Megéri még 2024-ben tartós befektetési számlát nyitni!

Miért érdemes befektetni a vagyonunkat?

Ahhoz, hogy képesek legyünk megérteni a tartós befektetési számla működését, és el tudjuk helyezni azt a befektetési megoldások halmazában, elengedhetetlen, hogy röviden áttekintsük a legfontosabb befektetési alapismereteket.

Megtakarítás vagy befektetés?

Vagyonunknak az a része nevezhető megtakarításnak, amely ugyan rendelkezésre áll (vagy mert nagyobb összeghez jutottunk, vagy mert folyamatosan, például az aktuális jövedelmünkből apránként tesszük félre), ám hosszabb távon nem használjuk fel. Ez a pénz tartható otthon készpénzben vagy például egy lakossági folyószámlán, így azonban folyamatosan veszít az értékéből.

Amennyiben azt szeretnénk, hogy ez ne így legyen, és ne vagy ne olyan sokat veszítsen pénzünk az értékéből, sőt, akár még nőjön is a reálértéke, érdemes befektetni ezt a rendelkezésre álló összeget. Mindez történhet valamilyen értékálló tárgy (pl. termőföld, ingatlan, műkincs) vagy pénzügyi eszközök (pl. részvény, kötvény, befektetési jegyek) megvásárlásával.

Röviden az inflációról

Az infláció nem más, mint amikor az árszínvonal – a megvásárolható termékek és szolgáltatások árának széleskörű – folyamatos emelkedése a pénz vásárlóértékének csökkenését eredményezi. A jelenség nem újkeletű, hiszen már az ókori időkből is maradtak fenn olyan írásos emlékek, amelyek a pénz elértéktelenedéséről számolnak be.

Az időegység alatt bekövetkező árszínvonal-emelkedés mértéke alapján az inflációnak három jól elkülöníthető szintjét különböztethetjük meg.

• Amikor a pénzromlás mértéke éves szinten nem éri el a 10%-ot, akkor lassú vagy kúszó inflációról beszélünk.
• Vágtató inflációról van szó, ha az éves árszínvonal-emelkedés mértéke meghaladja a 10%-ot.
• Amikor az infláció egy adott évben már extrém méreteket ölt – az 50%-ot is meghaladja – akkor hiperinflációról beszélünk.

Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy az inflációt önmagában nem tekinthetjük káros jelenségnek, hiszen egy természetes folyamat, amelyre a gazdaság kiszámítható működéséhez mindenképpen szükség is van. Problémát akkor okoz, ha elhagyja az egyébként kívánt kúszó tartomány ~2-3%-os mértékét.

Mindez azért fontos, mert egy befektetési megoldásnak (pl. TBSZ), amin keresztül megvalósíthajtuk pénzügyi céljainkat, képesnek kell lenni arra, hogy általa még a növekvő inflációs környezetben is az árszínvonal-emelkedés ütemét meghaladó hozamokat érhessünk el. Ezzel garantálva pénzünk vásárlóértékének nemcsak megőrzését, hanem növekedését is.

Mi az a tartós befektetési számla?

A tartós befektetési számla (TBSZ) egy olyan speciális értékpapírszámla, amit kereskedelmi bankokban és befektetési szolgáltatóknál – ismertebb nevükön brókercégeknél – nyithatunk.

A számla segítségével értékpapír-típusú befektetéseinket tarthatjuk nyilván (pl. részvények, kötvények, befektetési jegyek). A termék különlegessége, hogy a lakossági befektetők számára kínál közép és hosszú távú befektetési lehetőséget, amit a magyar állam a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében adómentességgel is támogat.

Alapesetben ez a megoldás azoknak a befektetőknek nyújt kiváló alternatívát pénzügyi céljaik megvalósítására, akik a teljes futamidő alatt szeretnék megtartani a kontrollt pénzük felett. Szeretik és képesek elviselni a befektetési döntésekkel járó esetleges kockázatot és felelősséget. Ugyanis, ha valaki csak egy mezei TBSZ-szel rendelkezik, akkor neki kell meghozni a szükséges befektetési döntéseket és alkalmazkodni a folyamatosan változó pénzpiaci viszonyokhoz.

