Hogyan tartsuk biztonságban a vagyonunkat?

Mit jelent a vagyon védelme?

A befektetés és vagyon szavakat sokszor szinonímaként használjuk, de érdemes különbséget tenni közöttük, hiszen a két fogalom nem teljesen egy és ugyanaz. 

A vagyonunk az értékkel bíró eszközeink (ingatlanok, ingóságok, befektetések) és tudásunk összessége.

A befektetés ezen belül a vagyonunk azon része, amitől gyarapodást várunk, és ezért akár bizonyos mértékű kockázat vállalására is hajlandóak vagyunk. A befektetés célja tehát minden esetben a vagyon növelése, vagy legalább az értékének megőrzése. 

Tipikus befektetési eszköz például a kötvény, a részvény, az állampapír, a bankbetét, a befektetési céllal vásárolt ingatlan, az aranytömb, stb. Közös bennük, hogy mindegyikkel szemben van egy bizonyos hozamelvárásunk. 

A vagyontárgyainkat többféle szempont alapján csoportosíthatjuk. Az egyik megközelítés szerint beszélhetünk: 

• pénzügyi eszközökről (pl. értékpapírok, bankszámlák, készpénz) és
• nem pénzügyi eszközökről (pl. befektetési célú vagy lakóingatlan, nyaraló, ékszerek, festmények, autó, stb.).

Amikor tehát vagyonvédelemről beszélünk, érdemes e két csoportot különválasztani, és így vizsgálni a kérdést. 

Nem pénzügyi eszközök védelme

A vagyonvédelem tárgya lehet bármilyen ingó vagy ingatlan vagyontárgyunk. A nem pénzbeli vagyontárgyak védelme körébe soroljuk például a befektetési céllal vett lakás védelmét, a fizikai arany biztonságát, régiségek, festmények, műtárgyak biztosítását. 

A nem pénzbeli vagyon védelme jelenti egyrészt a tárgyak őrzését és védelmét, illetve biztosítását a rongálás, eltulajdonítás, megsemmisülés, valamint az egyéb károk ellen, jelentheti továbbá a velük való ésszerű gazdálkodást is (pl. ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása).

A nem pénzbeli vagyon védelmére többféle megoldás közül választhatunk: a népszerű és elterjedt vagyonbiztosítás mellett lehetőségünk van magas fokú biztonság mellett a kisebb méretű értékes vagyontárgyainkat akár otthon, vagy banknál elhelyezett széfben tárolunk. De a fizikai védelemre szakosodott professzionális szolgáltatóhoz is fordulhatunk, aki egy meghatározott éves díj mellett gondosan megőrzi azokat.

Pénzügyi eszközök védelme

A pénzben tartott vagyon védelme ennél eggyel speciálisabb dolog. A megspórolt pénzünket tarthatjuk ugyanis otthon készpénzben, vagy ha kamatoztatni is szeretnénk, rábízhatjuk a megtakarításunk őrzését és gyarapítását valamely pénzintézetre, vagy más befektetési szolgáltatóra is. 

Ha otthon, a matrac alá rejtve, vagy lekötés nélkül csak a bankszámlánkon tartjuk a vagyonunk, akkor maximum a pénzünk fizikai védelméről gondoskodhatunk. 

Ahhoz, hogy az értékállóságát és érték növekedését is biztosítani tudjuk, be kell fektetnünk a megtakarításunk azon részét, amelyre a mindennapi élethez nincs szükségünk. 

Egy inflációt meghaladó hozamot termelő befektetési megoldás választásával a vagyonunkat nem csak hosszú távon biztonságban tudhatjuk, de akár jelentősen növelni is tudjuk értékét. A pénzünk gyarapodásáért cserébe azonban a legtöbb esetben bizonyos kockázatot is fel kell vállalnunk. 

Ezeknek a kockázatoknak egy részét ismerjük, a befektetési termék megvásárlásával automatikusan elfogadjuk (pl. részvénynél a nagyobb hozam reményében az árfolyamingadozást), vagyis ezekkel számolhatunk. 

De vannak olyan kockázatok is, amelyek függetlenek az adott befektetési formától, ilyen például ha egy bűncselekmény, a pénzintézet fizetésképtelensége, csődje illetve felszámolási eljárása miatt hozzáférhetetlenné válna, vagy esetleg végleg eltűnne a pénzünk. 

