Kriptovaluta útmutató

Alapfogalmak

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan használhatjuk fel a kriptovalutákat fizetőeszközként vagy befektetési céljaink megvalósítására, érdemes megismernünk kialakulásuk rövid történetét és mögöttük álló technológiai hátteret.

Mi a kriptovaluta?

A 2008-as pénzügyi válság kezdetén egy ismeretlen személy – egyes feltételezések szerint inkább csoport –, akit az internetes világ Satoshi Nakamoto álnéven ismert meg, megalkotta és útjára indította az első kriptovalutát, a bitcoint.

Egy olyan virtuális fizetőeszközt – egyfajta digitális pénzt -, amely számos tulajdonságban hasonlít a mindennapokban használt pénzekre. Vagyis értéket tulajdonítunk nekik, árfolyammal rendelkeznek, átválthatjuk őket, sőt akár termékekért és szolgáltatásokért is fizethetünk velük.

A fogalom technológiai oldalról történő megközelítése szerint a kriptovaluták olyan lemásolhatatlan elektronikus jelek, amelyeket szoftverek állítanak elő egy meghatározott algoritmus alapján.

Valamennyi forgalomban lévő kriptovaluta közös jellemzője – egyben specifikus tulajdonsága, ami a fiat pénzektől megkülönbözteti őket – a decentralizáltsága. Vagyis nincs mögöttük központi kibocsátó intézmény, mint mondjuk az amerikai dollár esetében a FED (Federal Reserve System), az USA Központi Bankja, vagy a forint esetén a Magyar Nemzeti Bank.

A digitális pénz más néven elektronikus pénz vagy valuta, egy új megjelenési formája az általunk eddig ismert pénznek, amit fizikai formájában nem készítenek el. Tárolhatjuk számítógépen, felhőben vagy egy egyszerű chipkártyán is. Ilyen pénznek minősülnek például a kriptovaluták vagy a központi bankok által kibocsátott dematerializált jegybankpénz is.

Blokklánc (Blockchain)

A blokklánc fogalma kétségkívül a kriptovalutáknak köszönhetően vált ismertté, annak ellenére, hogy a technológia alapjai már korábban is léteztek.

Ennek ellenére még manapság is azt tapasztalhatjuk, hogy egy misztikus köd lengi körül, ezért a következőkben áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat e technológiával kapcsolatban.

A blokklánc egy olyan speciális adatbázis, amelyben az adatokat egy elosztott hálózaton tárolják. Mit is jelent mindez?

Egy hagyományos munkahelyi hálózat működése során a munkavégzéshez szükséges információkat egy központi szerveren tárolják. Ezt nevezzük centralizált hálózatnak.

Azonban blokklánc esetében hálózat részét képező számítógépek együttesen üzemeltetik az adatbázist, a digitális főkönyvet. Ebben a nyilvántartásként működő adatbázisban, minden befizetett és elköltött pénzt feljegyeznek, ezáltal pedig minden egyes tranzakció áttekinthető és nyomonkövethető.

A rendszert úgy építették fel, hogy a blokkláncban található adatokkal a hálózat minden tagja rendelkezzen, ezeket az úgynevezett csomópontokon (node-ok) tárolják, ami rendkívül biztonságossá teszi a munkafolyamatokat. Hiszen, ha egy node meghibásodik és kiesik a hálózatból, akkor is hozzáférhetünk az összes adathoz. A nyílt hálózatoknak ez a tulajdonsága garantálja azt is, hogy az adatbázis rekordjait senki sem módosíthatja vagy törölheti öncélúan.

A technológia neve pedig onnan ered, hogy a blokkláncban található adatokat blokkokba rendezik, amelyek láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz.

Jelenleg is kutatások tárgyát képezi, hogy miként alkalmalmazható a blokklánc a gazdaság, vagy az állami adminisztráció más területein is, különösen ott, ahol nélkülözhetetlen az átláthatóság és a permanencia, mint például a logisztika és hozzá kapcsolódó ellátási láncok, vagy akár az élelmiszerlánc-biztonság.

A kriptovaluta bányászat

Ahogy azt már korábban is említettük a kriptovaluták decentralizáltsága miatt nincs mögöttük kibocsátó intézmény, ezért a felhasználók saját maguk állítják elő azokat. Ezt a folyamatot nevezzük bányászatnak.

