Saját Kezelésű Értékpapírszámla Útmutató

Mi az a saját kezelésű értékpapírszámla?

Válasszuk ketté a kérdést. Először bemutatjuk, hogy mi is az az értékpapírszámla, majd megnézzük, hogy mit is jelent az, ha saját magunk kezeljük az értékpapírszámlánkat.

Az értékpapírszámla egy speciális számlatípus, amely működési elvét tekintve hasonlít a bankszámlához, ám pénz helyett értékpapírokat tárolhatunk rajta.

Ha befektetésekkel foglalkozunk, akkor egy ilyen speciális számlán tarthatjuk nyilván, hogy pontosan milyen részvényeink, kötvényeink, befektetési alapjaink vannak. Mivel manapság már csak elvétve léteznek kézzelfogható, fizikai formában lévő értékpapírok, ezért az elektronikusan kibocsátott (úgynevezett dematerializált) értékpapírok esetén szükségünk van arra, hogy “tároljuk” ezeket valahol. Ezt a célt szolgálja ez a számla.

Az értékpapírszámlák másik jellemzője, hogy nincs fix futamidejük, tehát teljes egészében rajtunk múlik, hogy meddig tartjuk rajta a pénzünket. (Ha úgy látjuk, hogy több, mint 5 évig szeretnénk kezelni a befektetéseinket, akkor érdemes az értékpapírszámlák egy speciális változatában, a TBSZ számlában gondolkodnunk. Ennek a témának később egy külön alfejezetet szenteltünk. 

Ezek után jogosan merülhet fel Önben a kérdés, hogy mitől saját kezelésű egy értékpapírszámla?

A “saját kezelésű” kifejezés azt jelenti, hogy ezek a számlák teljes szabadságot adnak a tulajdonosuknak a befektetéseik menedzselésére. Azaz kötetlenül vásárolhatunk rá értékpapírokat, részvényeket, kötvényeket, befektetési alapokat.

Azonban ez a szabadság nem csak előny, hanem hátrány is lehet. Hiszen így tulajdonképpen a teljes felelősség a miénk, csakis a mi döntéseinken múlik, hogy a befektetéseink végül nyereségesek vagy veszteségesek lesznek-e.

Az értékpapírszámla saját kezelése meglehetősen sok idő- és energiabefektetést igényel, amihez az is kiemelten fontos, hogy megfelelő pénzügyi ismeretekkel rendelkezzünk. A sok befektetési lehetőségbe ugyanis könnyű belebonyolódni, ha pedig rossz döntést hozunk, akkor a pénzünk nemhogy nem fog gyarapodni, hanem akár komoly veszteséget is elszenvedhetünk.

Láthatjuk tehát, hogy bár nagyfokú szabadságot biztosít, ha mi magunk foglalkozunk a pénzügyi befektetéseink menedzselésével, de egyúttal kötöttséget is jelent, hiszen sok időre és tudásra van szükségünk ahhoz, hogy újra és újra megalapozott, a nyereség felé vezető döntéseket hozzunk.

Milyen értékpapírokba fektethetünk?

A saját kezelésű befektetési számlák jellemzője, hogy sokféle különböző értékpapírt is tárolhatunk rajtuk, illetve teljes egészében mi döntjük el, hogy milyen arányban és milyen befektetési formákban szeretnénk gyarapítani megtakarításainkat.

Mielőtt azonban megnyitnánk a számlát, érdemes tájékozódni, hiszen a különböző pénzintézeteknél az elérhető termékek köre változhat. Vagyis más és más országok, tőzsdék és alapkezelők értékpapírjait találhatjuk meg a különböző pénzintézetek befektetési termékpalettáján.

Azonban a választható befektetési eszközök köre hasonló a legtöbb pénzintézet esetében. Nézzük is meg, hogy melyek lehetnek ezek:

• Részvények: olyan tulajdonjogokat megtestesítő értékpapírok, amelyeket részvénytársaságok bocsátanak ki. Lejárat nélküliek, ami azt jelenti, hogy az adott vállalat nem váltja vissza, hanem kizárólag tőzsdei kereskedelemben lehet eladni őket. Aki tehát részvényt vásárol, az tulajdonrészhez jut az adott cégben. Két fő típusa van, a névre szóló, és a bemutatóra szóló részvény. A különbség az, hogy az előbbit csak a tulajdonos megjelölésével lehet átruházni (illetve nem forognak a tőzsdén), míg az utóbbinál nincs vételre, eladásra vonatkozó feltétel (és bizonyos feltételek teljesítése esetén ezeket be lehet vezetni a tőzsdére).

• Kötvények: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyeket cégek, bankok és közintézmények vagy az állam bocsát ki. Ha kötvényt vásárolunk, akkor tulajdonképpen egy bizonyos összeget kölcsönadunk a kibocsátónak, amelyet a futamidő lejártával kamatostul visszakapunk tőle.

  Tehát az adós rendelkezésére bocsátunk egy adott összeget, ő pedig az előre meghatározott futamidő alatt végig fizeti nekünk a kamatokat, végül pedig visszakapjuk a tőkét is.

