pedig bemutatjuk a nem szokványos betétek működését, majd a deviza alapú betétekről is leírjuk a legfontosabb információkat.

A banki lekötés hozzáférhetősége

A banki lekötések hozzáférhetősége bankonként eltérő. Azonban általánosságban azt mondhatjuk, hogy bizonyos feltételek mellett a futamidő vége előtt is hozzáférhetünk a betétben elhelyezett pénzünkhöz, pénzügyi nyelvezetben “feltörjük a betétünket”.
Egyes bankoknál az idő előtti pénzkivételt csak alacsonyabb kamatokkal “büntetik”, ugyanakkor sok esetben teljesen elveszítjük az összes kamatot. Érdemes tehát kivárni a futamidő végét, hogy az egyébként sem magas kamatokat meg tudjuk tartani.

Mikor kell kamatadót fizetni?

A bankbetétekre járó kamatok után 2016 óta 15%-os kamatadó-fizetési kötelezettségünk keletkezik, amit minden esetben meg kell fizetnünk.

Ezt azonban a legtöbb befektetésből szerzett kamat után ki kell fizetnünk, ami alól csak kevés kivétel van. A pontosabb megértés érdekében azonban érdemes egy kicsit a mélyére ásni annak, hogy hogyan is alakult ez ki, és mit kell tudni a kamatadóról.

A banki betétekből, illetve a befektetésekből származó kamatok jövedelemnek minősülnek, ezért ezek után adófizetési kötelezettségünk keletkezik, ezt nevezzük kamatadónak.

A kamatadó története hazánkban 1990-es évek elejéig nyúlik vissza. Akkor 20%-os mértékű volt, amit 1994-ben mérsékeltek 10%-ra, majd végül ugyanebben az évben el is törölték. Ezt követően nem kellett kamatadót fizetnünk 12 évig, majd 2006-ban ismét visszaállították a korábbi 20%-os mértékre, amit 2011. januárjában 16%-ra mérsékeltek.

A következő fordulópontot a 2016-os év hozta, amikor az általános adó mértékével azonos szinten 15%-ban határozták meg, és a személyi jövedelemadó részeként kell megfizetnünk.

Sokáig a kamatadón felül még egy 6%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO) is fizetni kellett a kamatokból származó jövedelmek után, amit 2017-ben töröltek el. Így ma már csak a 15%-os adófizetési kötelezettség terhel minket, amit a lekötött betétek után minden esetben meg kell fizetnünk.

A bankbetéten kívül azonban létezik néhány befektetési típus, aminek a hozamai után – az előírt feltételek teljesítése mellett – mentesülhetünk a kamatadó fizetési kötelezettség alól.

Ilyen például a megtakarításos életbiztosítás, ami elsőként kapott mentességet az életbiztosítási alapkonstrukciónak köszönhetően. A rendszeres díjas életbiztosítások ugyanis az indítástól számított 10. év után válnak – a befizetés időpontjaitól függetlenül a teljes összeg – kamatadó mentessé, amíg az egyszeri díjas életbiztosítások az adott befizetéstől számított 5. év elteltét követően. 

Ezt követően a tartós befektetési számlánál (TBSZ) vezették be ezt a kedvezményt, ugyanis ezeknél a megtakarítási konstrukcióknál az 5. évet követően szintén kamatadó-mentességet élvezhetünk.

Mindezek mellett pedig 2019. július 1-jétől az állampapír-befektetések is kamatadó-mentessé váltak, az azonban fontos, hogy az ezelőtt megvásárolt állampapírokra továbbra is fennáll a kamatok utáni adófizetési kötelezettségünk.

Nem szokványos betétek

Most, hogy megismertük a kamatadó történetét, és azt, hogy milyen esetekben mekkora mértékben kell ezt megfizetni, térjünk vissza a bankbetétekhez és nézzük meg milyen különlegesebb, a szokásos formáktól eltérő betétekkel találkozhatunk.

A bankok kínálatából elérhető betétek többsége szabad felhasználású, vagyis a lejáratot követően arra költjük pénzünket, amire csak szeretnénk.

Azonban léteznek úgynevezett rögzített célú betétek is, amelyeket a futamidő végén csak meghatározott céllal és módon használhatunk fel. Ezek a gyámhatósági takarékbetétek.