Azonban akkor sem kell elkeserednünk, ha nem érzünk magunkban mindehhez elegendő bátorságot és önállóságot, és biztonságosabbnak érezzük, hogyha a pénzügyeiket érintő döntések meghozatala során kapunk némi segítséget. Erre többféle lehetőség is kínálkozik, nézzük is meg ezeket!

Privátbanki szolgáltatás

A nagyobb vagyonnal bíró lakossági ügyfelek részére elérhető az úgynevezett privátbanki szolgáltatás. Erről azt kell tudni, hogy nem önálló befektetési megoldást jelöl, hanem kereskedelmi bankok (pl. K&H, OTP, Budapest bank) és brókercégek (pl. SPB, Concorde, Equilor) által kínált olyan prémium szolgáltatást, amely a legmagasabb szintű pénzügyi szolgáltatások elérését teszi elérhetővé a lakossági befektetők számára.

A privátbanki szolgáltatásnak több fajtája létezik. Az egyik, amikor a dedikált privátbankárunk befektetési tanácsokat ad nekünk. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az elérhető befektetési lehetőségeket ismerteti, és megvilágítja a pénzpiaci összefüggéseket, amelyek alapján lebonyolítaná a tranzakciókat. Informál minket arról, hogy mit fog csinálni. Nekünk minden esetben rá kell bólintanunk, jóvá kell hagynunk ezeket a döntéseket, csak akkor hajtják végre.

A privátbanki szolgáltatás másik válfaja, amikor vagyonkezelésre is felhatalmazást adunk. Ekkor a személyes privátbankárunk az elvárásaink és igényeink alapján a jóváhagyásunk nélkül is hozhat befektetési döntéseket, amelyek a mi érdekeinket és pénzünk gyarapodását szolgálják. Ennek az előnye az, hogy míg a befektetési tanácsadáskor mindig végig kell hallgatnunk a döntések mögött húzódó érveket – akkor is, ha ezekhez adott esetben mondjuk nem értünk –, addig a vagyonkezelést teljes egészében a privátbankárunk intézi, még rábólintanunk sem kell az egyes tranzakciókra. Vagyonkezelés általában nagyobb vagyon esetén lehetséges.

Miben tud segíteni az Investopedia független tanácsadója?

Akár a fenti elkülönítés alapján is felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon melyik számunkra a legelőnyösebb szolgáltatás. Jobb, ha az egész vagyonunkat magunk kezeljük mondjuk egy tartós befektetési számlán? Vagy érdemes független brókercéget megbíznunk vagyonunk kezelésével?

Ennek eldöntése bizony nem is olyan egyszerű feladat. És éppen ebben tud segíteni az Investopedia független tanácsadója. Az egyéni preferenciáink felmérése és a céljaink megismerése után segít eligazodni a pénzügyi világ útvesztőjében, és megmutatni, hogy érdemes-e magunk belevágni egy felügyeletet igénylő befektetésbe, vagy inkább vagyonkezelőre bízni az intéznivalókat.

Mik a TBSZ előnyei?

Nézzük meg, milyen előnyökre tehet szert, aki segítséggel – vagy anélkül – tartós befektetési számlát nyit.

A TBSZ által megvalósítható széleskörű befektetési lehetőségeknek köszönhetően eredményesen kezelhetjük akár a nagyobb családi vagyonunkat is, megőrizve azt a következő generáció számára.

Ugyanakkor befektetési megoldásként hatékony eszköze lehet az öngondoskodásnak is. A tudatos, előrelátó szemléletmódnak köszönhetően előre felkészülhetünk a jövőben felmerülő anyagi nehézségekre. Az öngondoskodás jelentőségét már a magyar állam is felismerte, ezért igyekszik különféle kedvezményekkel (pl. kamatadó-mentesség) a hosszú távú megtakarítási programokban való részvételre ösztönözni az embereket.

