A 2021 közepétől egyre nagyobb hangsúllyal jelent meg a hazai és a nemzetközi sajtóban is az emelkedő infláció rémképe. Érthető, hogy a befektetők mozgolódnak. Mindenki szeretne olyan befektetési portfóliót kialakítani, amellyel infláció feletti hozamokat érhet el.
A dolog pikantériáját viszont az adja, hogy a pénzügyi világban jelenleg kialakult helyzet merőben új, más, mint amit eddig megszokhattunk. Ugyanis a magasabb infláció mellé az átlagosnál is alacsonyabb kamatok társultak, amelyek komoly kihívás elé állítják a befektetőket. Hiszen ilyen alacsony kamatkörnyezetben már komplikáltabb megőrizni megtakarításaink reálértékét, és akkor még nem is értünk el plusz hozamokat.
Ebben a cikkben röviden áttekintjük milyen befektetési megoldások jöhetnek szóba növekvő infláció idején. Megnézzük azt is: vajon megfelelő eszközök lehetnek-e infláció idején a részvények és a kötvények? Érdemes-e aranyban vagy más nemesfémekben tartani a pénzünket? Milyen alternatív megoldások jöhetnek szóba, hogy elkerüljük az árszínvonal-emelkedés kedvezőtlen hatásait?
Mielőtt azonban belevágnánk ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásába, ismételjük át röviden, hogy mi is az infláció és milyen problémát jelenthet.
Az infláció és ami mögötte van
Az infláció, vagy más néven pénzromlás, tulajdonképpen nem más, mint az időegység alatt bekövetkező árszínvonal-emelkedés. Vagyis nagyon leegyszerűsítve a pénzünkön megvásárolható termékek és szolgáltatások árának az emelkedése.
Attól függően, hogy egy év leforgása alatt milyen méreteket ölt, beszélhetünk:
- kúszó inflációról, amikor 10% alatt marad;
- vágtató inflációról, ha az árszínvonal-emelkedés mértéke több, mint 10%;
- hiperinflációról, amennyiben a pénzromlás ötven, szász, vagy extrém esetben akár többszáz százalékos.
Az inflációval ellentétes folyamat a defláció, ami tulajdonképpen nem más, mint az árszínvonal tartós csökkenése.
Az időről-időre visszatérő magasabb infláció kialakulását több tényező külön, vagy akár együtt is kiválthatja. Mégis a kialakulásának a leggyakoribb oka, a gazdaságban található pénz mennyiségének növekedése, amit a piac nem képes felszívni és többlet termelésre, többlet kibocsátásra fordítani.
Ugyanakkor árszínvonal-emelkedést eredményez az is, ha a fogyasztói oldalról megnövekedett kereslet mutatkozik a különböző áruk iránt, amelyet a kínálati oldal nem tud kiszolgálni. Ezen kívül a kínálati oldalról is indulhat inflációs nyomás, például akkor, ha a cégek csökkentik a termelésük volumenét (pl. olajkitermelés).
A fogyasztóiár-index emelkedését eredményezhetik továbbá az egyre növekvő munkabérek, a népesség elöregedése, vagy akár a hazai fizetőeszköz értékvesztése a fontosabb devizákkal (pl. EUR, USD) szemben.
Azt, hogy vajon mit érezhet meg egy átlagos fogyasztó abból, ha az infláció mértéke 5%, azt egy nagyon egyszerű példán keresztül könnyedén megérthetjük.
Tegyük fel, hogy ma megvásárolhatunk 100 kg terméket 20 000 forintért (200 Ft/kg), és az infláció éves mértéke 5%. Akkor egy év múlva már 210 Ft lesz a kilónkénti ára, így a 20 000 Ft-ért ekkor már csak kb. 95 kg-ot tudunk megvásárolni. Vagy másik nézőpontból, ha jövőre is 100 kg árut vásárolnánk, akkor 20 000 Ft helyett már 21 000 Ft-ot kell fizetnünk.
Nincs ez másként a befektetésekkel sem. A fenti példánál maradva ahhoz, hogy a befektetésünk vásárlóértéke (más néven reálértéke) változatlan maradjon, 5% (azaz az infláció mértékével megegyező) hozamot szükséges elérnünk. Akik foglalkoznak befektetéssel tudják, hogy bár nem magas ez az 5%, de azért egyáltalán nem egyszerű vagy evidens ezt elérni. Ha pedig gyarapítani is szeretnénk a megtakarításainkat, nem csak értéken tartani, akkor meg is kell haladnia befektetéseink hozamának ezt a szintet.