Fontos tehát, hogy olyan befektetési megoldást válasszunk, ahol a fenti események bekövetkezte esetén is biztonságban tudhatjuk a vagyonunkat.

Szerencsére ma már minden magyarországi székhelyű pénzintézetnél, brókercégeknél, pénzügyi szolgáltatóknál elhelyezett befektetésre jogszabály által előírt, szigorú védelmi és kárrendezési szabályok vonatkoznak. Olyan tehát nem igen fordulhat elő, hogy egy MNB által felügyelt pénzintézetnél csak úgy eltűnik a vagyonunk. 

Ezt nevezzük intézményi védelmi rendszernek, amely kettős célt szolgál: egyrészt védi magát a befektetőt, azaz bennünket, hogy ha bármi történik a pénzintézettel (pl. fizetésképtelenné válik, csődbe megy, hűtlen kezelés miatt eljárás indul ellene) garanciát biztosít arra, hogy visszakapjuk a pénzünket. 

Másrészt biztosítja a pénz- és tőkepiac stabilitását is, hisz gondoljunk csak bele, mi történne, ha nem lenne a bankok, brókercégek mögött semmilyen mögöttes védelem? A befektetők – féltve a megtakarításuk – valószínűleg már az első gazdasági válság jeleknél azonnal kivennék az összes pénzüket, előidézve ezzel akár az egész pénzügyi rendszer összeomlását. 

Minden hazai pénzintézet és minden náluk elhelyezett befektetés mögött van tehát egy intézményi védelmet adó háttér, amely nagyfokú biztonságot jelent számunkra. Emellett azonban mi is sokat tehetünk a befektetéseink biztonságért. Hogyan? Ezzel a kérdéssel a cikk utolsó fejezetében foglalkozunk részletesen.

De előtte nézzük meg az egyes befektetési termékek mögött meghúzódó intézményi védelmi rendszer fontosabb jellemzőit. 

Intézményi védelem

Amikor különböző befektetési lehetőségek közül választunk, nem árt tudnunk, hogy az egyes termékek mellé milyen védelmi háló jár, vagyis milyen feltételekkel és milyen összegig van biztosítva a pénzünk.

Ma már minden magyarországi székhellyel (ezáltal kötelező OBA vagy BEVA tagsággal) rendelkező befektetési szolgáltató mögött van valamilyen mögöttes kártalanítási eszköz, ami azt garantálja, hogy akkor is megkapjuk a pénzünk, ha az adott szolgáltató fizetésképtelenné válna.

Az intézményi védelmet uniós és hazai szabályozás egyaránt biztosítja, a főbb védelmi eszközök a következők:

OBA

A magyarországi székhelyű hitelintézetnél, befektetési szolgáltatónál elhelyezett bankbetétek, folyószámlák, megtakarítási számlák biztonságát az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) adja. Vagyis ha egy bank bajba jut, biztosak lehetünk benne, hogy az OBA kártalanítani fog bennünket.

Az OBA azt garantálja, hogy ha egy hitelintézet nem tudja kifizetni a nála elhelyezett betéteket, látra szóló összegeket (azaz fizetésképtelenné válna), akkor a Betétbiztosítási Alap az ügyfelek részére húsz munkanapon belül kártalanítást fizet, így nem kell megvárni a felszámolási eljárást. 

Minden magyarországi székhelyű hitelintézet köteles csatlakozni az OBA betétbiztosításhoz. (Az OBA tagintézetek listája elérhető itt.) Ez azt jelenti, hogy Magyarországon bármilyen banknál, takarékszövetkezetnél, lakás–takarékpénztárnál, hitelszövetkezetnél indított betéti- vagy számla megtakarításunk automatikusan az OBA védelme alatt áll. 

A biztosítás az ügyfelek, azaz a betétesek számára teljesen ingyenes, az OBA-ban elhelyezett fedezetet a hitelintézetek kötelező befizetései adják.

A kártalanítás értékhatára: betétesenként és hitelintézetenként összesen legfeljebb 100 000 eurónak megfelelő forint (jelenlegi árfolyamon ez kb. 35 000 000 Ft).