  Az állampapírok is kötvénynek számítanak, mivel azonban alacsony kockázattal bírnak, ezért általában a hozamuk is jóval kevesebb. Egy cégnél viszont mindig megvan az esély arra, hogy csődbe megy, vagy fizetésképtelenné válik, emiatt a kockázat sokkal jelentősebb, így emiatt a hozam is jóval magasabb lehet, mint egy államkötvénynél.

  A számunkra megfelelő kötvény kiválasztásának megkönnyítése érdekében a vállalatokat (és egyébként az egyes államokat is) különböző minősítésekbe sorolják megbízhatóságuk szerint.

• Állampapírok: a kötvények egy típusa, így szintén hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a kibocsátójuk pedig maga az állam. Megvásárlásukkal kölcsönt nyújtunk az államnak, amelyet ő az előre meghatározott futamidő végén visszafizet nekünk, közben pedig folyamatosan kamatoznak. Léteznek rövid- és hosszú futamidejű, csak lakossági vagy vállalatok számára is elérhető-, illetve fix vagy változó kamatozású állampapírok is.

  Mivel ebben az esetben maga az állam vállal garanciát arra, hogy visszafizeti a pénzünket, ezért viszonylag biztonságos befektetési formának minősül, viszont a várható hozamok is alacsonyabbak. Legyünk ezek választásakor is körültekintőek, különösen, ha más országok állampapírjai közül választanánk, mert az országok között is vannak megbízhatóbbak és kevésbé megbízhatóak.

• Befektetési alap: a legegyszerűbb, ha úgy képzeljük el, mint egy nagy közös kasszát, amelybe rajtunk kívül sokan mások is befizetnek kisebb-nagyobb összegeket. A bent lévő részesedések aránya dönti el, hogy ki mekkora tulajdonrésszel rendelkezik a kasszából.

  A befektetési alapokat komoly piaci ismeretekkel és magas szakértelemmel rendelkező alapkezelők menedzselik, amely során, diverzifikált módon különböző típusú részvényeket, kötvényeket és állampapírokat vásárolnak, illetve adnak el. Ők akár olyan befektetési lehetőségekhez is hozzáférnek, amelyeket mi magánszemélyként nem érhetünk el, illetve a tudásuknak köszönhetően tisztában vannak vele, hogy melyik befektetés mekkora kockázattal jár. 

  A nyílt végű befektetési alapok bármikor eladhatók és megvásárolhatók, a zárt végűek pedig meghatározott futamidővel jönnek létre, és csak a tőzsdei forgalomban lehet továbbértékesíteni őket. 

• ETF: az Exchange Traded Fund angol kifejezés rövidítése, melynek jelentése: tőzsdén kereskedett befektetési alap. Tulajdonképpen egy olyan értékpapírokból álló instrumentum, amelyet brókercégeken keresztül tudunk megvásárolni. Ha ETF-be fektetünk, akkor az alapkezelő az adott ETF mögött álló termékeket vásárolja meg a pénzünkön. Ez lehet deviza, értékpapír, részvény, árucikk és ezek valamilyen logika mentén történő vegyítése is.

  Segítségével a befektetésünk diverzifikáltabb lesz, hiszen nem egyetlen, hanem – az ETF jellegének megfelelő – több cégbe fektetünk be, így biztonságosabb, mint például az egyes részvények vagy a kötvények önmagukban.

  Érdemes külön megemlíteni azokat az “indexkövető”-nek nevezett ETF-eket, amelyeket egyes tőzsdei, vagy iparági indexek lekövetésére hoztak létre.

• Összetett termékek: ide tartoznak a strukturált, származtatott termékek, köztük például a certifikátok, warrantok, határidős és opciós termékek.

  A certifikát egy pénzintézet által kibocsátott tanúsítvány, amely előre meghatározott mód szerint igazodik a mögötte álló termék árfolyamváltozásához. A warrant pedig egy speciális certifikát, amellyel tőkeáttételes kereskedés is megvalósítható.
  
  A határidős termékek vásárlása esetén a jelen pillanatban szerződést kötünk arra, hogy egy előre meghatározott jövőbeni időpontban, egy előre fixált áron megvásároljuk az adott terméket (a leszállítása is csak ebben a későbbi időpontban lesz esedékes).

  Opciós ügylet esetében az opció megvásárlója jogosultságot szerez arra, hogy az adott ügylet mögött álló terméket egy előre meghatározott időpontig, egy előre meghatározott áron megvásárolja vagy eladja az opció kiírójának.

TBSZ, mint értékpapírszámla

Ha úgy tervezzük, hogy legalább 5 évig nem kívánjuk elkölteni a befektetésre szánt tőkénket, akkor érdemes az értékpapírszámlánk mellé egy Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) indítani, mert ezen keresztül kedvezőbb adózási feltételek vonatkoznak majd ránk.

TBSZ számlát bármely pénzintézetnél nyithatunk minimum 25.000 forint befizetésével.

A TBSZ számlák sajátossága, hogy a futamidejük 5 év, amely előtt van egy nulladiknak nevezett gyűjtőév. A számlára befizetni kizárólag ebben a gyűjtőévben lehet, utána a futamidő végéig már csak befektetni tudjuk ezt az összeget. Vagyis a nulladik év utáni 5 évben már csak a befizetett pénzünkkel kereskedhetünk.