A gyámhatósági betétek olyan speciális célú betétek, ahol a kiskorú, vagy a gondnokság alatt álló tulajdonos a kedvezményezett, de nincs rendelkezési joga az őt megillető, betétben lekötött pénze felett. A pénz feletti rendelkezési jogát csak 18. életévét követően szerzi meg, amikor nagykorúvá válik, vagy megszűnik a gondnokság, illetve, ha nagykorúsága előtt köt házasságot.

Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy a gyámhatósági betétek után járó kamat adómentes jövedelemnek minősül, addig amíg a gyámhatósági betét státusza fennáll, azaz amíg teljesülnek a betét jogszerű használatának feltételei. Ezt követően a már ismert szabály szerint, 15%-os kamatjövedelmet terhelő adót fog levonni a hitelintézet. 

A másik nem szokványos betéti forma a nyereménybetét. A nyereménybetétek esetében a betéttulajdonos nem kamatot kap a banktól, hanem a kamatokból vásárolt tárgynyereményben részesülhet, ha a nyereménysorsoláson neki kedvez a szerencse. A legismertebb ilyen hazai nyereménybetét az OTP-bankhoz kötődő Gépkocsinyeremény betét.

Vagyis a lekötött betétünkkel egy-egy meghatározott időközönként kiírt sorsoláson veszünk részt. Minél nagyobb összeget fizetünk be, annál nagyobb eséllyel veszünk részt a sorsoláson és nyerjük meg a kiírt tárgynyereményt.

Első hallásra a nyereménybetétek hasonlítanak a szerencsejátékhoz, ahol biztosabb nyeremény érdekében minél nagyobb összegeket teszünk kockára.

Van azonban egy nagy különbség a kettő között. A nyereménybetétben elhelyezett tőkeösszeget nem kockáztatjuk, azt bármikor visszaválthatjuk.

Vagyis, ha nem nyerünk a sorsoláson, vagy éppen a sorsolás előtt váratlanul szükségünk lenne a befizetett tőkénkre, akkor minden további nélkül visszaválthatjuk nyereménybetétünket, olyan összegben, amennyiért indítottuk.  

A fentiekből következik az is, hogy minél nagyobb összeget, minél hosszabb ideig tartunk nyereménybetétben, annál több esélyünk van, hogy a hőn áhított tárgynyeremény végül hozzánk kerüljön.

Emellett pedig azt is jó, ha tudjuk, hogy a legtöbb banknál nem csak saját nevünkre indíthatunk ilyen betétet, hanem megadhatunk más kedvezményezettet is, így ilyen esetben a kedvezményezett jogosult a nyereményre.

Egy nyereménybetéttel több sorsoláson is nyerhetünk, mivel betétünk addig vesz részt a sorsoláson, míg azt vissza nem váltjuk. Eredményes sorsolás esetén pedig nyereményünk nem évül el, bármikor átvehetjük azt.

Kamatadó szempontjából pedig a nyereménybetétek is kedvezőbbnek bizonyulnak, mint szabadfelhasználású lekötések, ugyanis ebben az esetben a bank megállapít egy kamatot, amiből már levonják a kamatadót. Az így fennmaradó összegből pedig megvásárolja a nyereményt, ami a betéttulajdonosok között kerül kisorsolásra. Így a nyeremény maga már adómentes lesz, hisz a vásárlás előtt előre levonták azt a kamatokból.

Ez a fajta rögzített célú betét annak lehet előnyös, aki egyébként is a megnyerhető tárgynyereményre – például személygépkocsira – fogja költeni idővel a megtakarított pénzét.

Deviza alapú betétek

Amikor lekötött betétekről van szó, szinte mindannyian a forint alapú lekötésekre gondolunk. Természetesen más devizákban is keletkezhet megtakarításunk, amelyeknél szintén dönthetünk úgy, hogy szeretnénk betétben pihentetni.

A legtöbb bank kínál megoldást deviza betétek lekötésére (általában euró, dollár, angol font és svájci frank pénznemekben), de jelenleg hasonlóan a forint alapú betétekhez, itt sem leszünk látványos hozamokkal elkényeztetve.

A devizában elhelyezett pénzek kapcsán fontos megemlíteni az árfolyamkockázatot. Ilyenkor a betétünk forintban tekintett értékét igencsak befolyásolja az adott deviza árfolyamának alakulása. Ha a deviza erősödik a forinttal szemben, akkor a betétünk forintosított értéke növekszik. Ha pedig gyengül, akkor a betétünk értéke is csökken.