Maga a folyamat szorosan összekapcsolódik az előző fejezetben bemutatott blokklánc-technológiával, ugyanis azokat a felhasználókat nevezzük bányászoknak, akik az adatbázisban végbemenő tranzakciók ellenőrzését és jóváhagyását elvégzik.

Amikor egy tranzakciót hitelesítenek, akkor az bekerül a blokklánc legújabb blokkjába. A bányászok pedig a felhasznált erőforrásaikért – eszközeik számítási teljesítményéért – amivel a hitelesítést elvégzik, kriptovalutákat kapnak jutalmul, amelyek így gyakorlatilag a “semmiből keletkeznek”.

Kezdetben egy új blokk bányászata után 50 bitcoint kaptak a bányászok. Azonban ez az összeg minden 210 ezer kibányászott blokk után – nagyjából négy évente – feleződik. Jelenleg 6,25 bitcoin jár egy új blokk kibányászásáért.

Jó, ha tudjuk azt is, hogy a bányászat rendkívül energiaigényes, és speciális, nagy teljesítményű hardvereket (pl. ASIC bányászgép) igényel, ezért egyedül belevágni rendkívül költséges és kockázatos is. A blokkok kibányászását szerverparkok segítségével oldják meg. Esetleg a kisebb számítási kapacitással rendelkező bányászok úgynevezett poolokhoz (bányász közösség) csatlakoznak, ahol a teljesítményük összeadódik, így eredményesebb lehet a bányászat. A közösen kibányászott kriptovalutákat pedig a számítási teljesítmény függvényében, arányosan elosztják.

Bitcoin

Satoshi Nakamoto 2008. októberében hozta nyilvánosságra a bitcoin (BTC) koncepcióját, amit a fehér könyvében tett közzé a világhálón. A könyv címe: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer.

Pár hónappal később, 2009. január 03-án megjelentek az első bitcoinok az úgynevezett Genezis Blokkban, amiben az alkotójuk egy üzenetet is elhelyezett: ”2009. január 03., a pénzügyminiszter a határán van a bankok második kisegítésének.” Majd még ebben a hónapban kiadta az első bitcoin klienst is.

Igaz, hogy a kriptovaluták ötlete és a blokklánc technológiája korábban már mások fejében is megfogalmazódott, mégis Satoshi Nakamoto volt az, akinek sikerült mindezt egyesíteni és eredményesen közzétenni. Részben ennek is köszönhető, hogy a bitcoin ilyen sikeres lett.

Az alábbi grafikonon láthatjuk a bitcoin árfolyamának alakulását 2014-től 2021. októberéig. Habár a bitcoin életében különböző lépcsőfokok voltak, mint például a 2011-es év, amikor a Wikileaks elsőként vezette be, hogy kriptovalutában fogad el adományokat a működésének a finanszírozására, vagy a 2013-as év, amikor üzembe helyezték az első bitcoin ATM-et a kanadai Vancouverben.

Azonban jelentősebb árfolyam mozgást egészen 2017-ig nem tapasztalhatunk, amikor is az egyre növekvő kereslet miatt, decemberre a kriptovaluta árfolyama megközelítette a 20 ezer dolláros szintet. Majd az árfolyama hamarosan vissza is zuhant a korábbi szintre. Ez a viszonylag gyors összeomlás azonnal rá is világított a kriptovaluták egyik hátrányára, a mai napig is számottevő volatilitásra, amely egy későbbi fejezetben részletesen bemutatásra kerül.

Az igazán izgalmas időszak a 2020-as évtől köszöntött be, amikor az egyre növekvő inflációs nyomás miatt az emberek értékmentőként kezdtek a kriptovalutákra tekinteni. A megnövekedett kereslet jelentős árfolyam-emelkedést generált a piacon. A bitcoin árfolyama 2020. szeptember és 2021. áprilisa között 11 ezer dollárról 63 dollárra emelkedett, átlépve ezzel minden korábbi csúcsot. Majd még a nyár folyamán egy 50 százaléknyi esést produkált. 2021 őszén újra 60 ezer dolláron jegyzik, és a teljes kriptovaluta piacból pedig 46,3%-os részesedést birtokol.