Amennyiben szeretne többet megtudni az inflációról, kialakulásának okairól és a befektetésekre gyakorolt hatásáról, akkor olvassa el az Infláció útmutató című cikkünket.
Befektetések, amelyeket kerüljünk el
Mielőtt rátérnénk azoknak a befektetési megoldások bemutatására, amelyek emelkedő infláció idején is képesek megőrizni pénzünk reálértékét, érdemes pár szóban kitérni azokra a lehetőségekre is, amelyektől mindenképpen óvakodjunk, ha szeretnénk elkerülni megtakarításaink vásárlóértékének csökkenését.
Készpénz
Amikor valaki befekteti a félretett pénzét, akkor átmenetileg lemond az elköltésének lehetőségéről, azzal a céllal, hogy a vagyona gyarapodjon, azaz a jövőben nagyobb értéket képviseljen. Ezt rendszerint valamilyen pénzügyi eszköz (pl. kötvény, részvény) vagy értékálló tárgy (pl. ingatlan, termőföld) megvásárlásával kívánja elérni.
Vagyis ezek alapján a készpénz nem minősül befektetésnek. Azonban mégis muszáj pár szóban kitérnünk rá, mert a lakosság jelentős része a mai napig is ebben a formában tartja vagyona jelentős hányadát. Függetlenül attól, hogy valutát tart egy befőttes üvegben eldugva, vagy pénze folyószámlán van elhelyezve lekötés nélkül. Az viszont biztos, hogy a készpénz (illetve a számlán tartott pénz) az egyik legrosszabb módja megtakarításaink elhelyezésének. Hiszen a előbbi példánkból is világosan kitűnik, hogy ily módon lehetetlenség megőriznünk vagyonunk reálértékét.
Fix kamatozású banki betétek
Amikor bankbetétben tartjuk pénzünket (akár forint, akár deviza), akkor egy lekötött betétben vagy betéti számlán helyezzük azt el, amiért a pénzintézet kamatot fizet a számunkra.
Sajnos azonban ezeknek a kamatoknak a mértéke sokszor még az 1%-ot sem éri el, amit 2016. óta még kamatadó-fizetési kötelezettség (jelenlegi mértéke a kapott kamat 15%-a) is terhel. Ezért a bankbetétek még egy normálisnak számító, 3%-os inflációs ráta mellett sem képesek megőrizni pénzünk vásárlóértékét.
Mivel jellemzően rövid – leggyakrabban 3, 6 vagy 12 hónapos – lekötési periódusokról beszélhetünk, így leginkább azoknak éri meg ezt megtakarítási módot választani, akik tudják, hogy a közeljövőben el fogják költeni a pénzüket, de addig is szeretnénk azt biztonságosan elhelyezni.
A bankbetétek egy speciális típusát képezik az úgynevezett nyereménybetétek, amelyek után a bank nyereményt nyújt át a betétesnek, ha az eredményesen szerepelt a pénzintézet által rendezett sorsoláson. A legismertebb nyereménybetét az OTP – Gépkocsinyeremény betét. Ezzel ha nyerünk, akkor az inflációt jócskán meghaladó “hozamra” teszünk szert. Ha nem – és erre van nagyobb esély – akkor viszont nem kapunk hozamot, így az infláció teljes lendülettel tudja apasztani a betétünk vásárlóértékét.
A banki betétekról bővebben az erről szóló útmutatónkban olvashat.
Befektetések, amelyek megfontolásra érdemesek
A különböző befektetési eszközök egy másik nagy csoportját azok az instrumentumok képezik, amelyek bizonyos mértékű árszínvonal-emelkedés esetén még megfelelő védelmet jelenthetnek vagyonunk számára. Ilyenek a nem infláció követő kötvények és a részvények, amelyeket most egy kicsit részletesebben is megvizsgálunk.