Nézzük meg, hogy még miben különböznek a TBSZ számlák a sima értékpapírszámláktól:

1. A TBSZ számláról történő pénzkivétel a legtöbb esetben a számla megszüntetésével jár. Ha az első 3 évben tesszük ezt meg, akkor a 15%-os kamatadót is be kell fizetnünk a hozamaink után. A harmadik évben azonban egyszeri alkalommal szabadon vehetünk fel pénzt a számláról, úgy, hogy ne szűnjön meg (minimum 25.000 forintot rajta kell hagynunk). A 3. és 5. év közötti időszakban pedig már a kedvezményesebb, 10%-os kamatadó mellett vehetjük fel a pénzünket (a számla ebben az esetben is megszűnik), ha pedig megvárjuk az 5 éves futamidő végét, akkor mentesülünk a kamatadó alól.Amikor letelik az 5 év, akkor egy új TBSZ számlán ismét befektethetjük a felszabadult tőkénket részben, vagy egészben. 

1. További fontos különbség, hogy egy évben pénzintézetenként csak egy TBSZ számlát nyithatunk, ami arra az esetre is érvényes, ha a számlát esetleg év közben megszüntettük. Ez akkor lehet lényeges, ha például nyitottunk egy TBSZ számlát, de nem vagyunk elégedettek az adott bank szolgáltatásaival, ezért úgy döntünk, hogy kivesszük a pénzt és átmegyünk egy másik bankhoz. Azonban időközben rájövünk, hogy az új bank feltételei sem kedvezőek számunkra, és vissza szeretnénk térni a korábbihoz. Ezt viszont ugyanabban az évben már nem tehetjük meg.

Hol és hogyan nyithatunk értékpapírszámlát?

Ha eldöntöttük, hogy szeretnénk saját kezelésű értékpapírszámlát nyitni, akkor azt kétféle szolgáltatónál tudjuk megtenni: banknál vagy brókercégnél.

A bankoknál eltérő lehetőségekkel találkozunk, ugyanis létezik olyan opció, ahol maga a bank foglalkozik egyben a befektetésekkel is, például az OTP esetében. Más bankok pedig külön céget alapítanak erre a célra, mint az Erste Banknál az Erste Bróker. Illetve olyan megoldással is találkozhatunk, amikor a bank maga is foglalkozik értékpapírszámlákkal, de “házon belül” külön cég is van erre a célra. Ilyen példát a K&H-nál láthatunk, ahol a bank csak a befektetési alapokkal foglalkozik, az egyedi részvényekkel, illetve a nemzetközi értékpapírokkal már a KBC Equitas.

Maga a számlanyitás művelete nem bonyolultabb, mint egy normál folyószámla esetén. Egyes szolgáltatóknál kizárólag személyesen, a bankfiókban, vagy a brókercégek ügyfélszolgálati irodáiban lehet megnyitni a számlát, ám létezik már olyan megoldás is, amelynél otthonról, kényelmesen, online elindíthatjuk a folyamatot. Egyes szolgáltatóknál a személyes megjelenés teljesen elkerülhető lehet. Ilyen esetben a személyi azonosító okmányainkat beszkennelve kell elküldeni a cégnek.

Azt azonban fontos tudni, hogy amikor értékpapírszámlát nyitunk, mindig jár mellé egy pénzszámla is. Ez arra szolgál, hogy ide fizetjük be a befektetni kívánt pénzünket a futamidő során bármikor, és innen utaljuk ki a pénzt akkor is, amikor ki szeretnénk venni a megtakarításunkat, vagy megszüntetnénk a számlát. Emellett pedig erre a pénzszámlára kerülnek azok az összegek is, amelyek épp nincsenek befektetve.

Az értékpapírszámlák költségei

Az értékpapírszámlákhoz többféle díjak és költségek kapcsolódnak, mint például

• számlavezetéshez kapcsolódó díjak,
• kereskedéshez kapcsolódó díjak,
• további díjak és költségek.

A fenti díjak mértéke, illetve számítási módja szolgáltatónként igen eltérő lehet, ezért fontos, hogy alaposan megismerjük a bankok, brókercégek kondícióit, mielőtt választunk.

A kondíciókban az egyes pénzintézeteken belül is nagy különbségek lehetnek, attól függően, hogy milyen számlatípust választunk, illetve milyen felületen (pl. bankfiók, telefon, online platform stb.) keresztül adjuk le a megbízásainkat. (Mindig az online felületen keresztül leadott megbízási díjak a legkedvezőbbek.)

Sokan gondolják azt, hogy ha saját magunk kezeljük az értékpapírszámlánkat, akkor azzal sok költséget meg tudunk spórolni az egyösszegű biztosítási befektetések, vagy éppen a privát banki szolgáltatások igénybevételéhez képest, de mint látni fogjuk a különböző díjak bemutatása során, hogy ez nem feltétlenül van így.

Érdemes tudni azt is, hogy a kondíciós listákban szereplő díjakhoz képest a bankok, brókercégek tudnak kedvezőbb ajánlatot is adni, ha valaki igazán nagy összeggel vagy jelentős kereskedési forgalommal használja az értékpapír számláját. Hogy mi számít igazán nagynak azt nehéz számszerűsíteni, és pénzintézetenként biztosan eltér, de több tízmillió Ft-os kereskedési tőke, illetve havonta több száz millió Ft-os forgalom esetén érdemes lehet egyedi ajánlatot kérni.