Mint a legtöbb valutát a bitcoint is lehet az egy egységénél kisebb mértékben is váltani, tartani, költeni. Az euro, vagy a dollár esetében a cent, a forint esetében a fillér a váltópénz, melynek legkisebb egysége az eredeti pénz egy százada. A bitcoin legkisebb egységét satoshinak nevezik (egyelőre nem igazán terjedt el ez az elnevezés), ami 1 BTC százmilliomod (0,00000001) része.

Ethereum, avagy a Bitcoin 2.0

Az Ethereum sokkal inkább egy komplett szoftver-infrastruktúrát jelent, mintsem egy egyszerű kriptovalutát. Az egyik leghíresebb blokklánc-alapú platform a bitcoin mellett, amelynek a kriptovalutáját pedig ethernek (ETH) nevezik. A piaci részesedése (19%) alapján is a második a kriptopénzek rangsorában.

Az Ethereum megalkotására még 2013-ban Vitalik Buterin tett javaslatot, de maga a platform csak 2015. július 30-án jött létre. Az alkotók célja az volt, hogy alternatívát kínáljanak a bitcoin mellé, annak működése során fellépő nehézségek és problémák nélkül.

Az Ethereum blokklánc lényegesen több, mint egy átlagos kriptovaluta, ugyanis okos szerződések (Smart Contract) lebonyolítására is képes, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy bizonyos szempontok teljesülése esetén az ügyletek automatikusan teljesüljenek.

Ezzel például lehetőségünk nyílik különböző megbízások és átutalások automatizálására. Amennyiben tehát az előre meghatározott feltételek teljesülnek a szerződés azonnal hatályba lép, ami egyúttal kizárja a hibák és visszaélések lehetőségét. Míg egy hagyományos értelemben vett szerződés esetében fennáll annak a veszélye, hogy a felek megszegik a szerződés előírásait és nem teljesítik a benne foglaltakat.

Magát a platformot úgy kell elképzelni, mint egy virtuális számítógép (Ethereum Virtual Machine), ami nem más, mint csomópontok nyilvános hálózata, amellyel a felhasználók különböző alkalmazásokat készíthetnek a blokkláncra. Az ethert pedig – amit a bitcoinhoz hasonlóan átutalhatnak a számlák között -, ellentételezésül kapják a számítási teljesítményért cserébe.

Második ábránkon láthatjuk az ether árfolyamát. Ha összehasonlítjuk az bitcoin árfolyamával akkor azonnal szembetűnik, hogy a két kriptovaluta nagyjából leköveti egymás árfolyammozgását. Az ether esetében is a 2017-es év vége 2018. eleje volt az az időszak, amikor jelentős robbanás következett be az altcoin árfolyamában (330 dollárról 1300 dollárra). Majd a bitcoinhoz hasonlóan egy erőteljesebb visszaesés történt.

A 2021. első félévében 4100 dollár fölé emelkedett az árfolyama, amely szintet – egy év közbeni mélyrepülést követően – 2021 őszére meg is döntött.

Miért népszerűek a kriptovaluták?

A kriptovaluták népszerűségének számos oka van. A következőkben ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.

• A kriptopénzek underground korszakában, amikor még inkább csak egy szűk réteg ismerte a bitcoint, előszeretettel használták az általuk nyújtott viszonylagos anonimitás miatt. Ez még manapság is vonzó tulajdonság, annak ellenére, hogy megfelelő technológiai tudás birtokában, már legtöbbször visszafejthető a tranzakciók mögött álló felhasználó személyazonossága.
• Sokan úgy gondolják, hogy a kriptovaluták idővel forradalmasítani fogják a pénzrendszert, és leváltják majd a mai modern rendeleti pénzeket. Ebben bízva megpróbálnak egyre több bitcoint és más, általuk értékesnek vélt kriptovalutát felvásárolni, hogy ezáltal a jövőben jobb piaci helyzetbe kerüljenek.
• Mások a kriptovaluták segítségével szeretnék kizárni a pénzkibocsátás rendszeréből a központi bankokat, amelyek az infláción keresztül képesek befolyásolni (csökkenteni) a pénz értékét.
• A befektetők egy csoportját pedig azok az emberek képezik, akik a kriptovaluták mögött álló technológiában rejlő lehetőségekben látják a jövőt. Úgy vélik, hogy a blokklánc decentralizáltsága és titkosítása sokkal biztonságosabbá teszi a tranzakciókat és kevesebb visszaélésre nyújt lehetőséget, mint a jelenlegi pénzrendszer.
• A spekulánsok viszont abban bíznak, hogy a jövőben felértékelődnek a kriptovaluták, ezáltal jelentős árfolyamnyereségre tehetnek szert.
• Végül, de nem utolsó sorban létezik egy szűkebb réteg, akit kimondottan a kriptovaluták mögött álló blokklánc-technológia kutatási célú felhasználása, és az egyéb területeken történő alkalmazási lehetőségei érdekelnek, ahol kiemelt jelentősége van az átláthatóságnak és a nyomonkövethetőségnek.