Ez az az összeg tehát, amit az OBA egy ügyfél számára maximálisan kifizethet egy adott pénzintézetnél elhelyezett tőke és annak kamatai után. 

A törvényben meghatározott speciális méltánylást érdemlő esetekben (pl. lakáseladásból származó összeg után, biztosítás egyösszegű kifizetéséből eredő összeg után) ezt az értékhatárt meghaladóan, további legfeljebb 50 000 euró összegig fizethet plusz kártalanítást is az Alap. 

A védelem kiterjed nemcsak a forintban, de az euróban, dollárban és az OECD tagállamok összes fizetőeszközében elhelyezett betétekre is. A kifizetés azonban csak forintban történik, a kártalanítás időpontját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon forintosítva.

Az OBA garancia minden hitelintézetre külön-külön érvényes, és kiterjed a magánszemélyek mellett a társas és egyéni vállalkozások, egyesületek, alapítványok számláira és az ügyvédi letéti számlákra is.

Ez azt jelenti, hogy ha több banknál helyezzük el a pénzünk, akkor mindenhol biztosítottak leszünk 100 000 euróig. Ha pedig egyazon hitelintézetnél magánszemélyként és cégként is betétesek vagyunk, akkor a kártalanítást magán ügyfélként és a céges betéteink, számláink után külön-külön is megkapjuk.

Nézzük meg egy példán keresztül, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.

Az OBA további előnye, hogy ha egy betétnek több tulajdonosa is van (például férj és feleség közös számlája), akkor a kártalanítás – az értékhatáron belül – rájuk külön-külön is érvényes. Vagyis annyiszor 100 000 eurónak megfelelő forint összeget fizet az Alap, fejenként egyenlő arányban, ahány számlatulajdonos van. Például:

Milyen termékek tartoznak az OBA védelme alá?

A Betétbiztosítási Alap (lekötéstől függetlenül) a névre szóló banki betétekre fizet kártalanítást. Ebbe beletartoznak a

• folyószámlán, bankszámlán,
• takarékszámlán, megtakarítási számlán,
• lekötött bankbetétben,
• letéti számlán,
• értékpapírszámlán (például TBSZ, NYESZ)

elhelyezett pénzösszegek és azok esedékes kamatai.

Nem tartoznak ugyanakkor az OBA alá pl. a részvények, a nyílt vagy zártvégű befektetési alapok befektetési jegyei, de például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások sem. Ezek többsége egy másik védelmi intézmény – a Befektető-védelmi Alap (BEVA) – alá tartoznak.

BEVA

A Befektető-védelmi Alap 2016. január 1-től biztosítja 100 000 eurónak megfelelő forint összeghatárig (kb. 35 000 000 forintig) azokat a befektetőket, akik a rendes befektetői kockázaton kívül eső ok miatt nem jutnak hozzá az értékpapírjukhoz. Például azért, mert bűncselekmény vagy egyéb ok miatt felszámolási eljárás indul a pénzügyi szolgáltató ellen, és az nem tudja teljesíteni a kifizetéseket.

Az OBA-hoz hasonlóan a BEVA védelemért a befektetőknek nem kell semmilyen külön díjat fizetniük, fontos különbség azonban a két intézmény között, hogy míg az OBA-védettség a befektetett pénzre vonatkozik, addig a BEVA kártalanítása a letétben lévő vagyonra, azaz az értékpapír-állományra terjed ki. 

Nem véd tehát sem az esetleges árfolyamveszteségtől, sem a piaci kockázatoktól, a kifizetés mindig az aktuális piaci értéken történik. Így ha például egy 10 000 Ft-ért vásárolt részvény aktuális piaci ára csak 8 000 Ft, akkor a kifizetés során ezt az alacsonyabb értéket fogják figyelembe venni. Természetesen, ha emelkedett az árfolyam és 12 000 Ft az aktuális ár, akkor pedig ez lesz a kifizetés alapja.

Másik fontos tudnivaló, hogy kártalanításra csak az számíthat, aki a befektetési számla szerződését BEVA-tag szolgáltatóval, azaz az MNB engedéllyel működő befektetési szolgáltatóval (bankkal, alapkezelővel, brókercéggel) köti. (A tagok részletes listája elérhető itt.)