Nézzük is meg bővebben a lehetséges költségek körét.

Számlavezetéshez kapcsolódó díjak

Ezeket a díjakat pénzintézettől függően adott időszakonként, általában havonta, negyedévente, vagy évente számítják fel.

Lehet fix összeg, ugyanakkor előfordul olyan opció is, ahol a számlán lévő értékpapír állomány értékének adott százaléka.  De olyan szolgáltatóval is találkozhatunk, ahol a fix számlavezetési díj mellett “állományi díj” megnevezéssel %-os mértékű díjat is beszednek.

Bár számlavezetési költséggel a legtöbb esetben számolnunk kell, ám léteznek olyan cégek, ahol ingyenes a számlavezetés. Ők azonban valószínűleg inaktivitási díjat fizettetnek meg a keveset kereskedő ügyfeleikkel.

Az inaktivitási díj alkalmazása a magyar brókercégekre kevésbé jellemző, de több külföldi – különösen azok, amelyeknél nagyon alacsony a megbízási díj összege – inaktivitási díjat számít fel, ha egy hónapban nem kötünk elegendő ügyletet. (Pl. ha az adott hónapban nem éri el a fizetett megbízási jutalékunk a 10 USD-t, akkor 10 USD inaktivitási díjat vonnak le a számlánkról.)

Kereskedéshez kapcsolódó díjak

Ide tartoznak mindazon díjak, amelyek az egyes értékpapírok kereskedése kapcsán merülnek fel. Így például a tőzsdei megbízási díjak, a megbízások módosítási, vagy visszavonási díja.

Megbízási díjat az értékpapírok vásárlása és eladása során számíthatnak fel. Egyes intézményeknél lehetnek olyan ügylettípusok (pl. napon belüli kereskedés), amelyek esetében csak vásárláskor, vagy csak eladáskor kell a megbízási díjat megfizetnünk. 

Tőzsdén forgó értékpapírok esetében a hazai brókercégeknél általában százalékosan van meghatározva az összeg (pl. a megvásárolt papírok értékének a 0,35%-a, de minimum 183 Ft). 

Egyes terméktípusok (pl. határidős ügyletek, opciók) esetén ugyanakkor egy kontraktus eladása vagy vétele fix összegbe (pl. 250 Ft/kontraktus) kerül.

Külföldi brókercégek – elsősorban az amerikai tőzsdéken – a részvények kereskedése esetében gyakran szintén fix díjat szoktak meghatározni. (Pl. 0,5 cent/részvény, de min. 1 dollár.)

Befektetési alapok vásárlása vagy eladása esetén általában mennyiségtől független fix díjat határoznak meg, de itt is előfordulhat az ügylet értékének %-ában kifejezett díj is. 

Befektetési alapok esetében szoktak beszélni alapkezelői díjakról, de ezek a díjak már a befektetési alap árába be vannak építve, azaz az értékpapírszámlánkat közvetlenül nem érintik.

Egyes befektetési alapok eladása esetén fel szoktak tűntetni egy magasabb eladási díjat is, amelyet akkor alkalmaznak, ha egy adott időtávon (pl. vásárlástól számított egy év) belül válunk meg tőle.

Nagyon fontos, hogy alaposan nézzük át a választott pénzintézet kondíciós listáját és ha kell, kérjünk tőlük telefonos segítséget, hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés.

További díjak, költségek

Az biztos, hogy a fenti két költségkategória lesz a legjelentősebb tétel a saját kezelésű értékpapírszámlánk kapcsán. Viszont van még több, kevésbé számottevő tétel is, amelyeket érdemes megemlíteni.

• számlanyitási díj: Az összege gyakran nulla, vagy éppen aktuális akció keretében nulla.
• kiutalási díj: Ha az értékpapírszámlánkról a bankszámlánkra utalunk vissza pénzt, annak a díja. Általában felszámolják, de van néhány brókercég, aki havonta egy átutalást díjmentesen biztosít a számunkra. Amennyiben az értékpapírszámlánk és a bankszámlánk is ugyanannál a bankcsoportnál van, akkor szintén esélyes, hogy nem számolják fel ezt a díjat.
• értékpapír kölcsönzés díja: Short ügylet során először eladjuk az értékpapírt és később – remélhetőleg olcsóbban – visszavásároljuk. Erre csak akkor van módunk, ha előtte kölcsönkaptuk az adott értékpapírokat. Ez a díj a kölcsönzés díja (pl. a kölcsönvett értékpapír állomány értékének 12%-a a kölcsön időtartamára számítva).
• hitelkamat: Egyes brókercégek megengedik, hogy az értékpapírszámlánkon található készpénz, illetve értékpapírok értékének a többszörösével kereskedjünk. Ilyen esetben a szükséges többlet-tőkét hitelként megkapjuk és ezután kamatot fizetünk. Figyelem! Tőkeáttételes kereskedés esetén előfordulhat, hogy nagyobb veszteséget szenvedünk el, mint a teljes befektetett tőkénk!
• kényszerlikvidálás díja: Ha arra kényszerül a pénzintézet, hogy valamely pozíciónkat likvidálja, mert pl. félő, hogy a számlánk mínuszba megy (ez csak tőkeáttételt tartalmazó ügyleteknél fordulhat elő), akkor zárhatja a pozícióinkat. Ezért a kényszerzárásért ezt az extra díjat számítja fel.
• osztalékfizetési ügyintézés: Egyes brókercégek külön díjat számítanak fel, ha osztalékot fizet számunkra egy részvénytársaság. 
• devizakonverzió díja: Ha külföldi piacokon kereskedünk, akkor szükséges, hogy rendelkezzünk a megfelelő devizával.
• real-time adatszolgáltatás: Aktív kereskedők számára alapvető fontosságú, hogy valós időben lássák, hogy adott pillanatban milyen árfolyamon forognak az egyes értékpapírok. (Alapesetben a brókercégek 15 perces késleltetéssel biztosítják ezt az információt.) Ennek a díja néhány ezer forint havonta.
• grafikonrajzoló program díja: A kereskedési döntéseket nem csak a megvásárolni szándékozott cég gazdálkodási adatai alapján lehet meghozni, hanem úgynevezett “technikai” módszertan alapján is. A technikai elemzés elvégzéséhez szükség van egy jó grafikonrajzoló szoftverre, amelyet külön díjért tudunk megvásárolni, vagy előfizetni. (Szintén pár ezer forintos költség minden hónapban.)