Mennyire biztonságosak a kriptovaluták?

Valamennyi kriptovaluta esetében, a tranzakciók egy szigorúan ellenőrzött és titkosított, digitális főkönyvben, a blokkláncban kerülnek rögíztésre. A kitörölhetetlen utalásokat pedig egy titkosított hash értékkel, egy időbélyeggel és más tranzakciós adatokkal látják el, amelyeket gyakorlatilag lehetetlen manipulálni.

Hogy ezek a tranzakciók rendben végbemenjenek, rendszerint kétfaktoros hitelesítést igényelnek. Vagyis a felhasználónév és jelszó páros eredményes megadását követően valamilyen – többnyire mobiltelefonunkra megküldött – egyéb módszerrel (pl. egyedi kód megadása vagy egy QR-kód beolvasása) is hitelesítenünk kell azt.

A komolyabb biztonsági intézkedések ellenére, még a mai napig sincs minden kriptovaluta biztonságban egy esetleges hackertámadás során. Jellemzően ezeknek a lopásoknak az online tőzsdék az elszenvedői, mint például az Mt.Gox, ahonnan 2014-ben – az akkori árfolyamon – 400 millió dollárnyi bitcoint loptak el. 2021 augusztusában pedig egy ismeretlen hacker a Poly Network rendszerből 600 millió dollárnak megfelelő kriptovalutát tulajdonított el, amit nem sokkal később majdnem teljesen hiánytalanul visszautalt.

A két eset is rávilágít arra, hogy az online felületek bár egyre biztonságosabbak, így is érdemesebb a kriptovalutáinkat valamilyen offline eszközön (pl. hardveres vagy papíralapú tárcán) tartanunk.

Mennyire jó befektetés a kriptovaluta?

A megfelelő időben vásárolt és eladott kriptovaluták jóval átlag feletti hozamokat tudnak biztosítani a szerencsés befektetőknek. Azonban a kevésbé szerencsés időpontban vásárlók akár igazán komoly veszteségeket is elszenvedhetnek.

A kriptovaluták iránti keresletnövekedés, és az a tény, hogy egyre több helyen elfogadják fizetési eszközként (pl. bitcoin ATM, online fizetési lehetőségek) a szegmens erősödését jelzi. A magán és intézményi befektetők számának növekedéséből pedig arra következtethetünk, hogy egyre többen szeretnének részesedést birtokolni a kriptopiacból.

Ha a különböző kriptopénzek hosszú távon is ilyen kiemelkedően teljesítenek, akkor a korai befektetők számíthatnak a legnagyobb hozamra. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a kriptovaluták jövőbeli felértékelődésére jelenleg semmilyen garancia nincs.

Mégis, érdemes elgondolkodni azon, hogy befektetési portfóliónkban néhány százalékban helyet kapjanak ezek az eszközök, mégpedig azért, mert időnként semmilyen korrelációt nem mutat a kriptovaluták és a részvénypiac teljesítménye.

Általában is igaz, de a kriptovaluták kapcsán különösen az, hogy csak olyan pénzt fektessünk be, amely elvesztését megengedhetjük magunknak.

Mielőtt belevágnánk

Mindenképpen érdemes rászánni az időt és megvizsgálni pár dolgot mielőtt fejest ugranánk a mély vízbe és befektetési céllal elkezdenénk kriptovalutákat vásárolni. A megfelelő előkészületekkel ugyanis megkímélhetjük magunkat pár kellemetlen pillanattól. Első lépésben azt kell eldöntenünk – egy alapos utánajárást követően -, hogy hol, melyik tőzsdén vagy kereskedési platformon szeretnénk vásárolni, és miként fogjuk tárolni kriptovalutáinkat. Fel kell mérnünk a befektetésekkel járó kockázatokat és átgondolni, hogyan csökkenthetjük portfóliónk kitettségét. A következőkben ezekhez találunk ötleteket.