Ez egy rendkívül fontos feltétel, ezért nem árt a szolgáltatók kiválasztása során fokozottan körültekintőnek lennünk. Magyarországon a pénzügyi szolgáltatók kötelezően a BEVA tagjai. Külföldi és nem beazonosítható felügyelet alatt működő pénzintézetektől, amelyek elsősorban online működnek, érdemes azonban óvakodni.

BEVA kártalanításra az alábbi értékpapírszámlán található belföldi, vagy külföldi értékpapírok esetén számíthatunk:

• részvények, 
• befektetési jegyek, 
• vállalati kötvények, 
• kincstárjegyek, 
• államkötvények,
• stb.

A BEVA felső értékhatára – az OBA-hoz hasonlóan – befektetőként és szolgáltatóként 100 ezer euró, a kifizetés itt is forintban történik, azonban a BEVA-kártalanítás mindig tartalmaz önrészt is. 1 millió forintig 100% kártalanítást fizet, az 1 millió forintot meghaladó rész után pedig 90%-os kártalanítást teljesít.

Nézzük meg ezt egy példán keresztül is.

Tegyük fel, hogy mind a két szolgáltató egyszerre kerül bajba. A BEVA kifizetések ebben az esetben így alakulnak:

A BEVA kártalanítások összértéke tehát Minta Péter befektetéseire a két szolgáltatónál összesen: 9 200 000 Ft lesz.

A kártalanítás pontos összege természetesen az értékpapírok aktuális árfolyamától függ. A számítás során megnézik a felszámolás előtti 180 nap átlagárfolyamát, és ez alapján határozzák meg a kártalanítás pontos összegét. 

Az euróban megadott összeghatár forintosítása a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik.

A BEVA kártalanításról tudni kell, hogy soha nem automatikusan kapjuk meg, kizárólag kérelemre (a BEVA oldaláról online is letölthető formanyomtatvánnyal) indul. A BEVA a kártalanítási igényeket 90 napon belül feldolgozza és elbírálja, és további 90 napon belül kifizeti a befektetőknek.

Láthatjuk, hogy a biztonsági védelem elsősorban attól függ, hogy a befektetési számlát hol, milyen pénzügyi szereplőnél vezetjük. Pénzügyi szolgáltatónál, banknál, brókercégnél kezelt befektetéseinkre az OBA vagy a BEVA vonatkozik, a Magyar Államkincstárnál kezelt pénzekre azonban egy harmadik védelem, az állami garancia vonatkozik. A következőkben ennek szabályait nézzük meg részletesen.

Állampapír

A köztudatban is elterjedt nézet, hogy az állampapír az egyik legbiztonságosabb befektetési forma, mégpedig azért, mert a befektetés mögött a pénzpiac legstabilabb szereplője, a kibocsátó állam (esetünkben a Magyar Állam) áll. 

Állampapír alatt az állam által kibocsátott és állami kezességvállalással garantált értékpapírokat értjük. Amikor tehát állampapírba fektetjük a pénzünk, gyakorlatilag az államnak adunk kölcsön, aki valóban tőkeerősebb és biztonságosabb adósnak számít, mint például egy bank vagy egy brókercég.

Az állampapírokra érvényes állami garancia már csak fokozza ezt a védelmet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az állam mindenféle értékhatár nélkül vállalja, hogy a teljes befektetett tőkét kamatokkal együtt 100%-ban visszafizeti nekünk, ha állampapírba fektetünk. 

Ez egy nagyon erős, kibocsátói garancia, ami alól egyetlen kivétel lehetséges: az államcsőd esete, ami lássuk be, még mindig kisebb eséllyel következik be, mint bármelyik bank csődje. Az állampapír tehát valóban biztonságos.

Fontos tudni, hogy a korlátlan tőke- és hozamkifizetési garancia védelme csak a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámla esetén teljeskörű. Ha fizetésképtelenség miatt egy másik szolgáltatónál, pl. banknál, brókercégnél elúszik a pénzünk, akkor hiába érvényes az állampapírokra korlátlan garancia, az állampapírban tartott pénzünk után is a BEVA (a fent említett szabályok és értékhatár szerint, maximum 100 000 euróig) fog kártalanítani bennünket.