A fenti lista bár hosszú, de nem teljes, mert lehetnek olyan – akár csak egy-egy cégre jellemző – díjak, amelyek ritkán merülnek fel. De ahogy korábban is írtuk, mindenképpen és alaposan át kell nézni a választott brókercég kondíciós listáját, hogy utólag már ne érhessenek minket meglepetések.

A fentiek alapján jól látható, hogy miért ajánlatos értékpapírszámla nyitás előtt is konzultálni egy független, de tapasztalt pénzügyi szakértővel, aki díjmentes beszélgetés során segít eldönteni, hogy a saját kezelésű értékpapírszámla valóban nekünk való-e, nincs-e ennél jobb, optimálisabb megoldás a számunkra.

Az értékpapírszámlák hozamai

Az előzőekben megbeszéltük a saját kezelésű értékpapírszámlák kapcsán felmerülő költségeket. Ezeknek a számláknak az elsődleges célja azonban az – a legtöbb befektetési számlához hasonlóan -, hogy rajtuk keresztül különféle eszközökbe fektessük be a pénzünket, ezzel pedig gyarapíthassuk azt. Ha jól ismerjük az értékpapírok világát, és van elegendő időnk ahhoz, hogy okosan menedzseljük a befektetéseinket, akkor igen magas hozamokat is elérhetünk.

Akik otthonosan mozognak a pénzügyekben, azok általában diverzifikálják a befektetéseiket. Vagyis a pénzüket nem csak egyféle papírba teszik, hanem vegyesen, különböző kockázatú eszközökbe. 

Sok év átlagában elmondható, hogy a piacon fellelhető egyedi részvényekkel, árupiaci termékekkel (egy közepes kockázatú portfólióval) kb.8-10%-os (éves) átlaghozamot lehet elérni. Azonban a befektetések esetében fontos látni azt, hogy minél rövidebb időtávban gondolkozunk, a hozamok / veszteségek annál nagyobb mértékben szórhatnak.

Ezzel szemben a bankbetétek és az állampapírok jóval alacsonyabb (általában évi 1-4%) hozamot eredményeznek, viszont sokkal biztonságosabbak és kiszámíthatóbbak is.

Egy megfelelően diverzifikált portfólióban általában egyaránt találhatóak alacsony és magas kockázatú eszközök, így a piac kedvezőtlen alakulása esetén sem veszítjük el az összes befektetett pénzünket, és optimális szintre hozhatjuk a hozamainkat.

Hogyan diverzifikáljunk?

A diverzifikációt több szinten és módon is el lehet végezni, ezáltal többféleképpen is védhetjük a befektetett vagyonunkat. Alapvetően elmondható, hogy – különösen nagyobb vagyon esetén – intézményi szinten is érdemes diverzifikálni, vagyis már az értékpapírszámla-vezetést is több szereplőre bízni.

Ha két (vagy több) különböző pénzintézetnél nyitunk saját kezelésű értékpapírszámlát, akkor még ha az egyik váratlanul fizetésképtelenné is válna, a másik szolgáltatónál még ugyanúgy tovább futnak a befektetéseink.

Emellett arra is van lehetőségünk, hogy többfajta eszközbe fektessük a pénzünket. Nem muszáj megállnunk a vállalati részvényeknél és a kötvényeknél, hanem befektethetünk például ingatlan- vagy arany alapokba, kriptovalutákba (pl Bitcoinba), állampapírokba is.

Ezen kívül a diverzifikációt végezhetjük például földrajzi régiók szerint is, hiszen köztudott, hogy a világ országai eltérő módon fejlődnek, emiatt a világgazdaságban is különböző mértékben vesznek részt. Így, ha nem csak hazai értékpapírokat, hanem nemzetközi részvényeket, kötvényeket is vásárolunk, azzal tovább biztosíthatjuk a befektetésünket.

Különböző iparágak között is szétoszthatjuk a befektetéseinket. Választhatunk az egyes vállalati szektorok, például techcégek, nyersanyagokkal foglalkozó cégek (kőolaj, bányaipari termékek) vagy akár rendszeresen osztalékot fizető vállalatok részvényei közül is.