Nem inflációkövető kötvények
A fix kamatozású vállalati és államkötvények – amelyek nem követik az infláció változását -, sem minden esetben alkalmasak pénzünk vásárlóértékének megőrzésére. Azonban bizonyos feltételek teljesülése esetén érdemes elgondolkodnunk azon, hogy megtakarításaink egy részét ilyen kötvényekben tartsuk.
Mivel a lakossági befektetők körében a vállalati kötvények nem annyira népszerűek, ezért a továbbiakban a hangsúlyt az államkötvényekre helyezzük.
Az államkötvények, vagy más néven állampapírok olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek megvásárlásával a Magyar Államnak nyújtunk kölcsönt. A visszavásárlásukra maga az állam vállal garanciát, ezáltal biztonságos és kiszámítható befektetésnek minősülnek. Mindez pedig rendkívül keresetté teszi más megtakarítási formákhoz képest, különösen a magánbefektetők körében.
Az egyik ilyen nagy népszerűségnek örvendő állampapír a 2019. júniusában bevezetésre került Magyar Állampapír Plusz, amit a legtöbben, a hétköznapokban csak MÁP Pluszként vagy “Szuperállampapírként” emlegetünk.
Óriási előnye, hogy nem terheli kamatadó, míg a hátránya a fix kamatozása, vagyis nem követi az infláció változását. Mégis az ötéves futamidő alatt elérhető évi átlagos 4,95%-os hozamokkal jelentős mértékben hozzájárulhatunk pénzünk vásárlóértékének megőrzéséhez. Leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy praktikus választás addig, amíg az infláció éves mértéke nem haladja meg a 4-5%-ot. Efölött viszont már ebben a papírban is csökken a megtakarításunk reálértéke. Mindezek ellenére könnyedén beláthatjuk, hogy még ebben az esetben is jobb megoldás ez, mint a készpénz, vagy a bankbetét, hisz reálértéke jóval kisebb mértékben csökken.
Részvények
Részvénybefektetésekből kétféleképpen is profitálhatunk. Egyrészt osztalékot kaphatunk a cégtől, másrészt árfolyamnyereségre is szert tehetünk, ha drágábban adjuk el, mint ahogy megvásároltuk.
Sajnos azonban a részvényeket nem minden esetben tekinthetjük jó befektetési eszközöknek magas infláció idején.
Először nézzük meg, hogy jellemzően, hogy reagál a részvénypiac a pénzromlásra, illetve az ennek megfékezésére adott gazdasági intézkedésekre, majd megismerhetjük, hogy milyen cégek részvényei jelenthetnek mégis megoldást számunkra.
Az emelkedő inflációra a jegybankok rendszerint kamatemeléssel válaszolnak, amelyet az állampapírok kamatai is követni szoktak. Ez a folyamat viszont legtöbbször kedvezőtlenül hat a részvénypiacra, mert sok intézményi befektető inkább a biztonságosabb és immár magasabb hozamot ígérő államkötvényeket választja (még akkor is, ha ez csak látszólag magas hozam az infláció miatt), mintsem a bizonytalan hozamú részvényeket. Vagyis a befektetők a birtokukban lévő részvényportfóliókat elkezdik sorban felszámolni, hogy az így befolyó összegből államkötvényeket vásároljanak. A részvényeik eladása pedig akár jelentős árfolyamesést is okozhat a piacon.
Másodsorban a részvények árfolyama azért is csökkenhet, mert a cégek működési környezete nehezebbé válik – pl. infláció miatt emelkedő költségek, amelyeket nem feltétlenül tudnak beépíteni az áraikba -, így a várható jövőben bevételeik, eredményeik alacsonyabbak lesznek, ezért a részvényeiket kevesebbre fogják értékelni a befektetők.
Ha ez a két erő elindítja az esést, akkor gyakran egy harmadik erő – a kereskedői pszichológia – is csatlakozik, felgyorsítva ezt a folyamatot. Ugyanis ha elkezd jelentősen esni az árfolyam, akkor lesznek kereskedők, akik – függetlenül a mögötte lévő hírektől – pontosan ezért fognak eladni, ami tovább tolja lefelé az árakat.