Az egyik ilyen ösztönző – ahogy azt már korábban is említettük – például a befektetések hozamainak személyijövedelemadó-mentessége. Ugyanis a nyereséges befektetéseinkből származó hozamok alapesetben jövedelemnek minősülnek, amelyek után a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kamatadó-fizetési kötelezettségünk keletkezik.

A kamatadó-fizetési kötelezettség alól mindössze:

• a 2019. június 1. után kibocsátott magyar állampapírok;
• a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ);
• 10 év elteltével a megtakarításos életbiztosítások;
• a lakástakarék-pénztárak;
• és a tartós befektetési számla (TBSZ) hozamaiból származó hozamok mentesülnek, amennyiben maradéktalanul teljesítjük a szerződésben foglalt feltételeket.

Ebből a felsorolásból tehát látszik, hogy a tartós befektetési számlának a legfontosabb előnye, hogy befektetésünk akár a kamatadó megfizetése nélkül is gyarapodhat. Ez nem elhanyagolható, és akkor még nem is beszéltünk a további előnyökről.

A TBSZ-szel, lévén értékpapírszámla, rugalmas és sokszínű befektetési lehetőségek nyílnak meg előttünk. Ezért egy konkrét befektetési stratégia mentén – közép és hosszú távon egyaránt – könnyedén kialakíthatunk egy jól diverzifikált befektetési portfóliót, ami képes biztosítani befektetett pénzünk gyarapodását.

Gyakorlati előny, hogy a számlanyitás rendkívül egyszerű folyamat, amelyhez mindössze egyetlen kritériumnak kell megfelelnünk. Ugyanis a konstrukcióra vonatkozó előírások szerint minimum 25 ezer forint kezdő összeget kell befizetni a számlánkra.

Ehhez persze hozzátartozik, hogy ez az összeg inkább csak egy technikai minimum, mivel ilyen kis összeggel nyilvánvaló, hogy nem érhetünk el komoly eredményeket. A szakértők tapasztalatai azt mutatják, hogy annak éri meg leginkább ezt a befektetési módot választani, aki lényegesen nagyobb (milliós nagyságrendű) kezdőtőkével rendelkezik.

Aki ezt a befektetési módot választja, megtapasztalhatja, hogy mekkora előnyt jelentenek a tartós befektetési számla főbb tulajdonságai:

• hogy 3 év után már kevesebb kamatadót (15% helyett csak 10%-ot) kell fizetni;
• az 5 év után elérhető teljes kamatadó-mentesség;
• vagy hogy nagyon változatos befektetési eszközök közül választhatjuk ki, mibe fektetnénk a pénzünket.

Idő = pénz, avagy mindent a TBSZ-ről

Nézzük meg kicsit közelebbről, hogy mit érdemes tudni a tartós befektetési számlák működéséről. Az alábbi információkkal érdemes tisztában lenni – függetlenül attól, hogy végül saját magunk vagy egy megbízott szakértő kezeli-e a pénzünket.

A TBSZ felépítése és működése

Minden tartós befektetési számla esetében minimum 3, de még inkább 5 éves futamidővel kell terveznünk. A számlánk, amennyiben nem kérjük a meghosszabbítását, 5 év után megszűnik, másodsorban pedig ez az az időtáv, ami után a befektetéseinkkel elért hozamaink teljes kamatadó-mentességet élveznek.

A TBSZ életciklusában két egymástól jól elhatárolható időintervallumot különíthetünk el. Az első ilyen ciklus a számla megnyitásának az éve, amit gyakorlatilag a nulladik év. Ezt hívjuk gyűjtőévnek vagy felhalmozási időszaknak. Ennek specifikuma, hogy bár már ebben az időszakban is termelhet a befektetésünk, ugyanakkor a számlánkra pénzt elhelyezni csak és kizárólag ebben az időszakban van módunk.