A lényeg, hogy minél több helyen van a pénzünk, annál kisebb az esélye annak, hogy a befektetésünk összességében veszteséges legyen. Ez az ismérve a korábban már említett komplett befektetési alapoknak is, hiszen ezekben egyszerre többféle értékpapír van, így, ha az egyik épp rosszul teljesít, attól a többi, jól teljesítő még tartja a pénzünket, ezáltal kevesebb a kockázat.

Vagyis, ha például egy tech részvényekből álló befektetési alapot veszünk, akkor abban lehet például Facebook, Google, Apple részvény egyaránt. Egy ilyen diverzifikált alap mindenképpen stabilabb lehet, mintha csak az egyik tech cég részvényébe fektetnénk. A befektetési alapok esetében ugyanis, ha például a Facebook részvényei veszteségesek lennének, akkor a másik két cég részvényei – amik továbbra is stabilak – megtartják az értéküket és hozamokat termelnek a számunkra.

Érdemes tehát minél több szinten diverzifikálni a befektetésünket, hiszen, ha csak egyetlen (vagy egyetlen típusú) értékpapírt vásárolunk, akkor veszteséges időszak esetén nincs semmi, ami ellensúlyozza azt és nagyban növeljük ezzel a befektetésünk kockázatát.

Az értékpapírszámlák biztonsága

Egy befektetésben mindig lesz valamekkora kockázat, olyan opciót még nem “találtak fel”, amelyre azt lehetne mondani, hogy teljesen, 100%-ig biztonságos, és soha, semmiféle kedvezőtlen helyzet nem történhet. Ez ugyan némi bizonytalanságot vethet fel bennünk a befektetéssel kapcsolatban, hiszen érthető, ha nem szeretnénk, hogy rajtunk kívül álló okok miatt elveszítsük a pénzünket.

Éppen ezért jó, ha tudjuk, hogy nem csak mi tehetünk pénzünk biztonságáért azzal, hogy különböző szolgáltatóknál és eltérő eszközökbe fektetjük a pénzünket, hanem a pénzintézetek is biztosítanak valamekkora védelmet a befektetésünkre.

Ha ugyanis egy adott pénzügyi szolgáltató becsődöl és nem férnénk hozzá sem az értékpapírszámlánkhoz, sem a rajta tárolt pénzünkhöz, akkor ebben az esetben a BEVA (Befektető-védelmi Alap), és az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) biztosítja számunkra a kárrendezést.

Ezek valójában önálló, jogi személyek, amelyek a befektetőket védik, és szükség esetén kártalanítják. A különbség közöttük az, hogy a BEVA az értékpapírokat, az OBA pedig az értékpapírszámlákhoz tartozó pénzszámlán lévő pénzt védi.

Mindkét alap a tagok, azaz a bankok és brókercégek befizetéseiből működik. Ha tehát egy pénzügyi szolgáltató OBA, vagy BEVA tag akar lenni, akkor cserébe csatlakozáskor egyszeri, majd utána éves díjat kell fizetnie. Az alap pedig ezt az összeget arra használja fel, hogyha egy tag fizetésképtelenné válik, akkor ebből kártalanítja az ügyfeleit.

Ezek után nézzünk meg most pár hasznos tudnivalót, és oszlassunk el néhány tévhitet az OBA és a BEVA védelmével kapcsolatban.

A BEVA

Ha úgy alakul, hogy az a befektetési szolgáltató, amelynél a befektetéseink találhatók, hirtelen csődbe megy, akkor sem kell búcsút vennünk, a befektetett összegtől, ha az értékpapírok egy része vagy egésze valamiért nincs meg. Hiszen, ha a becsődölt pénzintézet BEVA tag, akkor az Alap kártalanít minket. (Bár az értékpapírok elvileg nem tűnhetnek el, a gyakorlatban már sajnos volt ilyenre példa.)

Ez azonban nem automatikusan történik. Ha a szolgáltató ellen felszámolási eljárás indul, és nem tudja visszafizetni a befektetésünket, akkor a BEVA egy közleményben felhívja az ügyfelek figyelmét a kártalanítási lehetőségre, és tájékoztat az ehhez szükséges tennivalókról. Ezután az ügyfeleknek be kell adniuk egy kártalanítási kérelmet, amelyet elbírálnak.

Azt viszont fontos tudni, hogy a BEVA által nyújtott védelem nem korlátlan: befektetőnként és pénzintézetenként legfeljebb 100.000 eurós összeghatárig kártalanít. Vagyis, ha egy szolgáltatónál több számlával rendelkezünk, akkor a két értékpapírszámlán lévő vagyonunk után összevontan fizetnek maximum 100.000 eurót (35 millió forintot). 

Viszont, ha ugyancsak több számlánk van, ám több különböző pénzintézetnél, akkor már minden egyes számlára egyenként jár a maximum 100.000 eurós kártérítés. Vagyis, ha igazán magas összeggel kereskedünk, akkor ebből a szempontból is jobban járunk, ha több értékpapírszámlát nyitunk több szolgáltatónál.