Ez a hármas hatás azonban jóval kevésbé fog – várhatóan – problémát jelenteni azoknál a cégeknél, amelyek még növekvő infláció mellett is képesek árat emelni úgy, hogy közben komolyabb piaci veszteségeket szenvednének el. Ezt jellemzően azok a vállalatok tudják megtenni, amelyek olyan – az infláció negatív hatásaira kevésbé érzékenyen reagáló – iparágakban tevékenykednek, mint az energiaszektor, az egészségügy vagy akár az élelmiszeripar. Esetleg olyan cégóriások, amelyek monopol helyzetben vannak, azaz jelentős piaci részesedést birtokolnak.
De jó példa lehet a Facebook (FB), amely vagy emeli a hirdetései árát, vagy megteheti azt is, hogy az árakon nem változtat, de a hirdetések megjelenítési gyakoriságát növeli. Így a hirdetők nem fizetnek többet, mint addig, “mindössze” annyi történik, hogy a felhasználók valamivel több hirdetést fognak látni, ami valószínűleg fel sem tűnik nekik.
Befektetések, amelyek jók lehetnek
A következő fejezetekben azokkal az instrumentumokkal ismerkedünk meg, amelyek valóban alkalmasak arra, hogy “inflációálló” befektetési lehetőségként megőrizzék pénzünk értékét. Ilyenek lehetnek például a változó kamatozású állampapírok, az ingatlanbefektetések vagy akár az arany is.
Prémium Magyar Állampapír (PMÁP)
A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) változó kamatozással, 3 és 5 éves futamidővel kerül kibocsátásra. Az elérhető hozamok egy kamatbázisból és egy kamatprémiumból adódnak össze. A kamatbázis mértéke megegyezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által megállapított előző évi infláció mértékével, míg a kamatprémiumok 3 éves futamidő esetén fix 0,75%, az 5 éves futamidő esetén pedig 1,25%.
Amennyiben negatív infláció (defláció) lenne, akkor a kamatbázis mértékét 0%-ban állapítják meg.
Ezért a PMÁP azoknak a kockázatkerülő lakossági ügyfeleknek nyújthat optimális megoldást, akik kiszámítható, reálhozamot termelő befektetési megoldást keresnek, és a tőkevédelem fontosabb számukra, mint a magasabb hozamok elérése.
Ingatlan
A saját tulajdonú ingatlan a legtöbb ember számára a legnagyobb vagyontárgyát képezi, amelyre sokszor évtizedeken át gyűjtenek. A manapság is tapasztalható alacsony kamatkörnyezetben óriási érdeklődés mutatkozik az ingatlanok iránt, amit sokan befektetési céllal vásárolnak. Vagy bérbeadással próbálják meg hasznosítani, vagy csak mint értékmentő, értéktartó tulajdonként vesznek meg.
A befektetők, akik nem rendelkeznek akkora vagyonnal, hogy önerőből megfinanszírozanak egy ingatlant, azoknak érdemes elgondolkoni egy fix, kedvező kamatozású hitellel történő vásárláson. Ugyanis a magasabb inflációs ráta mellett egy fix, alacsonyabb kamatozású kölcsön törlesztése kifejezetten kedvező lehet, mivel reálértéken kevesebb pénzt fizetünk vissza a hitelintézetnek.
Azzal azonban érdemes tisztában lenni, hogy ha megnövekednek az inflációs várakozások, akkor általában a fix kamatozású hitelajánlatok kamatait is megemelik a pénzintézetek, így érdemes még az infláció meglódulása előtt lépnünk.
Azoknak a befektetőknek sem kell lemondani az ingatlanbefektetések nyújtotta előnyökről, akik nem rendelkeznek kellő mértékű tőkével az ingatlanvásárláshoz, vagy csak egyszerűen nem szeretnének saját ingatlant vásárolni. Ugyanis ingatlanba bárki befektethet a különböző ingatlan befektetési alapok vagy a tőzsdéken forgalmazott REIT-ek, esetleg ingatlanokhoz kapcsolódó ETF-ek megvásárlásával.
Az ETF-ek (Exchange-traded Fund) tőzsdén kereskedett befektetési alapok, míg a REIT-ek (Real Estate Investment Trust) Ingatlanbefektetési alapok. A kettő között a fő különbség, hogy az ETF-ek portfólióját egy irányelv mentén összeállítják és ezen ritkán változtatnak. Ezzel szemben a REIT-ek befektetési portfólióját aktívan menedzselik.
A különféle ingatlanbefektetési lehetőségekről egy részletes írás készült, melyet itt talál: Ingatlanbefektetés üzleti modellek.