Ha nem a MÁK-nál, hanem más forgalmazónál, például valamilyen banknál vagy befektetési szolgáltatónál nyitunk értékpapírszámlát és arról vásároljuk az állampapírt, akkor arra nem közvetlenül az állam, hanem a BEVA kártalanítása vonatkozik.

Más a helyzet a postahelyeken vásárolt értékpapírszámlával: mivel 2019. június 3. óta a Magyar Posta Zrt. a Kincstár függő ügynöke, így a postahelyeken is az e körben teljeskörű védelmet élvező (BEVA mentes) Kincstári értékpapírszámlát lehet nyitni.

Viszontbiztosítás és letétkezelői garancia

A pénzügyi szolgáltatók speciális köre a biztosítótársaságok, amelyekről biztonság szempontjából szintén fontos szót ejteni. 

A biztosítók által kezelt ügyfelek számára erős védelmi garancia az ún. viszontbiztosítás. Ez azt jelenti, hogy minden biztosító rendelkezik egy vagy több, kimondottan erre szakosodott biztosító társaságnál viszontbiztosítással.

Ha tehát a biztosító – akivel szerződtünk – bajba kerül, és valamilyen ok folytán nem tudja az összes ügyfelét kártalanítani, akkor a kifizetéseket a viszontbiztosító fogja helyette teljesíteni.

A kockázati biztosítások esetén, vagyis amikor egy káresemény (pl. baleset, lopás) beköveztekor fizet a biztosító nekünk, a viszontbiztosítás két módon is működhet. 

Fakultatív, azaz szabad mérlegelésű viszontbiztosításnak azt az esetet nevezzük, amikor a biztosító ügyletenként dönti el, hogy az adott szerződés mely kockázati elemet és milyen mértékben szeretné átadni a viszontbiztosító felelősségébe. A viszontbiztosító pedig eldönti, hogy átveszi-e azt vagy sem. Itt tehát ügyletenként egyedileg döntenek a kártalanítás megosztásáról.

Állományi, azaz kötelező viszontbiztosítás esetén nincs ilyen megosztás. A viszontbiztosító a biztosítótársaság minden ügylete mögé odaáll, és ha szükséges, helyette rendezi a károkat.

A biztosítótársaságoknál azonban nem csak kockázati biztosítást köthetünk. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi garantálja a befektetéses életbiztosítások, azaz a megtakarítási céllal kötött biztosítások és a mögöttük található értékpapírok kifizetését egy esetleges biztosítói csőd vagy kivonulás esetén. Erre az esetre nyújt nagyfokú biztonságot az ún. letétkezelői garancia.

A befektetéses életbiztosításokról azt kell tudni, hogy a mögöttük álló értékpapírokat minden esetben valamilyen eszközalap-kezelő menedzseli. A hagyományos befektetési alapokhoz hasonlóan a pénzünk tehát itt is egy alapba kerül, ami azért jó, mert így kötelező letétkezelői felügyelet alatt áll.

Az alapban megtalálható értékpapírok őrzéséért tehát nagy, nemzetközi pénzintézetek mint független letétkezelők vállalnak felelősséget. Minden tranzakció az ő felügyeletük és jóváhagyásuk alatt történik. 

Ez jelentős garancia egyrészt arra, hogy az értékpapírok nem tudnak csak úgy elszivárogni az eszközalapból, nem fordulhat elő tehát olyan csalás vagy visszaélés, mint például a Buda Cash esetén. (A Buda Cash esetén sem a befektetési jegyek hiányoztak – azok pont ebből fakadóan nem tűnhettek el -, hanem más értékpapírok.)

Másrészt a biztosító esetleges csődje, megszűnése, kivonulása sem érinti a befektetéseket, azokat ugyanis a biztosítótól teljesen elkülönülve őrzik és forgatják. 

Ha a biztosítóval bármi történik, az alapban felhalmozott befektetések teljesen érintetlenek maradnak, kártalanításra tehát nincs is szükség. Ilyenkor általában a kiesett biztosító helyén az ügyfelek kiszolgálást kell csak megoldani, ami legtöbbször úgy történik, hogy a korábbi biztosító befektetési ügyfeleit egy nagyobb, tőkeerős biztosító társaság veszi át. Ebből az ügyfeleknek általában semmiféle kellemetlensége, teendője nincs, a beolvadásról levélben értesíti őket az új biztosító társaság, a szerződési feltételek pedig változatlanok maradnak.