Az összeget mindig forintban kapjuk meg, amit a felszámolás kezdő napja előtti 180 nap átlagárfolyama alapján számítanak ki. Ha pedig ez valamely oknál fogva nem ismert, akkor a BEVA igazgatóságáé lesz a döntő szó. Ez abból a szempontból problémás, hogy az árfolyamok ingadozása nagyban befolyásolja azt, hogy mekkora összeggel kártalanítanak minket. Tehát nehéz előre pontosan kiszámolni, hogy mennyi kártérítést fogunk kapni.

Emellett azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a BEVA esetében önrésszel is számolnunk kell. Ha a veszteségünk nem éri el az 1 millió forintot, akkor a teljes összeget megkapjuk, ha viszont eléri, vagy meghaladja, akkor az 1 millió feletti összegnek már csak a 90%-át kapjuk meg kártalanításként.

Tehát, ha például volt az értékpapírszámlánkon 5.000.000 forintnyi befektetésünk, akkor ebből 1.000.000 forint, plusz a maradék 4.000.000 forint 90%-a, azaz 3.600.000 forint, vagyis összesen 4.600.000 forint kártalanításra vagyunk jogosultak. Ez valóban nem éri el az általunk befektetett 5 millió forintos összeget, azonban még mindig sokkal kedvezőbb, mintha a teljes pénzünket elbuktuk volna.

Akad azonban néhány olyan eset, amikor a BEVA nem véd minket a veszteségtől, melyek a következők:

• Ha rosszul kezeljük a befektetéseinket, és azért veszítjük el a pénzünket, mert nagy kockázatú értékpapírokba fektettünk, amelyek árfolyama kedvezőtlenül alakul. Ilyen esetekben úgymond a “mi hibánk”, hogy nem megfelelően menedzseltük a befektetéseinket, ezért a BEVA nem vállal felelősséget, hiszen nem a bank vagy a brókercég csődje, illetve az értékpapírok eltűnése miatt ért minket veszteség.
• Ha a szolgáltató a szerződés megkötésének napján még, vagy eleve nem is volt a BEVA tagja. Ezt mi magunk is ellenőrizhetjük az Alap honlapján.
• Ha nem értékpapírban van a pénzünk.

Az OBA

A saját kezelésű értékpapírszámlához tartozó pénzszámlán tartott pénzünk már az OBA hatálya alá tartozik. Mint már említettük, ezen a számlán az a pénzösszeg található, ami épp nincs befektetve. A pénzintézet csődje viszont természetesen ezt a számlát is ugyanúgy érintheti, azonban a BEVA helyett itt az OBA kártalanít minket. (A csőd ezt a számlarészt sokkal inkább érinti, hisz míg az ügyfelek értékpapírjai a legtöbbször hiánytalanul megvannak, a betétekre ez általában nem mondható el.)

Vegyünk egy példát: van az értékpapírszámlánkon 350.000 forint, és ebből 200.000 forintot befektetünk értékpapírba, a maradék 150.000 forintot pedig a hozzátartozó pénzszámlán hagyjuk. Sajnos a pénzintézet csődöt jelent, nem férünk hozzá a pénzünkhöz. Viszont nem kell aggódnunk, hiszen a BEVA az éppen befektetett 200.000 forint, az OBA pedig a pénzszámlán lévő 150.000 forint alapján fog kártalanítani minket, tehát a pénzünk mindkét helyen védelem alatt áll.

Az alapértelmezett szabály szerint az OBA is 100.000 euróig fizet kártalanítást. Természetesen az összeget itt is forintban kapjuk meg, melyet az aktuális árfolyam alapján számítanak ki, ha forint helyett például dollárban vagy euróban volt a pénzünk. 

Fontos különbség még, hogy az ügyfélnek itt semmit nem kell intéznie. Miután hivatalosan is megjelenik a kártalanítást megalapozó határozat, az érintetteket tájékoztatják a részletekről, miközben a háttérben már megkezdik az adatok feldolgozását. Általában 5-15 munkanappal a határozat közlése után vissza is kapjuk a pénzünket.

Ahhoz, hogy tudjuk, számíthatunk-e adott esetben az OBA általi védelemre, szintén érdemes megtekinteni a tagintézetek listáját a hivatalos weboldalon. 

Ahogy láthattuk, a BEVA és az OBA ugyan bizonyos összeghatárig és feltételekkel kártalanít minket, ha veszteség ér, azonban mindenképp érdemes alaposan megfontolnunk, hogy melyik pénzintézetnek szavazunk bizalmat a befektetésünkkel.

A döntés során mindig vizsgáljuk meg, hogy az adott szolgáltató milyen régóta van a piacon. Általánosságban elmondható, hogy a nagy múltú pénzintézetek, amelyek már több válságot is túléltek, stabilnak nevezhetők. Illetve a nemzetközi, több országban sikeresen működő cégek is viszonylag biztonságosak.

Értékpapírszámlák összehasonlítása

Mostanra tehát ismerjük már a saját kezelésű értékpapírszámlák fogalmát, a nyitásának menetét, a hozzá kapcsolódó költségeket, és a várható hozamokat. Ezek az információk mind hasznunkra válnak a végső döntésben. Ebben lehet további segítség az összefoglaló táblázatunk, melyben nagyobb pénzintézetek ajánlatait mutatjuk be, hogy konkrét számokat is lássunk.