Arany, nemesfémek
Az emberiség történetében az arany évezredek óta egybeforrt a gazdagság fogalmával, és még ma is rendkívül népszerű a befektetők körében, különösen a pénzügyileg nehéz időkben. Ez nem véletlen, hiszen a történelem során számtalanszor bebizonyosodott, hogy ez a nemesfém alkalmas vagyonunk értékének megőrzésére, sőt még akár gyarapítására is.
Ezért az arany iránt a válságok idején növekszik meg a kereslet, így nem véletlen, hogy növekvő inflációs várakozások esetén nagyobb mozgásokat tapasztalhatunk a nemesfém árfolyamában.
Még ma is a fizikai arany vásárlása az egyik legnépszerűbb megoldás a befektetők körében, ami nyilvánvaló, mert a tömbök és érmék megvásárlásával mindenki a konkrét, értéket képviselő eszközhöz juthat hozzá. Ennek pedig van egy olyan pszichés hatása is, hogy az ember a vagyonát – jelen esetben az aranyat – a valóságban is a kezében tarthatja.
Manapság azonban a fizikai arany megvásárlásán túl már a sárga nemesfémhez kapcsolódó értékpapírokhoz (pl. konvencionális befektetési alapok, ETF-ek) vagy arany iparági értékpapírokhoz is könnyedén hozzájuthatunk.
Az arannyal kapcsolatos befektetésekről bővebb információ található korábbi cikkünkben.
Privátbanki szolgáltatás
Akik egy kicsit is otthonosan mozognak a pénzügyek világában azok tudják, hogy a privátbanki szolgáltatás egy kicsit kilóg a sorból, mert az nem egy kimondott befektetési lehetőség. Sokkal inkább egy komplex, prémium szolgáltatás, amit jellemzően a vagyonosabb lakossági befektetők vesznek igénybe egyes kereskedelmi bankok, vagy éppen erre szakosodott független privátbankár cégek kínálatából.
Privátbanki ügyfélként a legkülönfélébb befektetési lehetőségek nyílnak meg előttünk, így – dedikált privátbankárunk segítségével – könnyedén kialakíthatunk egy diverz befektetési portfóliót, amellyel infláció feletti hozamokat is elérhetünk. Mindezt úgy, hogy befektetéseinket egy professzionális pénzügyi szakember menedzseli, aki – függetlenül attól, hogy tanácsadási vagy a vagyonkezelési szolgáltatást választottuk – kiválasztja helyettünk a megfelelő “inflációálló” befektetési megoldásokat, amelyeket korábban már részletesebben megismerhettünk ebből az útmutatóból.
Megfelelő alternatívát nyújthatnak pénzünk vásárlóértékének megőrzéséhez az inflációkövető kamatozású államkötvények, az ingatlanbefektetések és különböző nemesfémek is. A magasabb tőkével rendelkező lakossági ügyfelek pedig bátran választhatják privátbanki szolgáltatást, amin keresztül egy dedikált privátbankár segítségével könnyedén kialakíthatnak egy jól diverzifikált befektetési portfóliót.
Alternatív befektetési lehetőségek
Végül, de nem utolsó sorban beszélnünk kell azokról a lehetőségekről is, amelyeket ugyan a tradicionális befektetési iskolák követői nem feltétlenül ajánlanak, ugyanakkor nem akarunk elmenni mellettük szó nélkül.
Kriptovaluták
A Bitcoin 2009-es megjelenése óta mára már több ezer kriptovalutát tart nyilván a piac, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Egy minimális technológiai tudás birtokában pedig már bárki létrehozhatja saját kriptovalutáját otthona kényelméből is.
De mik azok a kriptovaluták?
Tulajdonképpen virtuális fizetőeszközök. Hasonlóan viselkednek, mint a mai fiat pénzek, amelyeknek az emberek többsége értéket tulajdonít, ezáltal pedig árfolyammal rendelkeznek. Mivel azonban virtuális pénzről beszélünk, így számos specifikus tulajdonságuk van.