Fontos tudni, hogy a gyűjtőév nem jelent automatikusan teljes naptári évet, mivel a felhalmozási időszak a számlanyitástól – szerződéskötéstől – az év utolsó napjáig tart. Ez az oka annak, hogy a hosszabb gyűjtőév nem jár kifejezett előnyökkel, hiszen a tartós befektetési számlát nyitók döntő többsége egyszerre helyez el egy nagyobb összeget a számláján, nem a sok kisebb összeg befizetését tűzi ki célul. Ilyen szempontból a rövidebb gyűjtőév még előnyösebb is, mert így ténylegesen hamarabb juthatunk újra (kamatadómentesen!) a pénzünkhöz.

A felhalmozási időszakot követően veszi kezdetét a 5 éves lekötési időszak. Ekkor az értékpapírszámlán további forrást elhelyezni már nem tudunk, ami azonban már a számlánkon van, azzal – a számlán belül – minden további nélkül kereskedhetünk.

Vagyis, ha még idén, 2024-ben nyitunk egy tartós befektetési számlát, akkor:

• a gyűjtőévünk 2024. december 31-ig tart, és a lekötési időszak kezdetéig nem kell újabb egy évet várnunk;
• 2025. január 1-jétől indul az 5 éves befektetési időszak;
• 2028. január 1-je után már kedvezményes, csupán 10%-os kamatadó-fizetési kötelezettséggel vehetünk ki pénzt a tbsz-ünkről;
• a lekötési időszak végén, 2030. január 1-jén pedig teljesen kamatadómentesen kivehetjük a hozamokkal növelt pénzünket, vagy újabb gyűjtőév beiktatása nélkül hosszabbíthatjuk meg a tartós befektetési számlánkat, de akár a TBSZ megszűnése után nyithatunk újat is.

Kamatadó

A kamatadó-fizetési kötelezettség szempontjából a TBSZ előnyös konstrukciónak számít. Ugyanis a teljes – 15%-os – kamatadót csak akkor kell megfizetnünk, ha van elért nyereségünk, és az első három évben szüntetjük meg a tartós befektetési számlánkat. A 3. eltelt évet követően a kivett nyereséget terhelő kamatadó 10%-ra csökken, míg ha kivárjuk a szerződés végét, tehát a pontosan 5 naptári évet, akkor pedig teljes adómentességet élveznek befektetéseink hozamai.

Azonban bármikor előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor egy jelentősebb összegre van szükségünk. Fontos tisztázni, hogy a TBSZ megnyitásával ugyan elköteleződünk a szolgálgtatónk felé, de ez nem jelent olyan mértékű kötöttséget, mint más befektetési vagy megtakarítási lehetőségek esetében. Vagyis nincs olyan, mint például a bankbetétek esetében, hogy feltörés alkalmával sokszor a pénzintézet azzal bünteti a betétest, hogy elveszíti megtakarítása hozamait.

Gyakorlatilag a TBSZ-ünkön tartott pénzünkhöz a hozamokkal együtt bármikor hozzáférhetünk a futamidő alatt, annyi megkötéssel, hogy ha 3 éven belül veszünk fel róla bármekkora részösszeget, akkor a TBSZ elveszíti a legfontosabb előnyét, mégpedig a kamatadó-mentességet.

A konstrukcióba épített szolgáltatás keretein belül a befektetési időszak 3. évét követően azonban egyszer lehetőségünk nyílik úgy pénzt kivenni, hogy csak a kedvezményes, 10%-os kamatadót kell a nyereség után megfizetnünk. Ebben az esetben a bennmaradt pénz és annak hozamait az 5. év leteltekor továbbra sem terheli kamatadó.

További fontos tudnivalók

Fontos szabály, hogy befektetőként egy évben egy szolgáltatónál csak egy tartós befektetési számlát nyithatunk. Vagyis, ha egy évben többször szeretnénk TBSZ-re befizetni, mondjuk év elején és év végén is, akkor ezt vagy a már meglévő tartós befektetési számlánkra tehetjük meg, vagy egy új TBSZ-t is nyithatunk, de szigorúan másik szolgáltatónál.