Láthatjuk, hogy ma már jó néhány intézményi garancia védi a befektetett pénzünket, érdemes azonban azzal is tisztában lenni, hogy mi magunk mit tehetünk azért, hogy a befektetéseinket a lehető legnagyobb biztonságban tudjuk. 

Mit tehetünk mi magunk a pénzünk biztonságáért?

Arra nyilvánvalóan nincs befolyásunk, hogy egy részvény árfolyama hosszú távon miként fog alakulni. Arra viszont igen, hogy a vagyonunk mekkora részét fektetjük magas, mekkora részét közepes vagy alacsony kockázatú értékpapírokba. Mennyire diverzifikálunk, azaz mennyire osztjuk meg a befektetést, így a kockázatot különböző termékek és szolgáltatók között, illetve milyen pénzügyi szolgáltatót választunk, és hogy igénybe veszünk-e például szakértő tanácsadót, vagy mi magunk menedzseljük a portfóliónkat.

A következőkben ezeket az egyéni kockázatcsökkentési lehetőséget vesszük sorra.

Ki menedzseli a befektetésünket?

A vagyonunk megőrzése kapcsán nem csak az jelenthet fejtörést, hogy mikor mibe fektessünk, hanem hogy ezzel a kérdéssel nem elég csak egyszer, a befektetés indításakor foglalkoznunk. 

Egy részvényalap magas hozammal kecsegtető ajánlata például rendkívül vonzó lehet egy adott időpillanatban, nem szabad azonban elfelejteni, hogy a magas hozammal járó magas kockázat a pénzpiaci körülmények hirtelen megváltozása esetén csakis minket terhel. 

Nincs egyetlen olyan intézményi védelem vagy szolgáltató, aki az árfolyamingadozásból vagy rossz befektetési döntésből eredő veszteséget helyettünk akár csak részben is átvállalja. 

Éppen ezért az első dolog, amit még a befektetés előtt érdemes alaposan átgondolnunk, hogy mi az a befektetési terület, amiben szakértő segítségét kérjük, és mi az, amit mi magunk intézünk. Fontos, hogy mindig a számunkra megfelelőt válasszuk, hogy kellő biztonságban tudjuk a pénzünk.

Önálló befektetéskezelés

Ha van egy bizonyos pénzügyi jártasságunk, a legkézenfekvőbb, hogy saját magunk önállóan kezeljük a befektetéseinket. Gyakorlatilag nagyon kevés olyan befektetési termék létezik, amit ne tudnánk egymagunk elindítani és menedzselni. Ha például értékpapírt (pl.részvényt, kötvényt, állampapírt) szeretnénk vásárolni, elég csak egy ezeket forgalmazó pénzintézetnél értékpapírszámlát nyitni.

Ennek előnye, hogy a legapróbb részletekig mi döntünk a vagyonunk elhelyezéséről. 

Hátránya viszont, hogy ahhoz, hogy mindezt valóban a lehető legoptimálisabb módon csináljuk, igen sok időt, energiát rá kell szánnunk. 

Egy igazán jó befektetési portfólió összeállításához, vagy akár a tőzsdei ügyletek megfelelő időzítéséhez is rendkívül magas fokú és naprakész pénzügyi tudásra van szükségünk. Folyamatos információval kell rendelkeznünk a piacokról és a befektetési termékekről. Nem beszélve arról, hogy mindez jelentős felelősséget is ró ránk, bármikor tudnunk kell dönteni egy értékpapír adás-vétele kapcsán.

A személyes pénzkezelésben hajlamosak lehetünk ezért egyféle végletbe beleesni: túlságosan kerüljük a kockázatot, nincs kellő önbizalmunk, ezért a megtakarításaink szerkezete rövid időn belül elavulttá válhat, nem biztosít kellő hozamot és értékmegőrzést. Ezt a kockázatot márpedig ugyanúgy érdemes elkerülni, és inkább valamilyen külső segítséget igénybe venni.