A fiat pénzeknek vagy rendeleti pénzeknek nevezzük azokat a fizetőeszközöket, amelyeket kormányok hoznak létre törvények és rendeletek útján. Értelemszerűen, ezáltal a kibocsátó államok felügyeleti szerveiken keresztül képesek szabályozni a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Mivel a fiat pénzek mögött már nincs aranyfedezet, ezért az értéküket a gazdaság jövőbeni teljesítménye befolyásolja, vagyis a bizalmon alapszik.
A hagyományos valutákat a jegybankok – a Forint esetében a Magyar Nemzeti Bank – hozzák létre, és központi intézményként szabályozzák a forgalomban lévő pénz mennyiségét, értékét. Ezzel szemben a kriptovaluták mögött, mint például a Bitcoin, Litecoin vagy Ethereum nem találunk ilyen központi intézményt, vagyis decentralizált pénzeknek minősülnek.
Technológiai hátterüket a blokklác biztosítja, ami nem más, mint egy nyilvánosan elérhető, folyamatos ellenőrzés alatt álló főkönyv. A kriptovalutákat pedig “bányászattal” (bonyolult matematikai műveletek elvégzésével) hozhatjuk létre, amely során egy felhasználó egy újabb blokkot kapcsol a blokklánchoz, amiért cserébe valutát kap.
Ahogy azt már említettük a különféle virtuális pénzek decentralizáltak, és éppen ezért óriási árfolyamkilengésekre képesek, ami magában hordozza az óriási nyereség és veszteség lehetőségét is. Ezért kifejezetten kockázatos befektetésnek minősülnek. Ugyanis előfordulhat, hogy az egyik nap arra ébredünk, hogy birtokunkban lévő kriptovaluták értéke megduplázódott, vagy éppen az is megtörténhet, hogy lefeleződött.
A kriptovaluták iránt elkötelezett befektetők legtöbbször azzal indokolják a virtuális pénzekbe vetett bizalmukat, hogy az majd megvédi vagyonukat az emelkedő inflációtól. Azonban a kriptovaluták létezése óta még nem volt igazán megugró infláció, így erre még nem volt precedens. Illetve nem szabad azt sem figyelmen kívül hagynunk, hogy ezek a digitális fizetőeszközök olyan volatilitással (árfolyam-ingadozás) rendelkeznek, amely semmitől sem véd igazán.
Saját tudásunk
Tágabb értelemben befektetésnek tekinthetjük új szakmák, készségek vagy akár egy új nyelv megtanulását is, amelyekkel értékesebb emberré válhatunk a munkaerőpiacon. Minél professzionálisabb munkavállalóvá vállunk, annál magasabb fizetésre számíthatunk.
Tegyük fel, hogy egy alkalmazott nettó 250 ezer forintot keres havonta, tehát éves szinten 3 millió forintot vihet haza. Gondoljunk csak bele, ha mondjuk plusz tanulmányokat végez, képzi magát, és újonnan megszerzett ismereteinek köszönhetően előléptetik, majd a nettó bérét havi 300 ezer forintra emelik. Így az éves jövedelme 600 ezer forinttal növekszik, amire tekinthetünk úgy is, hogy ezzel 20%-os extra eredményt ér el.
Ezért azokat, akik képesek az árszínvonal-növekedés szintjét meghaladó mértékű fizetésemelést elérni (például azzal, hogy tudásukat bővítik, vagy olyan fontosságú pozícióban dolgoznak, ahol ezt kérhetik), kevésbé fogják érinteni a pénzromlás negatív hatásai, azaz változatlanul fenn tudják tartani életszínvonalukat.
Befejezés
Ha szeretnénk megőrizni vagyonuk reálértékét, többféle befektetési eszköz közül választhatunk, figyelembe véve rövid vagy hosszú távú befektetési céljainkat, kockázatvállalási hajlandóságunkat.
Azonban a számunkra ideális befektetési megoldás kiválasztása sokszor bonyolult és időigényes feladat. Egy elhamarkodott választás pedig akár igazán kedvezőtlenül érintheti a megtakarításainkat.
A jól diverzifikált, valóban “inflációálló” befektetési portfólió összeállítása szakértelmet kíván.
Amennyiben szeretne vagyoni helyzetéhez és megtakarítási céljaihoz illeszkedő befektetési megoldásokról hallani, akkor kérje bátran pénzügyi szakembereink segítségét, akik egy ingyenes tanácsadást követően megkeresik az Ön számára ideális befektetési lehetőségeket.