Bár a táblázat készítése során törekedtünk a pontosságra és a pénzintézetek honlapján elérhető kondíciós listák alapján töltöttük ki. A bankok, brókercégek kondíciói ugyanakkor folyamatosan változhatnak, ezért fontos, hogy ne ez alapján, hanem a közzétett kondíciós listák információi alapján döntsünk.

A fenti táblázat a közzétett kondíciós lista alapján került kitöltésre. A bankok, brókercégek időszakos akciókkal vagy egyedi megállapodással ennél kedvezőbb ajánlatot is adhatnak.

A táblázatban foglalt adatok alapján láthatjuk, hogy lényeges különbségek lelhetőek fel az egyes szolgáltatók díjszabásaiban. 

A tranzakciós költségeknél a legtöbb esetben százalékosan van meghatározva a díj, egy minimálisan fizetendő összeg azonban szinte mindegyik szolgáltatónál szerepel.

A döntés tehát nem egyszerű, hiszen a rengeteg különböző díjazásba, és a szolgáltatók hirdetményeinek apróbetűs részébe könnyű belezavarodni. Ezért minden esetben érdemes független pénzügyi tanácsadóhoz fordulni, aki szakértelmével segít meghatározni befektetői magatartásunkat, és kiválasztani a számunkra legkedvezőbb lehetőséget.

Az értékpapírszámlán lévő tőkénk hozzáférhetősége

Az értékpapírszámlák egyik fontos tulajdonsága, hogy rugalmasak, azaz szinte bármikor hozzáférhetünk a rajta tárolt pénzünkhöz.

Némileg más a helyzet a TBSZ számla esetében. Ha a TBSZ számlán lévő pénzünkhöz szeretnénk hozzányúlni, akkor erre van lehetőség, de ennek “ára van”. Egészen konkrétan, ha bármekkora összeget is szeretnénk a TBSZ számlánkról elutalni az 5. év vége előtt, akkor az azonnal a számla teljes megszűnését jelenti (kivétel, hogy a 3. év végén van lehetőségünk a számláról – annak megszűnése nélkül – kiutalni pénzt. (Az adózásról már írtunk korábban.)

Van azonban még egy fontos tudnivaló, ha arról beszélünk, hogy pénzt szeretnénk levenni a kereskedési értékpapírszámlánkról. Tudnunk kell, hogy a részvények T+2 napos elszámolásúak, míg a befektetési alapok között van azonnali és akár T+5 napos elszámolású is. (A kondíciós listákban jelölve van ez az érték.)

Mit is jelent pontosan a T+2 napos elszámolás? A Budapesti Értéktőzsde elszámolási szabálya szerint pénzt felvenni az értékpapír eladást követő 2. munkanapon lehet. Példával illusztrálva: Tegyük fel, hogy eladunk 100 000 Ft értékben részvényt. A kapott 100 000 Ft azonnal látszani fog az értékpapírszámlánkon, és ha szeretnénk azonnal tudunk belőle egy másik értékpapírt vásárolni. Viszont a bankszámlánkra kiutalni legkorábban csak az eladást követő 2. munkanapon tudjuk majd.

Kinek éri meg saját kezelésű értékpapírszámlát nyitni?

Az eddigiek alapján láthattuk, hogy a saját kezelésű értékpapírszámlák rengeteg lehetőséget rejtenek magukban, és csaknem teljes szabadságot adnak a befektetéseink menedzselésére. Ez elsőre valóban jól hangzik, azonban érdemes tisztában lennünk a veszélyeivel is.

Ezt a fajta értékpapírszámlát azoknak éri meg nyitni, akiknek van minimum 200.000 Ft befektetni való tőkéjük, otthonosan mozognak az értékpapírok, részvények, kötvények, befektetési alapok világában, és követik a gazdasági és tőzsdei események alakulását. Emellett a kellő időráfordítás is lényeges, hiszen az árfolyamok igen gyakran változnak, ezért fontos, hogy mindig tisztában legyünk az aktualitásokkal.

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy ennél a befektetési formánál, minden döntést nekünk kell meghozni, így a nyereség-veszteség felelőssége is csak a miénk. Érdemes tehát ezt is mérlegelni mielőtt számlát nyitunk, hogy az ezzel járó esetleges stresszt és elfoglaltságot elbírjuk-e.

Léteznek ugyanis olyan befektetési lehetőségek is, amit magas pénzügyi tudás nélkül is nyugodt szívvel választhatunk.

Érdemes megismerni ezeket az egyéb lehetőségeket is, például az állami garanciával járó állampapírokat, amelyek alacsonyabb hozamokért cserébe biztonságos és kiszámítható befektetési lehetőséget kínálnak. Vagy az egyösszegű biztosítói befektetéseket, illetve a privát banki szolgáltatásokat, ahol a saját kezelésű értékpapírszámlához hasonló hozamokat érhetünk el, viszont a pénzünket erre szakosodott pénzügyi szakértők kezelik.

Ezt a döntés azonban nem kell egyedül meghoznunk, hanem kereshetünk olyan szakembereket is, akik jól ismerik a különböző lehetőségeket, és az egyéni igényeink alapján olyan befektetési megoldást ajánlanak majd nekünk, amellyel a számunkra elfogadható kockázati szint mellett is kedvező hozamokat érhetünk el.