Profi szakemberek

Befektetési alapkezelés

Ha egyáltalán nem szeretnénk kiadni a kezünkből az irányítást, viszont nem vagyunk annyira jártasak sem az értékpapírpiacon, akkor biztonságot jelenthet számunkra például, ha egy profi alapkezelőre bízzuk magunk, és valamilyen befektetési alapot választunk.

Így továbbra is mi kezeljük a befektetésünket, az értékpapírok között azonban nem nekünk kell egyesével kiigazodni, a különböző befektetési alapok vásárlásával azonnal szakszerűen összeállított portfólióhoz juthatunk.

A befektetési alapkezelő ereje abban áll, hogy sok kisbefektető pénzét összegyűjti, és az így összeálló nagyobb pénztömegből – kiváltképp az aktívan kezelt alapoknál – a piaci mozgásnak megfelelően különböző értékpapír csomagokat vásárol fel. 

Nem nekünk kell tehát egyesével kibogarásznunk, hogy milyen értékpapírokba érdemes fektetnünk, hanem kézhez kaphatunk egy vagy több diverzifikált, jól összerakott portfóliót, így máris lényegesen kisebb a kockázatunk.

További szempont azonban, hogy a kockázat a befektetéseknél soha nem csak az egyes értékpapír tranzakciókra terjed ki. A befektetési döntések során azt is folyamatosan mérlegelnünk kell, hogy milyen alternatív befektetési lehetőségek kínálkoznak. 

Szerencsére ehhez is van segítségünk, például a kereskedelmi bankoknál, vagyonkezelőknél – egy bizonyos befektetési összeg felett elérhető – privát bankári szolgáltatás keretében.

Privát bankár

A privát bankár akkor lehet számunkra jó választás, ha egy kézben szeretnénk tudni a pénzünk személyre szabott, professzionális kezelését és vagyonunk biztonságát is.

A privát bankár legfőbb előnye, hogy nagyfokú pénzügyi jártassággal rendelkezik, magabiztosan mozog a befektetések világában, így képes a rábízott vagyonunkat kockázati hajlandóságunknak, befektetési terveinknek és hozamcéljainknak megfelelően kezelni és gyarapítani. Ráadásul rajta keresztül az elérhető befektetések köre is sokkal szélesebb skálán mozoghat. 

A privát bankár a befektetésünket kétféle módon kezelheti. Kérhetünk tőle vagyonkezelést, vagy “csak” befektetési tanácsadást.

Az előbbinél, tehát a vagyonkezelésnél minden befektetéssel kapcsolatos döntést, ügyintézést automatikusan átvállal helyettünk. A tranzakciók előtt tehát közvetlenül nem kéri a hozzájárulásunk, hanem önállóan jár el. Ezzel szemben a tanácsadásnál – bár ugyanúgy kezelheti a pénzünk, de – a végső jóváhagyást minden esetben nekünk kell meghozni, minden tranzakció indítása előtt igent vagy nemet mondhatunk.

Mindkét szolgáltatás előnye, hogy nem kell kizárólag a saját pénzügyi és befektetési tudásunkra hagyatkoznunk. A privát bankártól átfogó információt, támogatást és egyedi befektetési megoldásokat kapunk, ráadásul a kontrollt és a felelősséget is van kivel megosztanunk.

Diverzifikálás több szinten

Nem csak a döntések terhét, de szerencsére a befektetésekkel járó rendes kockázatot is többféle módszerrel meg tudjuk osztani. 

Nem csak a kockázat minimalizálása, de a hozam maximalizálása miatt is egyik legfontosabb eszközünk erre a diverzifikáció, vagyis a befektetésünk sokféleségének biztosítása. 

Ezzel elérhetjük azt, hogy a pénzpiac szárnyalásaiból is profitálni tudunk, ugyanakkor egy esetleges negatív pénzpiaci hatás nem a teljes megtakarításunkat fogja érinteni, hanem csak egy-egy részére terjed ki. 

A kockázat megosztásra a négy leggyakoribb módszer a következő:

Diverzifikálás intézmények között

Az egyik lehetőség, hogy a befektetésünket több pénzügyi intézmény között osztjuk meg. Például két vagy több bankban nyitunk értékpapírszámlát, mellette a MÁK-nál vásárolunk állampapírt, stb. 