Nézzünk utána a lehetséges kereskedési felületeknek, azaz a kripto-tőzsdéknek

Szó szerint több százra tehető azoknak a platformoknak a száma, ahol lehetőségünk nyílik kriptovalutákat vásárolni, azokkal kereskedni. Ezért mielőtt egyetlen forintot is befektetnénk nagyon fontos, hogy alapos információszerzés előzze meg a vásárlást, és győződjünk meg arról, hogy az adott tőzsde mennyire megbízható.

• Bizonyosodjunk meg arról, hogy egy globális tőzsdéről van-e szó, támogatja-e a kereskedést Magyarországról, megfelelően szabályozott-e a tevékenysége, illetve rendelkezik-e magyar nyelvű ügyfélszolgálattal.
• Gondoljuk át mit szeretnénk. Egy kisebb félretett összeget befektetni, amire hosszabb távon sincs szükségünk, vagy aktívan kereskedni, adni-venni a kriptovalutákat, mivel ez alapvetően meghatározza a tőzsdeválasztást.
• Ellenőrizzük a fizetési módokat és a kereskedéssel járó díjakat.
• Döntsük el, milyen kriptovalutákat szeretnénk vásárolni, mert ez is befolyásolja, hogy mely kriptotőzsdét válasszuk.
• Ellenőrizzük, hogy mennyire biztonságos a kiszemelt platform, mióta folytat tevékenységet a kriptovaluták piacán, és érte-e már hackertámadás, illetve az sikeres volt-e.

Nézzünk utána, miként és hol tároljuk

A kriptovalutákat ma már bárki könnyen és gyorsan vásárolhat. Azonban a megvásárolt kriptopénzek biztonságos tárolásáról is gondoskodnunk kell, ami a választott módszertől függően akár költségeket is hordozhat magában. A különböző tárolási módok pedig eltérő veszélyeket (pl. elvesztés, meghibásodás) rejthetnek.

Alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk a tárcákat. Azok, amelyek valamilyen formában csatlakoznak az internetre, azok az úgynevezett hot wallet-ek, míg a teljesen offline megoldásokat cold wallet-nek nevezzük.

A bitcoin tárcák közül megkülönböztethetünk asztali, mobil, online, hardveres és papír alapú megoldásokat, amelyeknek a biztonsága jelentős mértékben függ felhasználója tudatosságától.

Bármilyen megoldást is választunk kriptovalutáink tárolásához, minden tárcához tartozik egy publikus és egy privát kulcs. Nagyon leegyszerűsítve a publikus kulcs a tárcánk címe, ahová a bitcoint fogadhatjuk, míg a privát kulcs azt biztosítja, hogy hozzá is férjünk ahhoz.

Asztali (desktop tárca) és mobiltárcához úgy juthatunk, hogy feltelepítjük a megfelelő programot laptopunkra, asztali számítógépünkre vagy mobiltelefonunkra. A tárca telepítését követően minden esetben gondoskodnunk kell a biztonsági mentés elkészítéséről, amit lehetőleg egy külső, titkosított adattárolón helyezzünk el. Valamint arról, hogy senki ne férjen hozzá a számítógépünkre vagy telefonunkra telepített tárcához. Ellenkező esetben, ha bármi történik a eszközünkkel, akkor elveszítjük kriptovalutáinkat.

Az online tárcák legnagyobb előnye, hogy bárhonnan elérhetők, ehhez mindössze egy internet-hozzáférésre és egy számítógépre van szükségünk. Éppen ezért az online tárcák esetében kiemelt jelentőséget kell a kriptovaluták biztonságos tárolásának megoldására fordítani, hiszen a tranzakciók lebonyolításához szükséges privát kulcsok is egy távoli szerveren tárolódnak, amit bármikor érhet egy hackertámadás is. Ezért fontos, hogy olyan szolgáltatót válasszunk, ahol lehetővé teszik számunkra a privát kulcs exportálását.