A banki lekötések biztonsága

A pénzügyi befektetések sokak számára kényes, bizalmi döntések, mert átmenetileg – rövidebb vagy hosszabb időre – át kell engednünk a rendelkezés jogát az örökölt vagy megspórolt pénzünk felett.

Azonban egy bankban tartani megtakarításainkat biztonságosabb, mint pl. otthon egy befőttesüvegben, mert az így tárolt pénzt ellophatják, vagy akár sérülhet is, ami további plusz költséget jelent, nem is beszélve az elértéktelenedéséről. Egy biztonságos széf kialakítása pedig további költséget jelenthet.

Ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy a Magyarországon bankban elhelyezett pénzek felett 1993 óta az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vállal garanciát jelenleg 100 ezer euroig, vagyis nagyjából 35 millió forintig.  

Az OBA jelenleg 26 tagintézettel rendelkezik. A kártalanítás pedig akkor történik meg, ha egy hitelintézet fizetésképtelenné válik. Ilyenkor az OBA a névre szóló betétek után fizet kártalanítást, ami rendszerint 20 napon belül megtörténik, a korábban említett összeghatárig.

Ez tehát azt jelenti, hogy ha a számlánkon és lekötve együttesen mondjuk 30 millió forintunk van akkor azt az OBA maradéktalanul megfizeti nekünk, ha esetleg pénzintézetünk csődöt jelentene. Abban az esetben viszont, ha mondjuk 50 millió forintunk van elhelyezve egy pénzintézetnél, az OBA akkor is csak a 100 ezer eurónak megfelelő forintig garantálja vagyonunk biztonságát.  Az ezt meghaladó összeg feletti részre nem terjed ki a garancia. Vagyis 50 millió forint helyett mindössze 35 millió kártalanítást fizet ki az OBA.

Ezért mindenképpen érdemes a pénzintézetek között diverzifikálni vagyonunkat. Tehát egy pénzintézetnél maximum 35 millió forintot lekötni, mivel hitelintézetenként érvényes az OBA limit.

Láthatjuk tehát, hogy a banki lekötésekkel a pénzünk nagyobb biztonságban van, mint otthon a párnahuzatban gyűjtögetve, hiszen nem csak kamatokat kaphatunk a lekötési idő végén, hanem intézményi védelem alatt is áll, ha valamiért fizetésképtelenné válna a bankunk. 

Kinek éri meg a banki lekötés és kinek nem?

Most már tudjuk, hogy mik is azok a banki lekötések, és azzal is tisztában vagyunk, hogy számos típusuk elérhető a hazai bankok kínálatából. Ezekkel a pénzügyi termékekkel azonban csak meglehetősen alacsony kamatokat tudunk realizálni.

Ezért ezek leginkább csak pénzünk rövid távú, de biztonságos elhelyezésére alkalmasak. Arra az esetre, ha például rendelkezünk megtakarítással, amiről tudjuk, hogy a közeljövőben szeretnénk valamilyen konkrét céllal felhasználni. Így fontos, hogy a pénzünket biztonságban tudjuk, és lekötés végén könnyen hozzáférhető legyen.

Ugyanakkor a bankbetét lehet akár egy átmeneti állomás is más befektetési termék előtt. Vagyis megfelelő alternatívát nyújthat arra az esetre, ha szeretnénk valamilyen hosszabb távú, kedvezőbb kamatozású megtakarítási konstrukcióban elhelyezni pénzünket, de még nem találtuk meg, hogy melyik lesz számunkra a megfelelő.

Ez ugyanis mindenképpen jobb alternatíva lehet, mint a pénzünk otthoni elhelyezése, ami kockázatosabb, ha pedig mégis biztonságosan szeretnénk elhelyezni, az nagy valószínűséggel jelentős többletköltségeket jelenthet.

Azt azonban nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy ha nagyobb összeget szeretnénk hosszabb távon, magasabb hozamok reményében befektetni, akkor jobb alternatíva lehet az egyösszegű biztosítói megtakarítás, vagy – ha értünk hozzá – a saját kezelésű értékpapírszámla. 

Ha pedig több tízmillió forint megtakarítással rendelkezünk, akkor a kereskedelmi bankok vagy a külön erre szakosodott pénzintézetek kínálta privátbanki szolgáltatást is igénybe vehetjük, ami tovább bővíti megtakarítási lehetőségeinket.