Ha pedig éveken keresztül jutunk nagyobb összegekhez, akkor többször 5 éves távlatokban érdemes gondolkodnunk, és évente új számlát kell nyitnunk. Ez viszont azt is jelenti, hogy pár éven belül akár 6 aktív TBSZ-t kell vagy nekünk, vagy a privátbankárunknak egyszerre menedzselni, és azokat a lejáratuk után ismét befektetni.

Mi történik a befektetési időszak alatt és hogyan kerülhetjük el TBSZ feltörését?

A gyűjtőévben és a felhalmozási időszakban a számlán belül szabadon mozgathatjuk a pénzünket. Különböző instrumentumokat (pl. kötvény, részvény) vásárolhatunk vagy adhatunk el. Bármikor szabadon alakíthatjuk a befektetési stratégiánkat – követve a piaci trendek változását.

A váratlan helyzetekre viszont jó már előre felkészülni, hogy egy anyagilag megterhelőbb időszakban se kényszerüljünk olyan döntések meghozatalára, ami a TBSZ-ünk megszüntetésével járna.

Hogy ezt elkerüljük, érdemes a befektetéseinket megosztani, és egy részét TBSZ-re, a másikat pedig hagyományos értékpapírszámlára helyezni. Ha például van 15 millió forintunk, amit befektethetünk, akkor ennek az összegnek nagyobb részét pl. 80%-át (12 millió forint) tartós befektetési számlán helyezzük el, míg a fennmaradó 20%-ot (3 millió forint) egy hagyományos értékpapírszámlán.

Egy ilyen elkülönített összeg már alkalmas arra, hogy puffert képezzen, és óvja a nagyobb összegű befektetésünket, ha hirtelen pénzre lenne szükségünk. Így megőrizhetjük a TBSZ-ünkkel járó adómentességet, miközben a normál értékpapírszámlán is ugyanígy gyarapíthatjuk vagyonunkat – annyi különbséggel, hogy ezt bármikor szabadon felhasználhatjuk.

Költségek

Bármilyen befektetési megoldásról is legyen szó, mindenképpen számolnunk kell a futamidő alatt felmerülő költségekkel. A TBSZ esetében ezeket a tételeket a hatályos hirdetményekben teszik közzé a számlavezető pénzintézetek, és függ attól is, hogy pontosan milyen befektetési instrumentumokat vásárolunk.

A futamidő alatt felmerülő költségek három nagy csoportját különíthetjük el:

• a számlavezetési díjhoz kapcsolódó terheléseket;
• az értékpapír-tranzakciókkal kapcsolatos díjakat, mint például az állományi díj és a megbízási díj;
• valamint az egyéb díjtételeket, mint a számlanyitási és utalási díjak.

Ezek között a költségek között megkülönböztethetünk rendszeresen és eseti jelleggel felmerülő díjakat. Értelemszerűen a számlavezetési és az állományi díjak rendszeresen felmerülő költségnek számítanak, amelyeket jellemzően havi, negyedéves vagy éves gyakorisággal kell megfizetnünk. Ezeket a pénzintézetek a házon belül kialakított gyakorlat szerint szoktak előírni az ügyfelek számára. A számlavezetés díja egy előre meghatározott állandó összeg (néhány ezer forint/hó), bár egyes szolgáltatók nem számolnak fel ezért díjat.Az állományi díj ezzel szemben sokszor egy százalékban meghatározott érték. Ezt a pénzintézetek rendszerint a befektetett összeg nagysága alapján határozzák meg.

Privátbankok esetében találkozhatunk még tanácsadási díjjal és az eseti költségként felmerülő sikerdíjjal, amelyeket jellemzően éves elszámolást követően kell megfizetnünk. A tanácsadási díj mértéke lehet például a kezelt vagyon 1%-a/év, vagyis 0,25% negyedévente.

A sikerdíjat mindig valamilyen előzetesen írásban is rögzített elvárt hozamot (benchmark) meghaladó teljesítmény után kell kifizetni a szolgáltatóknak, amelynek mértéke általában az elért többlethozam 25–35%-a. Vagyis a sikerdíjat csak abban az esetben számítja fel a pénzintézet, ha a portfóliónk kezelésével megbízott privátbankárunk olyan befektetési ajánlatot adott számunkra, amelyet elfogadva befektetésünk valóban túlteljesítette a benchmarkot, amit korábban meghatároztunk.