A hardveres tárcák a nagyobb összegű kriptovaluták tárolására is alkalmasak, amelyek megtervezése során kiemelt jelentőséget kapott a biztonság. Ilyen tárca például a Ledger Nano S vagy a Trezor, amelyek a privát kulcsokat egy titkosított eszközön tárolják. Használatuk nagyon felhasználóbarát és logikus, mindössze laptopunkhoz kell csatlakoztatni és végigmenni a szükséges beállításokon.

A papíralapú tárcák használata rendkívül egyszerű és biztonságos, mindössze arra kell ügyelnünk, hogy ne sérüljön meg és ne veszítsük el. Tulajdonképpen, ezek a tárcák nem talartalmaznak mást, mint egy nyilvános bitcoin címet és a kapcsolódó privát kulcsot, QR-kódok formájában egy papíron. Ezzel pedig könnyedén küldhetünk vagy fogadhatunk bitcoin-okat. Ilyen tárcát bárki könnyedén létrehozhat magának például a bitaddress.org oldalon keresztül is.

A diverzifikáció itt is a barátunk

Egy jó befektetési stratégia alapja a megfelelően diverzifikált portfólió kialakításában rejlik, nincs ez másképpen a kriptovaluták esetében sem.

Mégis, hogyan valósíthatjuk meg mindezt?

Csak azért, mert a bitcoin az első, és legnagyobb piaci részesedéssel bíró kriptovaluta, ne tartsuk kizárólag ebben minden pénzünket.

Ismerkedjünk meg az egyes kriptovaluták mögött található technológiával, és fordítsuk előnyünkre a különböző innovatív megoldások nyújtotta lehetőségeket (pl. az Ethereum korábban említett okos szerződések funkciója), amelyeknek köszönhetően egyes kriptopénzek előtt ígéretes jövő áll.

Vásároljunk úgy kriptovalutákat, hogy az arra szánt pénzt megosztjuk a tőzsdék között, ezzel differenciálva a különböző kereskedelmi platformok között. Így biztosíthatjuk magunkat, ha például egy rosszindulatú támadás miatt valami történne a coinjainkkal.

Bátran kombináljuk kriptovaluta-befektetésünket a konvencionális befektetési eszközökkel (pl. állampapírok, részvények) is a portfóliónk kialakítása során, amelyekkel tovább csökkenthetjük befektetéseink kitettségét.

Végül, de nem utolsó sorban, soha ne tartsuk minden megtakarításunkat kriptovalutákban, különösen akkor ne, ha kockázatkerülő típusok vagyunk.

Készüljünk fel a volatilitásra

A kriptovaluták sajátságos tulajdonsága, hogy jelentős volatilitást tapasztalhatunk az árfolyamukban. Képes akár pár hét alatt is 40-50%-ot elmozdulni, míg napon belül a 10-15%-os mozgások sem ritkák.

Egy pénzügyi eszköz nagy volatilitása nem minden esetben negatív a számunkra. Ugyanis, rendszerint ezekkel a kockázatosabb instrumentumokkal – amelyeket magasabb árfolyamváltozás jellemez- magasabb hozamokat érhetünk el megfelelő időzítés esetén.

Habár a kriptovaluták virágkorukat élik, mégiscsak új megoldásnak számítanak. Ezért csak azoknak a befektetőknek ajánljuk nyugodt szívvel mint befektetést, akik el tudják fogadni az ezzel járó magas kockázatot.

Tudjuk, mi a célunk

Még a kriptovaluták vásárlása előtt határozzunk meg reális befektetési célokat, és tervezzük meg azt a stratégiát, ami leginkább hozzásegít bennünket azok eléréséhez. Ezáltal jelentős mértékben képesek leszünk csökkenteni befektetéseinkkel járó kockázatot.

Természetesen egy-egy váratlan helyzet mindig előfordulhat, azonban egy meghatározott terv mentén cselekedve kiküszöbölhetők az ad hoc döntésekkel járó veszélyek. Pontosan tudni fogjuk, hogy mikor mit szeretnénk, és az így megszerzett magabiztosságnak köszönhetően nagyobb valószínűséggel képesek leszünk meghatározni például egy adásvétel optimális időpontját is.

Hogyan kereskedhetünk vele?

A bitcoin és a népszerűbb altcoinok (pl. ether, litecoin, bitcoin cash) térhódításával megjelentek a hozzájuk kapcsolódó, különböző befektetési eszközök is. Így ma már lehetőségünk nyílik arra is, hogy a kriptovalutákkal az értékpapír tőzsdéken kereskedjünk, és azok a befektetők is részesüljenek a digitális valuták által elérhető profitból, akik eddig bizalmi okok miatt kerülték azokat.