Így egyrészt biztosíthatjuk azt, hogy ha az egyik pénzintézettel történik valami (pl. csődbe megy), akkor az a többi befektetésünket egyáltalán nem érinti. 

Másrészt tekintve, hogy például az OBA intézményenként is maximum 100 000 euró összegig tud kártalanítani bennünket, így ekkora összeg felett egyébként is érdemes egy másik banknál is számlát nyitni, betétet indítani.

Diverzifikálás befektetési eszközök között

Megóvhatjuk a vagyunkat aszerint is, hogy különböző kockázatú befektetési formákba fektetjük a pénzünk.

Ennek keretében érdemes a portfóliónon belül egy kockázati sorrendet felállítanunk. Ehhez segítségünkre lehet az alábbi általános besorolás. 

• Kockázatmentes ill. alacsony kockázatú befektetések: állampapír, bankbetét
• Közepes kockázatú befektetések: kötvény, egyes befektetési alapok, ingatlan, befektetéses életbiztosítás
• Magas kockázatú befektetések: részvény, árupiaci termékek, származtatott termékek, virtuális pénz (pl. bitcoin)

A termék szerinti diverzifikáció természetesen erősen függ a befektetés céljától (pl. autóra, lakásra, nyugdíjra stb. gyűjtünk), a befektetni kívánt összegtől, a futamidőtől és a kockázatvállalási hajlandóságunktól. Általános szabályként azonban elmondható, hogy érdemes úgy elosztani a pénzünk, hogy az alacsony és közepes kockázatú befektetésekből több legyen a portfóliónkban, a magas kockázatú eszközökből pedig kevesebb.

Diverzifikálás különböző devizák között

Szintén kockázatcsökkentő hatása lehet, ha a befektetésünket többféle devizában tartjuk. A forint mellett például euró vagy dollár alapú értékpapírban, betétben.

Ez a módszer kiváltképp azoknál működhet, akik a bevételük egy részét eleve devizában kapják. A devizák átváltása során ugyanis minden esetben számolni kell az eladási és a vételi árfolyam különbségéből adódó veszteséggel. Ezt a néhány százalékos átváltási árat minden alkalommal viselni kell, ezért érdemes a pénzünknek csakis azon részét devizában tartani, amire hosszú távon nem lesz szükségünk, vagy éppen az adott pénznemben tervezzük elkölteni (pl. egy nagyobb nyaralás során).

Diverzifikálás a befektetési típusok (befektetést kezelők) között

Megoszthatjuk a befektetési kockázatot aszerint is, hogy az egyes pénzügyi termékek mögött milyen típusú forgalmazó áll. Így eloszthatjuk a pénzünk állami, biztosítói és privát bankár által közvetített befektetések között. 

Ennek legfőbb előnye, hogy egyidőben többféle intézményi garancia is védi a gondosan félretett pénzünket.

Miért fontos vagyonunk biztosítása?

Amikor a vagyonunk megőrzéséről és a lehetséges gyarapításáról gondolkodunk, akkor nem ritkán hosszú évek, vagy akár egy élet munkája során összegyűjtött, gyerekeinknek vagy saját nyugdíjas éveinkre szánt pénzről döntünk. 

Természetes, hogy nyugodtabban alszunk, ha biztosak lehetünk benne, hogy jó kezekben van a pénzünk és értéke folyamatosan növekszik.

Ezt csak úgy érhetjük el, ha mi magunk is kellően megfontoltak és körültekintőek vagyunk a befektetési döntéseinkben, a befektetések ugyanis minden esetben kockázatot is rejtenek.

Szerencsére ma már többféle intézményi garancia is védi a pénzünk (ld. OBA, BEVA, állami garanciavállalás, stb.), emellett azonban fontos, hogy a cikkben bemutatott eszközökkel mi is tegyünk érte, hogy hosszú távon is megőrizzük, gyarapítsuk a vagyonunk.

A különböző pénzügyi szolgáltatók képzett szakemberei segítségünkre lehetnek a kockázat csökkentésében és a pénzünk gondos kezelésében, ugyanakkor a megfelelő szolgáltató kiválasztása és a számunkra legoptimálisabb befektetések megtalálása végső soron mindig a mi felelősségünk.