A sikerdíjas javadalmazás legnagyobb előnye, hogy a privátbankárunkat motiválja abban, hogy minél magasabb nyereséget érjünk el a befektetéseinkkel, az érdekek pedig egybevágnak, hisz így a brókercég is sokkal többet pénzt tehet zsebre.

Hozamok

A TBSZ-szel elérhető hozamok mértéke tág határok között mozoghat. Ezt leginkább az határozza meg, hogy milyen eszközökbe fektetjük a pénzüket, és hogy ezek az instrumentumok (pl. részvények, kötvények, befektetési jegyek) egymáshoz viszonyítva milyen arányban találhatók a TBSZ-ünkön.

Hiszen egy kockázatosabb, erősen részvénytúlsúlyos portfólió esetén akár az 50%-ot meghaladó éves hozam is előfordulhat. Azonban egy ilyen kockázatos portfólió legalább ugyanilyen mértékű veszteséget is produkálhat, bár ekkora veszteség nagyon jól kivédhető akkor, ha például egy privátbankár aktívan és hozzáértő módon kezeli a portfóliót. Ezért nagyon fontos, hogy a befektetési portfóliónk összeállítása a kockázattűrő képességünk figyelembevételével történjen.

Mindezek ismeretében egy közepes kockázati szintű portfólió esetében akár a 10–15%-os hozamteljesítmény is reális elvárás lehet – privátbanki szolgáltatás igénybevételével különösképpen.

Közeleg az év vége: vágjunk bele még 2024-ben!

Az anyagi biztonságunk megteremtése nem megy egyik napról a másikra. Érdemes tehát minél előbb elkezdeni befektetni meglévő tartalékainkat, és akár már idén megnyitni tartós befektetési számlánkat.

Hiszen egy 2024-es indulás esetében a felhalmozási időszak is rövidül, és a befektetési időszak is sokkal előbb elkezdődik, és értelemszerűen előbb is ér véget, így tényleg csak kicsit több mint 5 év múlva már hozzá is juthatunk a hozamokkal gyarapodott tőkénkhez, amit tetszőlegesen felhasználhatunk, vagy újra befektethetünk, ezáltal TBSZ-ünkből egy még hosszabb távú (10, vagy 15 éves) befektetést létrehozva…

Segítséggel könnyebb

Láthattuk, hogy nem éri meg késlekedni, hiszen számos előnnyel jár, ha időben megkötjük szerződésünket, és még 2024-ben rálépünk a vagyonteremtés útjára, azonban ne felejtsük el, hogy ehhez a megfelelő stratégiára van szükség.
Befektethetjük önállóan is a pénzünket, hiszen a tartós befektetési számla rengeteg előnnyel jár, ehhez azonban szükséges nem kevés tudás és idő, amit a befektetések kezelésével és a pénzpiaci változások követésével töltünk.

Dönthetünk úgy is, hogy inkább privátbanki szolgáltatást választunk, ahol sokkal több segítségre számíthatunk, főképp, hogy a privátbanki szolgáltatók némelyike vagyonkezelést is vállal. Ráadásul a brókercégek privátbanki szolgáltatásai esetében rendkívül széles az elérhető befektetési instrumentumok köre, ami még több lehetőséget jelent.

Hogy kinek milyen és mennyi segítségre van szüksége, vagy hogy hogyan érdemes befektetnie a meglévő vagyonát, nem egyszerű eldönteni.

Éppen ezért, a döntés meghozatala előtt érdemes felkeresni egy független pénzügyi tanácsadót, aki szerteágazó pénzpiaci ismereteivel és az egyéni igényeink felmérésével egy díjmentes konzultáció keretében tud segíteni abban, hogy a megfelelő helyre irányítson, ahol a vagyonunk biztonságban gyarapodhat.