Kereskedés kripto/fiat devizapárokkal

A kriptovaluta-kereskedelem legtöbbek által ismert módja, amikor a hétköznapokban használt – fiat pénzekért – devizáért (pl. dollár, euró) egy tőzsdén megvásároljuk a kívánt kriptopénzt (pl. BTC, ETH) azzal a céllal, hogy azt a jövőben egy magasabb árfolyamon értékesítsük, és így tegyünk szert hozamra.

Vagyis ebben az esetben a kriptovaluták árfolyamváltozására spekulálunk.

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban, azt az alábbi leegyszerűsített példával szemléltetjük.

Tegyük fel, hogy van 5000 dollárunk, amit szeretnénk bitcoinba fektetni. A vásárlás pillanatában egy bitcoin ára – az egyszerűség kedvéért legyen – pontosan 50 ezer dollár. Vagyis a rendelkezésünkre álló összegért cserébe 0,1 BTC-t vásárolhatunk. Egy hónappal később a kriptovaluta árfolyama eléri 60 ezer dollárt, ezért úgy döntünk, hogy eladjuk a birtokunkban lévő egy tizednyi bitcoint 6000 dollárért.

ETF-ként

Ahogy növekedett a kriptovaluták népszerűsége a befektetők is egyre nagyobb lehetőséget láttak bennük. Így ma már sok más termékhez hasonlóan lehetőségünk nyílik kriptovaluta ETF-ekkel – tőzsdén kereskedett alapokkal – is kereskedni.

Fontos megjegyezni, hogy a kriptovaluták esetében is be kell tartanunk azokat a szabályokat, amelyeket bármelyik ETF vásárlás előtt. Mindenképpen tájékozódjunk arról, hogy az adott ETF milyen módszerrel követik a kriptovaluta árfolyamát.

Ez alapvetően kétféleképpen történhet. Az egyik lehetőség, hogy az alap ténylegesen megvásárolja például a bitcoint. A másik esetben az alap mögött nem találunk bitcoin fedezetet, ilyenkor például határidős ügyletekkel is kialakíthatják a portfóliót. Mind a két iránynak megvan a maga előnye és hátránya.

Általánosságban elmondható, hogy ETF-eken keresztül könnyen és biztonságosan vásárolhatunk kriptovalutát, mert az ETF kibocsátójának szigorú előírásoknak kell megfelelni.

Adózásuk kiforrott, mert az ETF-ekre vonatkozó szabályok szerint történik és TBSZ számlára is megvásárolhatjuk. Ilyen ETF pl. a BTCec – ETC Group Physical Bitcoin (BTCE), ami bitcoinba fektet, és 2020. augusztusa óta érhető el a tőzsdén.

Határidős termékként

A kriptopénzekkel történő határidős ügyletek szabályai megegyeznek az árupiacon jellemző határidős kontraktusok előírásaival.

A határidős termékek segítségével a befektetőknek lehetősége nyílik arra, hogy részesüljenek a kriptovaluták árfolyamának változásából anélkül, hogy azokat konkrétan megvásárolnák.

A határidős kereskedést a kiemelkedő tőkeáttétel lehetősége vonzóvá, használata pedig – a magas volatilitás miatt – rendkívül kockázatossá teszi. (Kedvezőtlen esetben akár többet is veszíthetünk, mint a befektetett pénzünk.)

A kereskedés a Határidős Árutőzsde Felügyelet (Commodity Futures Trading Commission – CFTC) ellenőrzése alá tartozó tőzsdéken történik, azaz egy régóta bevált és szabályozott környezetben, amely tovább erősítheti a befektetők bizalmát az ilyen típusú kriptovaluta-kereskedelem iránt.

A határidős ügyletek elszámolása készpénzzel történik, ezért nincs szükség arra, hogy bitcoin tárcával rendelkezzünk, amely a kereskedő lehetséges kockázatát csökkenti.

A határidős kontraktusok mérete egy bitcoin, míg a mikro bitcoin Futures esetében ennek 1/10-ed része. Ezáltal a kis- és nagybefektetők számára egyaránt nyitott a határidős kereskedés lehetősége.

Opciókkal

Az opciókkal történő kereskedés egy újabb lehetőség arra, hogy megtaláljuk a hozzánk leginkább passzoló befektetési eszközt.

Kriptovaluták opciós kereskedésére a legnagyobb opciós tőzsdéken van mód, mint pl. a CME Group.

A különböző opciókon keresztül elérhető tőkeáttételnek köszönhetően nagyobb hozamokban részesülhetünk egy kriptovaluta teljesítményéből. Ezért ezek az instrumentumok kifejezetten kockázatos eszköznek minősülnek. Ha az opció vásárlói vagyunk, akkor akár a teljes befektetett összeget elveszíthetjük, míg ha az opció kiírói vagyunk, akkor a teljes befektetett összegnél jóval nagyobb veszteséget is elszenvedhetük.

Kriptovalutákkal elért nyereség adózása

Hasonlóan más befektetési eszközökből származó nyereséghez, a kriptovaluták kereskedelemből származó hozamok is jövedelemnek minősülnek, amiután adófizetési kötelezettségünk keletkezik.

A kriptovaluták megjelenése és gyors expanziója egy olyan szituációt eredményezett, hogy gyakorlatilag a hatályos jogszabályok sokáig nem követték le pénzrendszer változásait és nem rendelkeztek előírásokkal a kriptovaluták adózását illetően.

Jelenleg, Magyarországon csak azután a bevétel után kell adóznunk, ami kívül esik a kriptovalutákon. Vagyis, míg a bitcoin tárcánkból nem veszünk ki pénzt és váltjuk át forintra, addig semmilyen adófizetési kötelezettségünk nem keletkezik. Függetlenül attól, hogy például fizetünk-e bitcoinnal bármilyen termékért vagy szolgáltatásért.

Tegyük fel, hogy van 1 BTC a tárcánkban, amiből 0,1 BTC átváltunk forintra. Akkor nekünk csak a 0,1 BTC átváltásából származó nyereség után kell adót fizetnünk.

Fontos hangsúlyozni, hogy csak a nyereség után adózunk, azaz az előbbi példánál maradva, nem a 0,1 BTC-ból származó összeg után, hanem csak a keletkezett jövedelem után. Ennek a megállapításához, viszont egzakt nyilvántartást kell vezetnünk az adóévben vásárolt és eladott kriptovalutáinkról.

A 2021-ben elért eredmények után a kriptovaluták esetében a 15% szja mellett 15,5% szocho-t is meg kell fizetnünk, mivel ezek az eszközök egyéb jövedelemként adóznak.

A befektető számára 2022-től kedvezően változik majd a kriptovaluták adózása. Az adótervezet szerint csak a 15% szja-t kell majd megfizetni a 2022. január 1-től elért nyereségünk után.

A jogalkotó feltett szándéka, hogy a kriptovaluták adózását törvényes keretek közé terelje, ezért az új jogszabály szerint öt évre visszamenőleg adóamnesztiát – eltekintenek a büntetéstől – is biztosít azoknak a befektetőknek, akik eddig elmulasztották befizetni az adót a kriptovalutákból származó jövedelmük után.

Összefoglaló

A bitcoin és az utána megjelenő altcoinok rövid idő alatt nagyon népszerűek lettek az emberek körében, és szinte mindenki hallott legalább egy meseszerű meggazdagodásról, amit a kriptovalutáknak köszönhettek.

Érthető, hogy a legtöbb ember szeretné kiaknázni ezekben az innovatív instrumentumokban rejlő kiemelkedő hozamlehetőségeket. Különösen most, amikor alacsony a kamatkörnyezet és emelkedő az infláció. A befektetők pedig keresik a megoldásokat egy jó befektetési portfólió kialakításához.

Azonban a kriptovalutákban történő befektetést nehezíti, hogy a több ezer kriptopénz érhető el a piacon, és a tőzsdék száma is több százra tehető. Nem feledkezhetünk meg sajátos vonásukról, azaz a kimagasló volatilitásukról sem, ami miatt az árfolyamuk akár egy nap alatt is képes igen komoly kilengéseket produkálni. Ezért azoknak az ügyfeleknek, akik nehezebben viselik a befektetői kockázatot, érdemesebb óvatosabban kezelni ezeket az eszközöket.